A jelenlegi KEHOP Plusz pályázat keretében tervezett élőhelyrekonstrukciós beruházás Natura 2000 területen, valamint a fokozottan védett természetvédelmi terület központi részében elhelyezkedő Zalavári belvízöblözetben valósul meg. A Kis-Balatonnál 341 millió forint értékű természetvédelmi fejlesztés veszi kezdetét, aminek köszönhetően közel 1365 hektárnyi területen javul majd az élőhelyek állapota és a természeti értékek megőrzésének feltételei.
A program célja, hogy az Ingói-berek és a Zalavári-nagylegelő vízkormányzásának biztonságát fokozza, ezáltal biztosítva ezen értékes élőhelyek megmaradását. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága a vagyonkezelésében lévő zalavári területének gyepeit mintegy 100 magyar bivaly legeltetésével tartja karban. A területkezelések elsősorban minőségében, másodsorban mennyiségében is növekedni fognak, így elősegítve a hagyományos legeltetéses területkezelés fennmaradását – hangsúlyozta Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a projektnyitó rendezvényen, Zalakomáron.
2014-ben a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kiépítése során, a Zalavári belvízöblözet területéről történő vízkivezetés érdekében, az Ingói-berek nyugati határolótöltésének megszakításaiba gerendázható hidakat építettek be. A négy zsilip közül, a pontos műszaki követelmények meghatározása után, kettő zsilipet átépítenek, alapvetően kézzel működtethető zárószerkezet beillesztésével. Ez elsősorban a területet érintő nagyvizek és villámárvizek gyors levezetését fogja garantálni.
Átlagos vízállapotok esetén korábban egy szivattyútelep biztosította a Zalavári-belvízöblözet és az Ingói-berek közötti vízmozgatást, azonban ezt a létesítményt már elbontották.
A funkció pótlására két darab nagy teljesítményű belvízszivattyú beszerzését tervezik, így minden időszakban megoldható lesz a gazdálkodás céljainak, valamint a megfelelő természeti állapot fenntartásához szükséges vízszintek elérése.
A mocsárrétek (időszakosan víz alá kerülő területek) és kaszálórétek állapota is jelentősen javulni fog a vízkormányzás megvalósításával.
Az újabb területek kezeléséhez elengedhetetlen infrastrukturális elemeket építenek ki és fejlesztenek, valamint karám és villanypásztor rendszereket alakítanak ki. A zalavári telepen épülő létesítmény biztosítani fogja az újonnan érkező állatok elhelyezését.
Ez a fejlesztés az ezen a területen élő magyar (régi nevén: Festetics) genetikájú bivalyok életminőségét is javítani fogja. Ezek az állatok
A történetben valódi fordulat az 1990-es évek végén következett be. Ha a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nem avatkozik közbe, ezek a bivalyok valószínűleg kihaltak volna. 1997-ben a Nemzeti Park szó szerint egy vágóhíd kapujából vásárolta vissza a megmaradt állományt és azóta is gondosan tenyészti ezt az értékes genetikai kincset.
A Kis-Balaton úgy alakult ki, hogy a múlt század végére a Sió-zsilip megépítésével a Balaton vízmennyisége a felére csökkent, és a tó vize apadni kezdett. A szabályozási munkák miatt a Kis-Balaton „szárazra került”, elmocsarasodott.
Helyét egy páratlanul gazdag mocsári élővilág vette birtokba.
Olyan ritka növény- és állatfajok találtak otthonra, hogy a területet rövid időn belül védetté nyilvánították.
A napokban számoltunk be arról a szomorú hírről, hogy kiszáradt a Balaton északi partján, Balatonalmádi és Káptalanfüred határában található Köcsi-tó. A tó – amelynek medre most teljes egészében végigjárható – egy apró, mégis különleges kis állóvíz, amely évtizedek óta a természetkedvelők és kirándulók kedvelt célpontja.
A vízkormányzás a víz célzott irányítását, elvezetését és elosztását jelenti, különösen síkvidéki területeken a belvíz kezelésére, valamint vízhiány esetén a víz célzott felhasználására. Ez magában foglalja az árkok, csatornák rendszerének használatát a víz mozgásának szabályozására és a vízhiányos időszakokban a vízkészletek megőrzését.