Az expedíció parancsnoka a több szempontból világrekordernek számító amerikai űrhajósnő, Peggy Whitson lesz, a pilóta az indiai Shubhanshu Shukla, és velük tart két küldetés-specialista; Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós mellett a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski is helyet kap a fedélzeten.
Kapu Tibor expedíciója mérföldkőnek számít a tekintetben is, hogy a Nemzetközi Űrállomáson 2025 áprilisáig mindössze 23 ország asztronautái fordultak meg. Magyarországról, Lengyelországból és Indiából sem járt még korábban senki a Nemzetközi Űrállomáson.
A legtöbben, 169-en az Egyesült Államokból jutottak el az űrállomásra. A második helyen Oroszország szerepel 63 asztronautával, majd Japán (11 fő) és Kanada (9 fő) következik a listán. A nagyobb európai országok közül Olaszország (6 fő), Franciaország és Németország (4-4 fő) küldte a legtöbb űrhajóst a Nemzetközi Űrállomásra. Három állam rendelkezik 2-2 asztronautával, és 14 olyan ország van, amelyekből 1-1 űrhajós járt a helyszínen, közéjük tartozik többek között az Egyesült Királyság, Spanyolország vagy Izrael. E sorba csatlakozhat Magyarország, Lengyelország és India, a 2025 június 11-én induló Axiom Mission 4 (vagy Ax-4) űrrepülés résztvevői, közöttük Kapu Tibor.
A 2021-ben elfogadott űrstratégia elemeként jött létre a nemzeti kutatóűrhajós-program, azaz a Hungarian to Orbit (HUNOR). A stratégia célja, hogy Magyarország megőrizze és fejlessze a világűrben folytatott tevékenységekhez szükséges kompetenciáit, illetve törekedjen arra, hogy az űrtevékenységben tapasztalható élesedő nemzetközi versenyben erősítse pozícióját. A program keretében jelentkezhettek az űrhajós ambíciókkal rendelkező jelöltek, akik közül komplex és szigorú szűrési és felkészítési folyamatot követően, 2024. május 26-án választották ki Kapu Tibor gépészmérnököt. A kutatóűrhajós tartalékos pozícióba pedig Cserényi Gyula villamosmérnököt választotta a testület.