Rémisztő számot közöltek: ekkorát bukhatunk a mocsarak és folyók elvesztésén

Óriási veszélyben vannak a Föld még megmaradt vizes élőhelyei. Ezek az ökológiai és gazdasági szempontból is fontos térségek igen érzékenyek a földi ökoszisztéma szempontából, ha a most kedvezőtlen folyamatokat nem állítjuk meg 2050-ig a világnak felfoghatatlan, 39 ezer milliárd dollár gazdasági vesztesége keletkezik a vizes élőhelyek ötödének eltűnéséből.

Új jelentés látott napvilágot, mely bemutatja, milyen drámai következményekkel jár a világ számára a vizes élőhelyek jelenleg is tartó számbeli és kiterjedésben mért zsugorodása. Ha a folyamatokat nem állítják meg, akkor 2050-re a világ még megmaradt vizes élőhelyeinek ötöde eltűnhet, óriási ökológiai és 39 ezer milliárd dollárnyi gazdasági veszteséget okozva.

Az Ozegahara mocsár Japánban: gazdaságilag is óriási veszteség a világnak a vizes élőhelyek eltűnése
Fotó: Wikipedia Commons

Vizes élőhelyek: felfoghatatlan összeg köthető azokhoz

A Vizes Élőhelyek Egyezményének égisze alatt kiadott jelentés szerint 

a 2050-ig elszenvedett 39 ezer milliárd dolláros veszteség megőrzése esetén a vizes élőhelyek az arra épülő gazdaságot, a körzetükben élő emberek életminőségét, valamint a természeti környezet megmaradását egyaránt támogatnák.

Amennyiben viszont nem sikerül megállítani a vizes élőhelyeket fenyegető folyamatokat, úgy annak drámai következményei lesznek.

A jó hír ugyanakkor az, hogy erre minden lehetőség megvan, ráadásul a beavatkozás illetve megelőzés olcsóbb, mint a területek helyreállítása. 

Erre vonatkozó tapasztalatokat pedig bőven közöl a tanulmány. Példáként említi a zambiai Kafue-folyó mocsaras vidékének megóvását is. A hely gazdag élővilága került veszélybe a korábban megszokott szezonális áradások elmaradása, valamint az invazív fajok megjelenése miatt. A kezdeti 300 ezer dolláros helyreállítási költség mostanra évi 1 millió dollárra nőtt, hogy megőrizhessék a terület biológiai sokszínűségét, vízrendszerét, valamint annak a kb. 1,3 millió embernek az életminőségét, akik életmódja ehhez a térséghez köthető. Ezek nagy összegek, ám közben a hagyományos halászati formák év 30 millió dolláros teljesítményének fenntartásához járulnak hozzá, és közben a ráfordítás sokkal csekélyebb, mint ami akkor jelentkezne, ha ennek a vizes élőhelynek az előnyei eltűnnének. Számos további példát lehet találni a tanulmányban a megelőzés gazdaságosság szempontjából is kedvező eredményeire Ázsiából is.

Évi 58 ezer milliárd dollárt ér a víz

A víz, ehhez kapcsolódóan a vizes ökoszisztémák értékét nem könnyű megbecsülni, arra alighanem nincs is egyetlen mutatószám. Miként az Origo a közelmúltban megjelent összeállításában bemutatta, időként mégis megjelennek törekvések arra, hogy modellezzék, mekkora gazdasági értéket képvisel az édesvíz rendelkezésre állása. Egy 2023-ban bemutatott modellezés szerint a vízi és édesvízi ökoszisztémák gazdasági értékét 

éves szinten 58 ezer milliárd dollárban adták meg akkor elemzők. 

Ez a felfoghatatlan szám a világgazdaság akkori teljesítményének, azaz a globális GDP-nek mintegy 60 százalékát jelenti.

A vízhiány ebből adódóan pedig makroszinten is komoly problémákat jelentene. Egy modellezés szerint a magas jövedelmű országok GDP-jének mediánja 8 százalékkal is csökkenhet 2050-re az elégtelen vízmennyiség következtében, melynek kedvezőtlen, szinte lépcsőzetesen egymásra épülő hatásai lesznek a világgazdaságban. 

Az alacsonyabb jövedelmű, az éghajlatváltozás, valamint a fogyatkozó vízkészletek miatt a vízkrízis által még jobban sújtott országokban a GDP visszaesése 10-15 százalék is lehet.