Sokkoló titkok derültek ki egy népszerű szépségipari termékről – hazánkban is sok érintett lehet

A gyönyörű, dús hajat évszázadok óta a nőiesség egyik szimbólumának tekintik. Így nem csoda, hogy a szépségipari árucikkek között hatalmas piaca van a hajápolási szereknek, és a póthajaknak is. A becslések szerint a jelenlegi növekedési rátával számolva, a hajkereskedelem globális piaca a 2023-as 4,45 milliárd dollárról 2032-re 10,78 milliárd dollárra nő majd. A hajhosszabbításra, hajpótlásra vágyóknak azonban érdemes vásárlás előtt alaposan tájékozódni, a hajszálak döntő többsége ugyanis bizarr forrásból érkezik.

A hajhosszabbítás, hajpótlás, illetve a póthajak iránti növekvő keresletet főleg a hajhullásban szenvedők növekvő száma okozza, de a szépségipari trendet a hírességek és a közösségi média stílustrendjei is gerjesztik. Azonban a piac, amely korábban meglehetősen ismeretlen volt, mára egy bonyolult ellátási láncokkal és morális dilemmákkal teli világgá változott.

Megállíthatatlanul hódit a szépségipari trend: a hírességek körében is népszerűek a póthajak. Paris Hilton örökösnő és celeb is gyakran viseli/ Forrás: Getty Images

Milliárdos szépségipari trend 

A statisztikák szerint India adja a világ összes exportjának több mint 90 százalékát, az indiai haj legfontosabb célpontjai pedig Kína, Európa és az Egyesült Államok.

Az indiai hajra kiváló minősége, természetes megjelenése és vékonysága miatt világszerte nagy kereslet van és a helyi, mintegy egymilliárd dolláros hajiparban emberek milliói dolgoznak.

Fotó: AFP

Míg a készlet egy része az ország déli részén található hindu templomokból származik, ahol a hódolat és a hit jegyében borotválják le a hajat (Remy haj), a hajszálak döntő többsége azonban bizarr forrásból érkezik.

Az év elején a BBC készített riportot egy Chennai állambeli indiai hajszedőből lett kereskedővel, aki már 20 éve gyűjti a hajakat. Elmondta, hogy az Indiából származó hajaknak nagy része a hulladékból származik. 

Borzasztó helyekről érkezhetnek az olcsón árult póthajak:

Kolachi Venkatesh úgy nyilatkozott:

A szüleim hajszedők voltak, aztán én is elkezdtem csinálni. Az otthonokból, szalonokból és fodrászatból összegyűjtött hajat nem Remy hajnak nevezik.  Több feldolgozást igényel, mint a Remy haj, amelyet gondosan, egyenesen a fejbőrről borotválnak le. Ennek ellenére van értéke”

– mondta.

A szedők általában helyi kereskedőknek adják el a hajat kilogrammonként 10 cent és 1 dollár (36-367 forint) közötti áron, a haj minőségétől és hosszától függően. A rövidebb vagy sérült haj kevesebb, míg a hosszabb szál több pénzt hoz.

Egy szorgalmas gyűjtő 1-5 kilogramm hajat szedhet össze egy nap alatt. Ez a jövedelem azonban gyakran a minimálbér alatt van. Bár a munkánk hozzájárul egy milliárd dolláros globális piachoz, bevételeink sajnos csekélyek maradnak”

– tette hozzá.

Az alábbi képen összegyűjtött hajak tömegei láthatók:

A kereskedők, például Venkatesh által összegyűjtött indiai haj nagy részét Kínába exportálják.

Nincs különbség, minden összekuszálódik

Jól látható tehát, hogy a legtöbbször ezért övezi titok a hajak valódi eredetét, hiszen a kereskedők érdeke, hogy a forrás láthatatlan maradjon. Emma Tarlo brit antropológus, a Londoni Egyetem Goldsmiths professzora éveken át tanulmányozta a globális hajellátási láncot, amely átszeli a világot. Munkáiból kiderült, hogy 

a tincsek legnagyobb részét Indiában, Kínában és Mianmarban gyűjtik be, majd küldik el kínai paróka- és hosszabbítógyártóknak. A végterméket pedig Európában, Észak-Amerikában vagy Afrikában értékesítik sokszoros áron.

Súlyos kizsákmányolás zajlik

A kereskedők még az ellátási láncon belül is minden szinten megőrzik a titkosságot. 

A titkolózás azonban megkönnyíti az ellátási lánc alján lévő munkások kizsákmányolását, akik nemcsak hogy a kifizetések töredékét kapják meg, de a munkájuk fizikailag is megterhelő lehet.

A hajszedők és -válogatók munkája ismétlődő és monoton, megviseli a hátat, a szemet és a tüdőt. A gyűjtők napi hét-nyolc órát is sétálhatnak és otthon bontják ki a hajakat. 1,5 kg haj kibogozása körülbelül 80 óra munkaidőt vesz igénybe. A feldolgozó gyárakban a férfiak és a nők megmérik a haj hosszát, átfuttatják egy speciális fésűn, eltávolítják a tetveket, és a szürke tincseket, majd vegyszerekkel fertőtlenítik a hajat, mielőtt exportálnák.

 A hajakat gyakran vegyszerekkel kiszőkítik, hogy az európai és amerikai piacon is könnyedén elkeljenek:

A gyárakban a nők felelősek az intenzív és hosszadalmas folyamatokért, például a szálak válogatásáért és tisztításáért. A férfiak általában vagy könnyebb feladatokat végeznek, mint például a csomagolás, vagy jövedelmezőbb munkákat, például a kereskedést.

Hiányzó szabályozások

Sajnos nincs megbízható adat arra nézve, hogy a hazai szalonokban mekkora százalékban használják a nem etikus forrásból származó hajakat, mindenesetre tény, hogy a legjobb minőségű hajak európai eredetűek, viszont ezek a legdrágábbak is.

Az európai haj a legértékesebb, részben finom textúrája, színvilágának sokfélesége és a szűkös kínálat miatt. Ennek a hajnak a nagy része kelet-európai országokból származik, például Oroszországból, Romániából vagy Ukrajnából.

Bár a kereskedők feddhetetlenségén múlik, hogy meghatározzák honnan is érkezik a haj, azonban jelenleg is elég sok téves címkézés történik, a vásárlók pedig a leggyakrabban nem tesznek fel kérdéseket.