Megérkezett a válasz arra, hogy a mesterséges intelligenciával készített zene után jár-e jogdíj, de okosabbak nem lettünk

A generatív MI használata a zeneiparban és azon belül a szerzői jogdíjak világában is új kihívást jelent. Összeállításunkban annak jártunk utána, hogy vajon hogyan kezeli az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a mesterséges intelligencia-korszak kihívásait

A mesterséges intelligencia a zenészek munkájára is egyre nagyobb hatást gyakorol, a jogalkotóknak azonban koránt sincs könnyű dolga a technológia által felvetett kérdések megítélésében. Erre hívja fel a figyelmet egy hazai eset is: Kovács Zoltán és Kovács Kinga, a 26 000+ követővel rendelkező "Mulat az AI" YouTube-csatorna alkotói jogi lépéseket terveznek az Artisjus ellen, mert állításuk szerint az már hónapok óta nem jegyzi be az új dalaikat, amelyeket a mesterséges intelligencia segítségével hoztak létre. Az előzményekről az Origo ebben a cikkében számolt be.

A mesterséges intelligencia, a generatív MI használata a zeneiparban és azon belül a szerzői jogdíjak világában is új kihívást jelent. A kép illusztráció.

A mesterséges intelligencia a szerzői jogdíjak világában is új kihívást jelent

A téma érdekes szerzői jogi aspektusokat vet fel, ezért az eset kapcsán megkerestük az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületet is, amely a zenei és irodalmi szerzői jogok közös jogkezelő szervezete. Tóth Péter Benjamin, üzleti transzformációs igazgató arra a kérdésünkre, hogy vajon hogyan kezeli az Artisjus  AI-korszak kihívásait, elmondta:

A generatív MI használata a zeneiparban és azon belül a szerzői jogdíjak világában is új kihívást jelent. Az Artisjus 2024. december elején módosította a felosztási szabályzatát (https://dalszerzo.hu/2024/12/07/a-felosztasi-szabalyzat-2024-decemberi-modositasairol/), de a gyakorlati alkalmazás kialakítása még folyamatban van.

A szerzői jog alapvető szabályai szerint szerző csak ember lehet. A kizárólag MI-rendszer által létrehozott termékekre nem terjed ki a szerzői jogvédelem, mivel nem ember szellemi tevékenységből fakadnak.

 -tette hozzá.

Mesterséges intelligenciaillusztráció Fotó: pexels.com

Tehát az a kulcskérdés ezekben a napokban (nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon), hogy hol húzódik a határ a „tisztán gépi alkotási folyamat” és az „MI-vel támogatott emberi alkotási folyamat” között? Az utóbbi eredménye már rendelkezik szerzői jogi védelemmel, tehát az Artisjushoz beregisztrálható, és a felhasználása után jogdíjat fizetnek ki a szerzőknek.

2024 vége óta az Artisjus adatbázisába bejelenthetőek olyan zeneművek is, amelyek elkészítése során MI-rendszert is igénybe vett a szerző. Ilyenkor az MI eszközkénti használatát meg kell jelölni.

Az Artisjus ügyintézés során felmerülhet (pl. a rövid idő alatti túl nagy mennyiségű bejelentés alapján), hogy az emberi részvétellel alkotottként bejelentett műveket esetleg mégis kizárólag generatív MI hozta létre. Tóth Péter Benjamin elmondta, hogy ilyenkor kérik a bejelentőt, hogy valamilyen módon igazolja, hogy a zeneműveket ember alkotta (pl. az alkotófolyamat olyan elemeinek bemutatásával, amelyből kiderül, hogy hol és hogyan történt a generatív MI közreműködése).

A fenti esettel kapcsolatban, mivel a belső ügyintézés még folyamatban van, még nem tudtak köztes tájékoztatást adni, viszont megerősítették hogy a műbejelentés befogadási ügyintézésének kitolódása nem befolyásolja azt, hogy a művek már most is felhasználhatóak, a művek a megalkotásuk pillanatától kezdve védettek. A zeneművek felhasználását az Artisjus addig is ugyanúgy kezeli, mint más művekét, és, ha rendelkeznek elhangzási adattal, azok megfelelően feldolgozásra kerülnek- tette hozzá.

Az alábbi videóban egy mesterséges intelligencia által generált dalt mutatunk: