A külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában részletesen kifejtette, mi a tétje hazánk és a közép-európai országok szempontjából az EU Energiaügyi Tanácsa hétfői ülésének.
Szijjártó Péter elmondta,
Európában a földgázért jelenleg kétszer, háromszor annyit kell fizetni, mint az Egyesült Államokban, az elektromos áram ára pedig négy-ötszöröse annak, amelyet Kínában fizetnek érte az ottani vállalatok.
Az európai gazdaság versenyképességének rendkívüli csökkenése az elmúlt években nagyrészt annak volt betudható, hogy az energiaárak Európában
a kudarcot vallott brüsszeli szankciós politika miatt gyakorlatilag az egekbe szöktek”
– tette hozzá.
Úgy fogalmazott, amióta kitört a háború Ukrajnában, azóta az ukránok próbálják elérni azt, hogy az EU az energiahordozókat is szankcionálja. Zelenszkij elnök három éve folyamatosan azt próbálja elérni, hogy az EU tiltsa meg a földgáz, a kőolaj és a nukleáris fűtőelemek beszerzését Oroszországtól – mondta.
A külgazdasági miniszter kitért arra is, hogy az Energiaügyi Tanács ülésén „figyelembe kell venni az elképesztő európai képmutatást” is, hiszen jól látható, hogy továbbra is „a szájhősködés után a tárgyalóteremben mindenki beáll a mainstreambe”. Megjegyezte,
a szlovákok jelenthetnek ez alól kivételt, ennek érdekében Szijjártó a hetekben többször is egyeztetett szlovák kollégájával, Juraj Blanárral.
Szijjártó Péter emlékeztetett: Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke most minden eddiginél erőteljesebben támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, azaz Brüsszel minden eddiginél erősebben támogatja Ukrajnát. Ennek egyik eleme az, hogy többek között a magyar emberekkel akarják megfizettetni Ukrajna további támogatásának árát.
Az ukrajnai háború a 2022-ben és 2023-ban összesen mintegy 430 milliárd euróval növelte meg az uniós tagállamok energiaköltségeit. A támogatási és gazdaságélénkítő programok teljes összegének bő harmadát fizette ki energetikai többletköltségként Európa – állapította meg Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese a Világgazdaságnak írt tanulmányában.
Czepek Gábor úgy véli, Magyarország megregulázásáért az Európai Unió azt az árat sem sajnálja, hogy tovább növeli az európai vállalkozások versenyhátrányát az orosz energiaembargó további szigortásával.
A józan Amerika és Kína pedig kér még egy kávét, és hátradőlve nézi a lendületes európai menetelést a versenyképességi karantén felé
– állapította meg a bős-nagymarosi ügyekért is felelős kormánybiztos.
Nem a véletlenek összjátéka, hogy az Európai Bizottság a magyar kormány Voks 2025 szavazási kezdeményezését követően a teljes orosz energiaembargó tervét vázolta – hangsúlyozta Czepek Gábor.
A cél az orosz eredetű földgáz, kőolaj és urán teljes kitiltása.
A Magyarország mellett Csehországba és Szlovákiába is irányuló orosz olaj- és gázimport leállítása nem csak a magyar helyzetet rontaná, de annak továbbgyűrűző hatásait az egész európai piac elszenvedné.
Véleménye szerint a folyamat végén látszik, hogy
Brüsszel ezzel a rezsicsökkentés intézményén keres fogást; hiszen annak energiaforrási alapját tervezik kihúzni
– fogalmazott a miniszterhelyettes.