Ilyen volt a nyár a szocializmusban – döbbenetes fotók a régi úttörőtáborokról!

Galériás összeállításunkban izgalmas életképeket mutatunk a rendszerváltás előtti gyermek-és ifjúsági táborok mindennapjaiból.

A Táborfigyelő friss adatai szerint 2025 nyarán mintegy 210 ezer magyar gyermek vág bele legalább egyhetes táborozásba. A hagyományos sport- és kézműves táborok mellett ma már robotépítő, drónprogramozó vagy akár tőzsdetáborok közül is válogathatnak. Ez a szám is jól mutatja, hogy manapság is mennyire népszerű program a táborozás a nyári szünet tartalmas eltöltésére. A rendszerváltás előtt sem volt ez másképp, igaz akkoriban a tábori tematika jóval szerényebb volt, ráadásul a politikai ideológiát sem mellőzte. Noha az úttörő- és építőtáborok eredeti célja a szocializmus építésének támogatása volt, de kétségtelen, hogy a résztvevők számára sok barátságot, szerelmet és élményt is hozott.

Az alábbi képeken a régi idők táboraiból hoztunk vidám pillanatképeket:

Ilyenek voltak az egykori úttörő-és építőtáborok

Habár az 1950-es évektől rendszeresen megrendezett úttörőtáborok programjaiból nem hiányozhatott a kommunista ideológiára nevelés, nem biztos, hogy a gyerekek ebből sokat érzékeltek, hiszen a nap nagyobb részében leginkább sportoltak, fürödtek, számháborúztak vagy épp sorversenyeken vettek részt. De kétségtelen: a cél a tömeges nyaraltatás mellett a kommunista ideológia tanítása volt. Az idők folyamán igazi hierarchia is kibontakozott, ahol az általános iskolás alsósok voltak a kisdobosok, a felsősök az úttörő őrs vagy raj tagjai, a középiskolásokból lehettek az ifivezetők, míg a politikailag „alkalmas" és eltökélt felnőttekből váltak a raj- vagy úttörővezetők. Az ötvenes években még sokszor katonai sátrakban szállásolták el a gyerekeket, később azonban már a pártnak, a nagy állami cégeknek, és még maguknak a budapesti kerületeknek is volt saját úttörőtábora, ahol a náluk dolgozó munkások gyerekeit nyaraltatták. 

Balatonszárszón, Lellén, Széplakon, Alsóőrsön, Csillebércen és a legrangosabbnak számító, 1969-1975 között felépült zánkai táborban ezrével üdültek a korabeli ifjak. 

A Zánkai Úttörőtáborból ifjúsági centrum is lett, a Balaton parti település pedig nyüzsgő úttörővárossá változott, és évente 30.000 gyereket fogadott, köztük orosz, kelet-német, a volt Csehszlovákiából és Jugoszláviából érkező úttörőket. 

A szocialista időkben az építőtáborok szintén fontos részét képezték a Kádár-rendszer ifjúságpolitikájának. Fiatalok százezrei dolgoztak ezekben a táborokban, kezdetben olyan projekteken, mint például a Hanság lecsapolása vagy az autópálya-építés. Azonban idővel ezek a beruházások csökkentek, és főleg mezőgazdasági vagy konzervgyári munkára várták a résztvevőket. De nem csak munka zajlott, az építőtáborokban a fiatalok számos programon vettek részt, a brigádversenyektől kezdve a tréfás vetélkedőkig. Így sokaknak életre szóló emléke lett a közösségi munkával és szórakozással eltöltött idő.