Április 1-jén hivatalosan is elindult az Európai Unió kiemelt kezdeményezése, az „Ukrajna2EU” projekt, melynek célja, hogy segítse Ukrajnát az uniós csatlakozási folyamat sikeres befejezésében és az uniós tagságra való felkészülésben. Ukrajna csatlakozása azonban brutális anyagi terhekkel járna a tagországok számára. A Századvég márciusi becslése szerint az ország gyorsított uniós felvételének hazánkra háruló közvetlen költségei megközelítenék az évi 2 ezer milliárd forintot, ami háztartásonként csaknem félmillió forintot jelentene.
Az ország uniós csatlakozása több szempontból is hatalmas terhet róna a többi tagországra. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője, Hortay Olivér szerint Ukrajna csatlakozásával többek között romlana az unió energiabiztonsága is.
„Ukrajna villamosenergia-hálózata romokban van és – a nagy mennyiségű import ellenére is – rendszeresek az áramkimaradások
– fogalmazott.
A gáztárolók csaknem kiürültek, mert az uniós kereskedők nem vállalják annak a kockázatát, hogy ott tartsák készleteiket. A gáztranzit megszűnt, az olajtranzitot pedig az ukrán vezetés rendszeresen zsarolásra használja. Hortay Olivér szerint teljesen világos, az Európai Unió energiabiztonságának Ukrajna már most is sokkal többet árt, mint használ, és a teljes összekapcsolással a helyzet tovább romlana.
– Márpedig a közösség sem energetikai, sem gazdasági szempontból nincs abban a helyzetben, hogy újabb terheket vegyen a nyakába – tette hozzá a szakember.
Egyenesen kínos, hogy Brüsszel részben energetikai érvekkel indokolja Ukrajna gyorsított európai uniós felvételét, hiszen a csatlakozás nem az Európai Unió új energiaközpontjává tenné Ukrajnát, sokkal inkább annak problémaközpontjává – érvelt a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője.