A BYD gyárral megkötött együttműködés azt jelenti, hogy a jövő autógyártása Magyarországon valósul meg – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, miután hivatalában fogadta Vang Csuan-fut, a BYD elnök-vezérigazgatóját, valamint Vang Vej-csungot, Kuangtung tartomány kormányzóját.
A stratégiai megállapodás aláírását követően a kormányfő emlékeztetett: Magyarország 1990-ben sikerrel csatlakozott a nemzetközi autóiparhoz, stabil ipari és technológiai alapokat épített ki, amelynek hátterében a magyar mérnökök és gyári dolgozók munkája áll. Hozzátette: ennek köszönhető, hogy most új szakaszba léphet a hazai autógyártás.
Orbán hangsúlyozta: napjainkban a világ autóipara átalakul, új technológiák és új szereplők jelennek meg, és Magyarország nem kíván kimaradni ebből az átalakulásból.
A magyar kormány ezért stratégiai döntést hozott: az ipart be kell kapcsolni az elektromobilitás korszakába.
Kiemelte: a piac rövid távú ingadozásai nem befolyásolják ezt az irányt, mivel az elektromobilitás a jövőt képviseli, amelyből Magyarországnak ki kell vennie a részét. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy ezt az új technológiai korszakot nem lehet kizárólag saját erőből megvalósítani – ehhez elengedhetetlenek a nemzetközi partnerek, különösen Kína, amely világelső technológiát képvisel az ágazatban.
A miniszterelnök felidézte: Magyarország már több mint egy évtizede építi tudatosan kapcsolatait Kínával – 2010-ben indult el a Kína–Közép-Európa együttműködés, és hazánk az elsők között csatlakozott az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez, amelyhez továbbra is hű maradt, ellentétben több más európai országgal.
Orbán Viktor szerint Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatása történelmi lehetőséget kínált a magyar gazdaság számára, amikor felajánlotta: Magyarország vegyen részt Kína gazdasági modernizációjában – a magyar kormány pedig ezzel élt.
A magyar gazdaság jelenleg egy globális konnektivitási stratégiát követ – fogalmazott –, célja, hogy minden jelentős gazdasági és politikai erőközponttal szoros, pragmatikus kapcsolatot tartson fenn. Ebben Kína kiemelt partner, és a kétoldalú kapcsolatok az elmúlt években példa nélküli mértékben elmélyültek.
A miniszterelnök szerint a kínai beruházások mára a magyar gazdasági növekedés meghatározó mozgatórugóivá váltak. Kiemelte: a kormány célja, hogy Magyarország ne csak gyártási, hanem kutatási és fejlesztési központtá is váljon.
A BYD beruházása ennek ékes példája, hiszen nem csupán egy új gyárról van szó, hanem a vállalat fejlesztési központját is Magyarországra telepíti, amivel új szintre emelkedik az együttműködés.
A miniszterelnök megemlítette, hogy már korábban is több globális nagyvállalat – például az Audi, Bosch, Continental, Mercedes vagy a Samsung – hozta Magyarországra kutatás-fejlesztési tevékenységének egy részét. A BYD érkezése azonban új szintet képvisel: a vállalat központja önmagában 2000 új, többségében diplomás, magasan képzett mérnök számára kínál majd munkahelyet.
Orbán Viktor biztos abban, hogy a BYD példáját más nemzetközi cégek is követni fogják. Emellett jelezte, hogy a magyar-kínai együttműködés több stratégiai infrastrukturális beruházásban is testet ölt: ilyen például a Budapest–Belgrád vasútvonal, a V0 körvasút, valamint a Szerbiát Magyarországgal összekötő olajvezeték.
Zárásként hangsúlyozta: Magyarország mindig is ellenezte az uniós szintű védővámokat Kínával szemben, és a kölcsönös tiszteleten alapuló gazdasági együttműködés híve. Meggyőződése szerint Európa jövője nem a konfrontációban, hanem a partnerségen alapuló együttműködésben rejlik.