Nagyon veszélyes dolgot videóztak le a Balatonnál

Vágólapra másolva!
Az elmúlt napokban több helyről is algásodásra utaló jelekről számoltak be a Balaton partjáról. Az algásodás veszélyeiről beszélt egy kutató is a hetekben egy tudományos konferencián.
Vágólapra másolva!

Korábban is előfordult már, hogy a Balaton algásodni kezdett, de ez sokszor hosszan tartó, melegebb időszakok után következett be. Ez most még nem mondható el, hiszen a május kimondottan hűvös volt, és hosszabb ideig tartó kánikulát sem tapasztalhattunk eddig, a napokban viszont nagy mennyiségű alga jelent meg például az északi parton, Balatonszepezd környékén, és még a parttól 50 méterre is egyértelműen láthatók voltak az algásodás jelei.

algásodás Balaton,algásodásBalaton, Keszthely, 2019. szeptember 11.
Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában.
MTI/Varga György
Algásodás kezdődhetett a Balatonnál (képünk illusztráció)
Fotó: MTI/Varga György

Hasonló megfigyelésről érkeztek beszámolók az Időképhez Balatonboglárról, a déli partról is. Hogy a különösen veszélyes kékalgákról van-e szó, egyelőre nem tudni. 

Különös algásodás a Siófoki-medencében

Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy a Balaton eddig viszonylag jól ellenállt az ilyen folyamatoknak, ám tavaly a Siófoki-medencében különös algásodást figyeltek meg. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet „Őszintén a Balatonról” című tudományos előadóülésén Somogyi Boglárka PhD kutatócsoport-vezető tudományos főmunkatárs előadásában nemrégiben rámutatott, hogy 

az emberi hatások jelentősen befolyásolják a Balaton algaközösségének összetételét és mennyiségét. 

A megnövekedett foszforterhelés a nagy testű algáknak – például a fonalas, nitrogénkötő cianobaktériumoknak vagy a páncélos ostoros algáknak – kedvez. Ugyanakkor a foszforcsökkenés a legkisebb méretű, úgynevezett pikoalgák előretörését segíti elő – hangsúlyozta többek között a szakértő. 

A kékalgák, más néven cianobaktériumok, potenciális veszélyt jelentenek a fürdőzőkre és a háziállatokra is. Főleg a meleg, sekély vizekben szaporodnak el, és mérgező anyagokat termelhetnek, melyek bőr- és nyálkahártya irritációt, hányást, hasmenést, sőt májkárosodást is okozhatnak. 

Egy biztos, az éghajlatváltozás által kiváltott hőmérséklet-növekedés, az alacsonyabb vízszint és a tápanyag-ellátottság növekedése együttesen sajnos kedvez a tavak algásodásának. 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!