Az EU országai között Magyarországon a legalacsonyabb a rezsi

Tavasz óta csökken a lakossági áram ára az EU szinte valamennyi országában, a tendencia azonban júniusban véget ért, ám eközben a gáz ára némileg olcsóbb lett. A nyári hőség miatt az áram ára és rendelkezésre állása fontos kérdés lehet, ám eközben Magyarország újra a lista élén van az EU-ban a legkisebb rezsivel.

A villamos energia árát elsősorban szezonális és piaci, a gáznál a geopolitikai tényezők befolyásolták júniusban. Közvetlenül azonban a tőzsdei, a nagykereskedelmi árakat alakították, hatásuk csak korlátozottan érvényesült az országokban emiatt, így kialakítva az elmúlt hónap bruttó lakossági végfelhasználói árat. Ennek és a tíz éve indult rezsicsökkentésnek köszönhetően az elmúlt hónapban is a hazai áram- és gáztarifák voltak a legalacsonyabban az Európai Unióban – írja a Világgazdaság a a finnországi VaasaETT elemzőcég közölte adatok alapján. 

A melegben nőnek a hűtési feladatok, emiatt az áram iránti igény is (illusztráció)
Fotó: Shutterstock/y_seki

Erre kell figyelni az áram ára kapcsán

A lap szerint nemcsak uniós, de teljes európai összetevésben is jól álltunk az elmúlt hónapban, ahogy korábban is. Így is a budapesti 9,17 eurócentes kilowattóránkénti ár volt a legkedvezőbb (az elemzés fővárosokat vizsgált), és a 2,52 eurócent/kilowattórás gázárnál is csak a kijevi 1,70 eurócent volt alacsonyabb. 

A villamos energia lakossági tarifája (ebben a sorrendben:) Berlinben, Londonban és Bernben volt a legmagasabb, mindegyik a budapesti közel négyszeresét tette ki.

 A 24,52 eurócentes uniós és a 23,55 eurócentes európai átlagos áramrezsi is több mint a kétszerese volt a hazainak 

– áll a lap elemzésében.

A legalacsonyabb rezsi azonban csak a rezsicsökkentési intézkedés határáig, azaz a túlfogyasztás elkerüléséig igaz. Ha ugyanis egy budapesti háztartás 20 százalékkal több áramot használt annál, amennyi még a rezsicsökkentéssel leszorított tarifára jogosítja, akkor számára az átlagos áramtarifa 10,56 eurócentre nőtt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) számítása szerint. Még rosszabbul járt az, aki kedvezményes árú mennyiségnél 20 százalékkal több gázt égetett el: kilowattóránként az eredeti dupláját, 5,12 eurócentet kellett fizetnie.

Mindennek a nyáron nem a közvetlen lakossági gáz, hanem a villamos energia lakossági és ipari végfelhasználásában lehet jelentősége. Az adatok alapján már júniusban nőtt az áram ára a meleg miatti növekvő áramigény miatt (ez nem csak a lakossági légkondihasználatra, hanem például a hűtési feladatokra vonatkozik), és a most berobbant kánikula miatt arra lehet számítani, hogy a nyári hónapokban nőnek a villanyszámlák végösszegei a (túl)fogyasztás mértékének függvényében.

További részletek a Világgazdaság oldalán olvashatók!