Az idei szezonban nagy a szórás az árak tekintetében a fagylaltoknál: 550 forintos, de akár 850 forintos gombócárral is lehet találkozni. Emellett jelentősek lehetnek a különbségek a minőség tekintetében is, az albán fagyi például egyre magasabb ára ellenére minimális beltartalmi értéket képvisel.
Ez esetben is igaz, hogy olcsó húsnak híg a leve, mert a gombóconként 500 forint alatt kínált fagylaltokkal nem árt vigyázni. De így sem biztos, hogy ki tudjuk szúrni a gyenge minőséget. Igaz ez például az albán pékségek után Magyarországon megjelent albán fagylaltokra, amelyek gyenge minőségük ellenére egyre drágábbak, és áruk már közelíti a kézműves termékekét – vagyis már ennek alapján sem lehet kiszűrni őket.
Vannak ugyanakkor árulkodó jelek, amelyekre érdemes odafigyelni, mert így nagy valószínűséggel elkerülhetjük az átverést. Az albán fagyik például a hozzáadott mesterséges anyagok és aromák miatt nagyon élénk, rikító színűek, már csak ezért sem ajánlott a fogyasztásuk. Ezzel szemben a kézműves fagylaltok jóval visszafogottabb színűek.
A sokszor díszítés nélkül feltornyozott, felhabosított fagylalthalmok és a hatalmas adagok megint csak arra utalhatnak, hogy silány minőséggel van dolgunk.
A hagyományos, főzéses eljárással készülő kézműves fagylaltokból ugyanis kisebb adagokat adnak, tömörebb állaguk miatt.
Mindezek mellett az albán fagyik illata kevésbé intenzív, de ez persze már csak akkor derül ki, amikor megkóstoltuk. S hogy még teljesebb legyen a félrevezetés, sok helyen kézműves fagylaltként árusítják őket.
Ha a cukrászdának vagy fagylaltozónak van közösségimédia-oldala, azon érdemes áttanulmányozni a vásárlói bejegyzéseket, hiszen azok alapján tájékozódhatunk, hogy kézműves vagy silány minőségű termékkel van-e dolgunk.
Az albán fagylalt porból készül és a legtöbb esetben a beltartalmi értéke egyenlő a nullával. Az olcsó alapanyag miatt előállítása is kevesebbe kerül, és a hagyományos, főzéses eljárással készülő termékekhez képest jóval nagyobb nyereség érhető el rajtuk.