Péntek hajnalban bekövetkezett az, ami hónapok óta a levegőben lógott, kitört az izraeli–iráni fegyveres konfliktus, miután az izraeli légierő összesen öt hullámban több száz iráni célpontot támadott meg, köztük katonai és nukleáris létesítményeket, valamint magas rangú tisztségviselőket. Válaszul a perzsa állam rakétazáport zúdított izraeli civil célpontokra, mélyítve a két ország közötti ellenséges szembenállást. Vasárnapra virradó éjjel pedig az USA hadereje is bekapcsolódott, és a világ legmodernebb harcászati eszközeivel vette célba a Fordó, a Natanz és az Iszfahán mellett található nukleáris komplexumokat.
Nézze végig a bevetésre került ultramodern és méregdrága fegyvereket:
Trump 30 Tomahawk rakétát és hat darab 13 000 kilogrammos „bunkerromboló” bombát indított Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására. A fő célpont a Fordo erőmű volt, amelyet Irán nukleáris programjának sarokkövének tekintenek, és amelyet a Fox News által idézett források szerint „teljesen megsemmisítettek”.
A támadást megelőző hetekben az Egyesült Államok jelentős katonai erőt telepített a Közel-Keletre. Ide vezényelték a USS Nimitz repülőgép-hordozót, a légierő F-16-os, F-22-es és F-35-ös vadászgépeit, valamint a műveletben részt vevő B-2 bombázókat. A rakétákat az amerikai haditengerészet 640 kilométerre lévő tengeralattjáróiról lőtték ki. A Tomahawk rakéták ára darabonként kb. 2,5 millió dollár, ami azt jelenti, hogy csupán a támadás során ledobott 30 rakéta 75 millió dollárba (azaz több mint 26 milliárd forintba) került.
A hétvégi „Midnight Hammer” hadműveletre kiküldött hét B-2 bombázó szinte teljes rádiócsendben lebegett egész éjjel, míg a kétfős legénységük felváltva aludt a gépen lévő kis hálófülkében. A hosszú küldetésekre tervezett B-2 lopakodó bombázók mikrohullámú sütővel, mosdóval és hűtőszekrénnyel is felszereltek, amelyre a pilótáknak szükségük is volt a Missouriból Iránba tartó 37 órás útjuk során. A B-2 darabonként több mint 2 milliárd dollárba kerül, és az Egyesült Államok légiereje jelenleg 19 darabbal rendelkezik, miután 2008-ban egy baleset során feláldoztak egyet.
Az F-35 vadászgépek darabonként 133 millió dollárt kóstálnak. A ballisztikus rakétákat is hordozni képes katonai tengeralattjárók beszerzési ára pedig 4,5 milliárd dollár körül mozog.
Míg egyes országokban a fegyvergyártók állami tulajdonban vannak, máshol függetlenek, és gyakran kormányzati szerződések révén tervezik és építik a fegyvereket. Ezen védelmi vállalkozók közül az évek során több a világ legnagyobb vállalatai közé került, sőt részvényeikkel a tőzsdéken is kereskednek. Az Egyesült Államokban található a világ öt legnagyobb magánkézben lévő fegyvergyártó vállalata közül négy: a Boeing, a Lockheed Martin, a Northrup Grumman és a Raytheon. Ezek a cégek, amelyek az ország fegyvereladásának és profitjának nagy részét teszik ki, a konfliktusokból hasznot húzva segítik elő a hadviselést.