A Reuters értesülései szerint „a globáli kereskedelmi feszültségek miatt” a Shein felgyorsítaná beszállítói láncának diverzifikálását, ebben pedig nagy szerepet szán Indiának. A kínai e-kereskedelmi óriás ottani partnere ebben a Reliance Retail, a 2006-ban alapított cég bevétele alapján a világ legnépesebb országának legnagyobb kiskereskedője, és India leggazdagabb emberéhez, Mukesh Ambanihoz köthető. A Shein elképzelései szerint az indiai beszállítóik számát egy éven belül 1000-re növelnék a mostani 150-ről.
A Sheinre – és a másik jelentős piaci szereplővé vált Temura – az utóbbi hónapokban nem pusztán azért hárult figyelem, mert a Kína és az Egyesült Államok között kibontakozó tarifaháború elsődleges érintettjei között vannak, miközben az EU is olyan vámtételek bevezetésére készül, melyek jelentős hatással bírnak majd itteni eredményeikre.
Hanem azért is, mert a két vállalat kapcsán újra felmerült, hogy a lehetetlenül olcsón kínált termékek egy része egyúttal silány minőségű, sőt, egyenesen veszélyes lehet a fogyasztókra, azok egészségére. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy mindkét vállalat komoly erőfeszítéseket tesz a termékbiztonság javítására, a Shein épp néhány napja jelentette be, hogy 2025-ben 15 millió dollárt terveznek költeni a termékbiztonsággal kapcsolatos fejlesztésekre, miközben több millió termékellenőrzést végeznek el idén is.
A Shein ezzel a lépésével nagy visszatérővé vált Indiában.
2020-ban egyszerűen tiltólistára került – India saját gyártói és kiskereskedelmi szektorát védte akkor a lépéssel –, de idén februárban visszatérhetett az egyre növekvő piacra. Érdemes ugyanakkor kitérni rá, hogy míg a Shein elsősorban az indiai piacon való növekedést kommunikálja visszatérése kapcsán, addig elemzők szerint a globális bizonytalanságok miatt annak elsősorban a vállalat működésében lesz jótékony szerepe, különösen a beszállítói lánc több lábra állítása miatt.
„A Shein indiai gyártásának bővítése okos lépésnek tűnik a vállalat részéről az értékesítési bizonytalanságok miatt” – nyilatkozta Susannah Streeter, a Hargreaves Lansdown elemzési vezetője a CNBC-nek.
„Úgy tűnik, Indiát gyártóbázisnak tekinteni hosszú távú terv a Shein részéről, a vámtarifákkal kapcsolatos bizonytalanságok pedig fel is gyorsíthatják ez irányú bővítéseiket” – tette hozzá a Tech Buzz China elemzője, Ed Sander.
Nem a Shein az első olyan jelentős kiskereskedelmi vállalat, mely Indiában látja meg a menekülés lehetőségét a Kínához kapcsolható bizonytalanságok miatt. A közelmúltban a Walmart is jelezte, hogy fontolóra vette egyes beszállítói vonalait Indiához rendelni.
A Shein helyzetét az is segítheti megrendelőként az indiai textilgyártás szektorában, hogy a Reliance-nek jelentős tapasztalata van a terülen, mivel olyan globális márkák partnere jelenleg is, mint a Marks & Spencer és a Diesel.
Kiderült az is, hogy a Shein saját márkás, Indiában készülő ruháit elsősorban az indiai piacra szánják, és a SheinIndia.in nevű weboldalon értékesítik.
Nagy kérdés ugyanakkor, hogy az indiai gyártás felpumpálásával mi várható a Shein más piacain, azaz számíthatnak-e a vásárlók arra – például Európában –, hogy ha a Sheinről rendelnek ruházati terméket, akkor annak címkéjén a „Made in India” jelzés szerepel majd? Ennél a kérdésnél látni némi bizonytalanságot a helyzetben.
A vállalat ugyanis jelzése szerint épp azért kínálja külön weboldalon az indiai gyártású ruháit, hogy elkülönítse azokat a Kínában előállított cikkeket kínáló más weboldalaitól (amellett, hogy a Shein egyébként gyártat Brazíliában és Törökországban is). A Reliance Retail egyik képviselője ugyanakkor a Shein indiai visszatérése kapcsán a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy a Shein a jövőben globálisan is Indiából kívánja megoldani a piacok ellátását. Ez egyébként
Ám egyes értékelések szerint fenntartásokkal kell tekinteni esetleges, ez irányú terveiket, sőt, valójában még a Shein szándéka sem tekinthető biztosnak a kérdésben.
Samuel Kerr, a Mergermarket részvénypiaci elemzője szerint a Shein üzletét érintő kellemetlen hatások egy része mérséklődhet az amerikai-kínai kereskedelmi háború további mélyülése esetén,
bár arra sincs garancia, hogy India és az Egyesült Államok hosszú távra szóló, kiszámíthatóságot biztosító kereskedelmi megállapodás mentén tud majd együttműködni.
Ed Sander szerint pedig az indiai gyártási kapacitás korlátai miatt nem várható, hogy az indiai gyártás végső célja az exportra termelés legyen, igaz, ez megváltozhat akkor, ha a Reliance a termelés bővítése mellett kötelezi el magát a jövőben.
Az elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy
az indiai gyártást is érintik azok a jogsértések, melyek más ázsiai országok ruházati iparában is felbukkannak.
Azaz Indiában is előfordulnak a kényszer- és a gyerekmunka bizonyos formái, rendszeres munkaügyi jogsértések olyan beszállítóknál, melyek több tucat nemzetközi márka számára állítanak elő árukat. A vásárlók viszont egyre érzékenyebbek ezekre a körülményekre, és egyre többen döntenek úgy, hogy nem vásárolnak olyan márkától, melynek esetében rendszeres jogsértések merülnek fel.