A két közép-afrikai elhelyezkedésű ország még 2021-ben kezdett jogi csatározásba a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságon, azzal a céllal, hogy tisztázzák a régóta vitatott hovatartozású három olajsziget hovatartozását, melyek partjaiktól nem messze feküdnek. A három sziget hivatalosan lakatlan, de Gabon korábban katonai egységeket állomásoztatott azokon.
A három sziget – Conga, Mbanié, és Cocoteros – körüli vita eredete több mint száz évre, a Spanyolország és Franciaország között 1900-ban megkötött béke idejére vezethető vissza, melynek során a szigetek közös felügyeltét afféle „gyarmati holdingtársaságba” szervezték. A szigetek jogállásáról az 1970-es években lángoltak fel a viták. Egyenlítői-Guinea 1972-ig felügyeletet gyakorolt a terület felett, ám Gabon katonai akcióval megszállta a legnagyobb szigetet, Mbaine-t. Amikor pedig felfedezték, hogy a szigetek környéki tengerterület kőolajban gazdag, a viták még élesebbé váltak.
1974-ben egy egyezmény nyomán nyomán Gabonhoz csatolták a három szigetet.
A BBC grafikája mutatja azok elhelyezkedését:
A szigetek miatti feszültség csak a 2000-es évek elején enyhült, amikor bizonyosságot nyert, hogy a hatalmas Guineai-öböl egésze olajban gazdag, ami lehetőségeket jelent a több országnak a régióban. Gabon és Egyenlítői-Guinea még 2016-ban állapodott meg arról, hogy vitájuk rendezését a Nemzetközi Bíróságra bízzák.
A bíróság mostani döntése nyomán Gabonnak ki kell vonnia csapatait a szigetekről.
Amennyiben a terület átadása megtörténik, úgy a három sziget körüli olajkészletek kiaknázása új gazdasági lehetőséget jelentene Egyenlítői-Guineának, pontosabban az abba bevonható külföldi, elsősorban amerikai olajcégeknek. Főként most is ilyenek működtetik az ország olajiparát.
Mind Gabon, mind Egyenlítői-Guinea gazdasága erősen függ az olajtól. Olajkincse és az abból fakadó bevételei révén egyébként Egyenlítői-Guinea statisztikai alapon Afrika egyik leggazdagabb országa, de a lakosság jelentős része szegénységben él, mert az abból származó bevételekből csak egy rész jut vissza a társadalom széles rétegeihez.
A kőolajipar aktuális fejleményei alapján ugyanakkor nem várható, hogy ezek az országok a közeljövőben újabb feltárásokba kezdjenek, sőt, az elmúlt években inkább a kitermelés visszafogását lehett náluk megfigyelni az olajárak visszafogottsága miatt.