Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMiközben az Izrael és Irán között kitört fegyveres konfliktus miatt a nyersolaj ára emelkedésnek indult, elemzők arra figyelmeztetnek, hogy valószínűleg még nem láttuk a legrosszabbat. A kőolajé mellett azonban a gázpiacok is nyugtalanok: Irán ugyanis jelentős földgázkitermelő ország is, a most kibontakozó konfliktus pedig Európának különösen rosszkor jött, hiszen már zajlik a téli betárolás.
Az izraeli-iráni fegyveres konfliktus kapcsán egyelőre az energiahordozók áremelkedése tekinthető biztosnak. A kőolaj árának ütemes drágulása mellett a földgáz ára is emelkedésnek indult a piacokon, még amellett is, hogy az exportkorlátozások miatt az iráni földgáz felhasználója elsősorban a siíta iszlám ország is. Rövid összefoglalásunkban arról írunk, milyen feltételek mentén lehet számítani az árak további emelkedésére.
Fotó: MEGHDAD MADADI / MEGHDAD MADADI / TASNIM NEWS / AFP
Kőolaj és földgáz: előbbi hangosan, utóbbi csendben, de ugyanúgy drágul
Tovább emelkedhet a nyersolaj ára, különösen azt követően, hogy Izrael az elmúlt hétvégén több iráni energiaipari létesítményt is támadott a levegőből – figyelmeztetnek az ING elemzői. Az Oilprice cikke részletesen beszámol az olajipari infrastruktúrát ért támadásokról, ezek súlyosságát az iráni közlések is megerősítették.
Az Izrael Iráni elleni támadását, majd az iráni válaszcsapást és a további katonai akciókat követő első néhány nap után más elemzők körében is viszonylag egységes a konszenzus arról, hogy
a helyzet eszkalálódásával a nyersolaj piacán további áremelkedések várhatók, mert a bizonytalanság mindenütt felhajtja az árakat, és a folyamat végén a lakossági oldal is érzi majd a krízis hatásait.
Az értékelések két fő tényezőt azonosítanak azzal kapcsolatban, hogy mikor emelkedhet az olaj ára akár a hordónkénti 100 dollár fölötti szintre:
- Az egyik, ha Irán lezárja a Hormuzi-szorosz, melyen a világ olajkereskedelmének 30-50 százaléka halad át évente. Teheráni hangok szerint erre szükség lenne, és az ottani vezetés fontolgatja is ezt a lépést. Ez a lépés általános pánikot okozhat a piacokon, és rövid idő alatt tolná magasaba az olaj árát, ahogy történt az 2018-ban is, amikor Irán a Washington és Teherán között fennálló feszültség miatt tette meg ezt. A lépés valószínűsége nagy (ráadásul Irán többféle hadi eszközzel is megzavarhatná a szoros hajóforgalmát), ugyanakkor biztosra nem vehető, mivel Irán ez esetben a legnagyobb exportpiacaira sem tudná eljuttatni a szállítmányokat. Azaz főként Kína, de Japán és Dél-Korea is részben olaj nélkül maradna, de Teherán szempontjából az nyilván fontosabb, hogy az ország pedig olajbevétel nélkü. A Hormuzi-szoros lezárása a blokád hosszától függően valószínűleg Iránra súlyosabb gazdasági csapást mérne, mint olajkereskedelmi partnereire (ettől persze Teherán még dönthet így). Miként az Erste elemzése megemlíti, a Hormuzi-szoros helyett az Arab-félsziget nyugati oldalán található Bab el-Mandeb szoros lehetne egy alternatív tengeri szállítási útvonal, ám az ottani terminálra való átszállítást biztosító vezeték az Aramco üzemeltetésében még nem kezdett el működni. Ha pedig mégis onnan indulnának a szállítmányok, azokat az Irán által egyébként támogatott húszi lázadók vehetik célba, feltéve, ha általuk ellenségesnek tekintett országba szállítanak olajat.
- A másik körülmény az, ha Izrael fokozza az iráni olaj- és gázipari létesítmények elleni támadást. Erre egyébként minden esély megvan. A hétvégi izraeli támadások az iráni olajinfrstruktúra ellen hétfőn földgázlétesítmények elleni támadásokkal egészültek ki, ez pedig annyira megzavarta a piacokat, hogy egy rövid időre meg is állt a Brent és a WTI típusú olaj árának emelkedése. Az Erste értékelése szerint egyébként az USA valamivel kevesebb mint 1 millió, míg Európa valamivel több, mint 1 millió hordónyival kevesebb kőolajra számíthatna a Hormuzi-szoros esetleges lezárása esetén (hozzátéve, hogy Európa egyáltalán nem tartozik nagy vásárói közé az iráni olajnak más országokkal összehasonlítva, de a lezárás még a kontinens üzemanyagáraiban is éreztetné hatását áremelkedés formájában).
A Financial Times-nak megszólaló egyik elemző szerint ugyanakkor az olajpiaci nyomás hamarosan enyhülhet abban az esetben, ha a két ország közötti katonai csapások intenzitása nem erősodik. A geopolitikai feszülségek esetén ugyanis természetes reakció az olajárakon érezhető nyomás, ám ez hamar lecseng akkor, ha a konfliktus nem mélyül el.n 2 millió hordóval tervezte növelni a kapacitást, de egyelőre úgy tűnik, hogy ez még nem valósult meg. Vagy legalábbis még nem kezdett el működni a vezeték.
Ezért van félelem a földgáz piacán is
Érdekes, hogy a földgázpiacokat ugyanúgy áthatja az aggodalom, mint a kőolajpiacokat, annak ellenére, hogy a földgázban is igen gazdag, jelentős kitermelést folytató Iránban a szankciók miatt a gázt főként belső felhasználásra termelik ki, exportra – formális érteleben – alig jut belőle. A feszültség miatt ugyanakkor a földgáz ára is emelkedésnek indult, mégpedig azért, mert a konfliktus, illetve
a Hormuzi-szoros lezárása a cseppfolyósított földgáz (LNG) tengeri szállítását is megnehezetítené.
Az LNG-nek pedig Európa egyre nagyobb vásárlójává vált az elmúlt években.
Miként a Világgazdaság bemutatja, a gázkereskedők legnagyobb aggodalma, hogy a további eszkaláció megzavarhatja a Hormuzi-szoroson keresztüli szállításokat. Bár a cseppfolyósított földgáz fizikai szállítását jelenleg nem érinti a helyzet, bármilyen zavar megterhelné a piacot Európa készletfelhalmozási szezonjának kulcsfontosságú időszakában.
Európában ugyanis már zajlik a betárolás a következő téli szezonra, egy olyan után, melyben a korábbi évhez képest több gáz fogyott a tárolókból.
Ráadásul a gáz ára már június elején elkezdett felfelé kúszni az iráni–izraeli konfliktustól függetlenül is. Egy elmélyülő válság a más forrásokból származó földgázt még kapósabbá tenné, akár LNG-ről, akár vezetékes úton szállított energiahordozóról legyen is szó.
