Szakértők szerint az Európai Unió egyre inkább elszakad a realitásoktól, ez köszön vissza Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása-ügyében tanusított hozzáállásában is. Magyarország nem véletlenül tiltakozik a súlyos nehézségekkel küzdő állam rapid tagfelvétele ellen: ennek hazánkat érintő teljes költsége ugyanis 19 229 milliárd forint lenne a következő öt évre – derül ki a Magyar Külügyi Intézet tanulmányából, amelyben azt foglalták össze: milyen költségekkel és következményekkel járhat egy ilyen döntés.
Szakértők szerint sokan úgy tekintenek Ukrajna gyorsított uniós integrációjára, mint egyfajta vigaszdíjra, miután NATO-csatlakozásuk hosszú-hosszú időre lekerült a napirendről, a külügyi intézet ezért is tartotta fontosnak bemutatni, hogy hogyan érinthetné az ukrán uniós csatlakozás a magyar adófizetőket, a vállalkozásokat, illetve az ország egészét.
A tanulmányt készítők összegezték, milyen feladatok finanszírozásával kellene számolnia az uniónak. A csatlakozás becsült költségeihez tartoznának szerintük
A kijózanító elemzésből az látszik az Európai Uniónak akár ezermilliárd eurót is be kellene fektetnie az ukrán csatlakozásba, amely már a saját gazdasági stabilitását is veszélyeztetheti. A tagállamoknak, így Magyarországnak is súlyos költségekkel kellene számolnia az esetleges csatlakozást illetően.
Számításaink szerint az előttünk álló öt év során Magyarország összesen 48,1 milliárd eurót kellene hogy fizessen Ukrajna csatlakozásához, felfegyverzéséhez és újjáépítéséhez kapcsolódóan. Ez mintegy 68 százaléka Magyarország 2023-as költségvetésének
– vélik a szakemberek, amely számításaik szerint azt jelentené, hogy egy átlag magyar dolgozónak az adóterheken felül további 4 millió forintot kellene fizetnie havi szinten, amely több mint nyolcszorosa az átlagos magyar fizetésnek. Minden magyar állampolgárt számítva, beleértve a gyermekeket és a nyugdíjasokat, ez az összeg 2 millió forint lenne – jelezték.
A tanulmány szerint a magyar gazdák számára különösen nagy terhet jelentene Ukrajna csatlakozása: a pénzek csatlakozás nyomán bekövetkező átirányítása miatt a magyar mezőgazdaság 1,68 milliárd eurótól esne el, egy átlagos mezőgazdasági gazdálkodó pedig 3,2 millió forintot veszítene, amely mintegy 12-szerese a havi átlagbérének.