Korábban is előfordult már, hogy a Balaton algásodni kezdett, de ez sokszor hosszan tartó, melegebb időszakok után következett be. Ez most még nem mondható el, hiszen a május kimondottan hűvös volt, és hosszabb ideig tartó kánikulát sem tapasztalhattunk eddig, a napokban viszont nagy mennyiségű alga jelent meg például az északi parton, Balatonszepezd környékén, és még a parttól 50 méterre is egyértelműen láthatók voltak az algásodás jelei.
Hasonló megfigyelésről érkeztek beszámolók az Időképhez Balatonboglárról, a déli partról is. Hogy a különösen veszélyes kékalgákról van-e szó, egyelőre nem tudni.
Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy a Balaton eddig viszonylag jól ellenállt az ilyen folyamatoknak, ám tavaly a Siófoki-medencében különös algásodást figyeltek meg. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet „Őszintén a Balatonról” című tudományos előadóülésén Somogyi Boglárka PhD kutatócsoport-vezető tudományos főmunkatárs előadásában nemrégiben rámutatott, hogy
az emberi hatások jelentősen befolyásolják a Balaton algaközösségének összetételét és mennyiségét.
A megnövekedett foszforterhelés a nagy testű algáknak – például a fonalas, nitrogénkötő cianobaktériumoknak vagy a páncélos ostoros algáknak – kedvez. Ugyanakkor a foszforcsökkenés a legkisebb méretű, úgynevezett pikoalgák előretörését segíti elő – hangsúlyozta többek között a szakértő.
Egy biztos, az éghajlatváltozás által kiváltott hőmérséklet-növekedés, az alacsonyabb vízszint és a tápanyag-ellátottság növekedése együttesen sajnos kedvez a tavak algásodásának.
A kékalgák, más néven cianobaktériumok, potenciális veszélyt jelentenek a fürdőzőkre és a háziállatokra is. Főleg a meleg, sekély vizekben szaporodnak el, és mérgező anyagokat termelhetnek, melyek bőr- és nyálkahártya irritációt, hányást, hasmenést, sőt májkárosodást is okozhatnak.