Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA magyar e-kereskedelmi szektor tavaly újabb pozitív évet zárt: 2024-ben a magyar vásárlók által online rendelésekre költött bruttó forgalom elérte az 1945 milliárd forintot, amely 15 százalékos éves növekedést jelent – derül ki a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép tavaszi kutatásából. Az online rendelések számai mögé pillantva azonban azt látni, hogy a magyar e-kereskedelem egyre inkább nemzetközi színteret jelent.
A tavaszi kutatás eredményei alapján a magyar vásárlók által generált online rendelések száma meghaladta a 114 millió darabot, amely 12 százalékos bővülés az előző évhez képest. A hatalmas online termékrendelési számok mögött több érdekes, az elemzés által feltárt folyamat húzódik.
Fotó: Unsplash
Online rendelések: megkerülhetetlen a kínai Temu
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyarországi online rendelések mögött a Temu jelentős szereplővé vált. Az elemzés szerint az online vásárlási kedv növekedése mögött részben a Temu importtevékenysége áll. A kínai óriás nagymértékben hozzájárul a hazai e-kereskedelem polarizálódásához, mely 3 szegmensre – kínai, EU-s és magyar – tagozódik.
A Temuról több mint 1,8 millió magyar fogyasztó vásárolt, és jól jelzi a külföldi kereskedők iránti növekvő keresletet, hogy az online vásárlók közel fele rendelt tavaly határon túlról.
Az e-kereskedelmi importból származó forgalom növekedése 2024-ben több mint 25 százalék volt, míg a hazai és EU-n belüli forgalom csupán 9,8 százalékkal nőtt.
A Temu közel 300 ezer fővel bővítette a magyar online vásárlók számát, de emellett új szintre emelte a fogyasztói elvárásokat a kiszolgálási minőség tekintetében is. 2025-ben a kínai óriás tovább emeli a tétet – az olcsó árakat még gyorsabb szállítással tetézi, és Magyarországon is épülnek a fulfillment központok, ezáltal magasabb szolgáltatási szintet lehet biztosítani, ami még erősebb konkurenciát jelent a hazai és régiós kereskedőknek.
Kiderült az is, mely EU-s országok kereskedőitől vásárolnak még leginkább a magyarok. A magyar vásárlókat kiszolgáló EU-s kereskedők leggyakoribb anyapiacai között megtalálható Csehország, Lengyelország, Németország, Románia és Szlovákia, melyek helyi jelenléttel és testreszabott szolgáltatással igyekeznek megnyerni a magyar fogyasztókat.
2024-ben az aktív online vásárlók száma Magyarországon elérte a 4,3 millió főt, több mint harmaduk Budapesten vagy Pest megyében koncentrálódik.
A mesterséges intelligencia technológiák révén a nyelvi és lokalizációs korlátok eltűnnek, így az átlag magyar kkv által működtetett webshopnak már globális szereplőkkel kell versenyeznie.
Eltűnőben a készpénz online rendeléseknél
Az elemzés szerint a rendeléseket 40 százalékban előre kifizetik, a bankkártyás tranzakciók aránya 30 százalékra nőtt, míg a készpénzes fizetések visszaszorultak.
A csomagautomaták népszerűsége tovább nő, a vásárlók 38 százaléka preferálja ezt az átvételi módot, miközben az országban több mint 8500 fixpontos csomagátadási hely van már.
A PwC felmérése 3 trendet azonosít az idei online kereskedelem fejlődésére vonatkozóan, ezek elsősorban az eladói oldalnak szólnak:
- kihasználni a marketplace megoldások nyújtotta lehetőségeket;
- külföldre, és elsősorban a déli országokban terjeszkedni;
- illetve a vásárlói élményt maximalizálni a versenyben maradás érdekében.
„Nem csak a Temu jelent vetélytársat a hazai kereskedőknek” – mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértője.
A legnagyobb, Magyarországon működő webáruházak 25 százaléka külföldi tulajdonban van.
A magyar, mint lokális e-kereskedelmi piac gyakorlatilag megszűnt, és az ország egy, a globális és régiós kereskedők által meghatározott nemzetközi versenytérré vált” – tette hozzá a szakember.
