Lecseréli a MasterCard típusú bankkártyáit a hazai nagybankok közül az Erste Bank is: miként az Origo megírta, a banknál már hónapok óta zajlik a bankkártyacsere, arról folyamatosan értesítik az érintett ügyfeleket. Az ügyfelek MasterCard bankkártyája megszűnik, választási lehetőség nélkül Visa kártyát kapnak. Nem az Erste az első, és nem is az egyetlen magyarországi pénzintézet, amelyik idén bankkártyacserét hajt végre. Mi állhat a bankkártyacsere hátterében a hazai bankoknál, és mit érdemes minderről tudniuk az ügyfeleknek?

Fotó: fizkes / Shutterstock
Tízmilliónál több hazai bankkártya van
Tavaly év végén már jócskán 10 millió fölött járt a Magyarországon forgalomba lévő bankkártyák száma, ezek döntő többsége lakossági felhasználású volt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusban kiadott pénzforgalmi tájékoztatója alapján idén éves alapon vizsgálva a hazai szolgáltatók kártyáival lebonyolított vásárlások száma 3,9, értéke pedig 16,1 százalékkal bővült.
Így az idei első negyedévben 472 millió darab vásárlás történt 5 192 milliárd forint összértékben fizetési kártyák használatával.
A fizetések mellett a kártyák másik fő felhasználási módja a készpénzfelvétel, ebben egyébként csökkenés volt: 8,2 százalékkal kevesebb készpénzfelvételi műveletet bonyolítottunk az ATM-eknél, ezek összértéke 2,2 százalékkal csökkent.
A bankkártyákat minden valószínűség szerint idén is még sokszor vesszük a kezünkbe. Ennek például egyik oka lehet, hogy – területi értelemben – bővül a magyarországi ATM-hálózat, a kormány a bankokkal együttműködve a legkisebb településen is biztosítja a készpénzfelvételi lehetőséget. Ám más nagy változások is zajlanak a hazai, használatban lévő bankkártyák világában a pénzintézetek bankkártyacsere programjai révén: miként megírtuk, az Erste Bank mellett a Raiffeisen Bank is Visára cseréli a MasterCard kártyáit, míg a MagNet Banknál egyetlen MasterCard kártyatípus lesz csak elérhető a jövőben, július 1-jétől kezdődően három éven át tart a csereprogram. A bankkártyacseréknél az ügyfeleknek is van némi tennivalója. A bankok által a bankkártyacserékről közzétett indoklások ugyanakkor azt mutatják, ezek elsősorban a banki oldalon fontosak.
Ezekért határoznak a bankok a bankkártyák cseréje mellett
Az iménti feltevés logikusnak tűnik, s a vélekedést erősíti a Magyar Bankszövetség a témában Origónak küldött válasza is. A Bankszövetségnél arról érdeklődtünk, milyen előnyök jelentkezhetnek ügyféloldalon azzal, hogy a bankok kommunikációjukban az egységesítéssel, platformalapúsággal indokolták a kártyacseréket, s arról, ez vezethet-e például kártyadíj-csökkenéséhez A Bankszövetség jelezete, hogy ezek a szempontok kifejezetten a kereskedelmi bankok egyedi üzlet- és árazási politikáját és ezirányú döntéseit érintik, amelyekre a Magyar Bankszövetségnek sem rálátása, sem ráhatása nincs.
Első közelítésben ugyanakkor a bankkártyacsere kérdése nem is tűnik nagyon jelentősnek. Magyarországon főként a kettő, globálisan is meghatározó kártyatársaság, a Visa és a Mastercard kártyáival lehet találkozni (tegyük hozzá gyorsan, hogy a globális erősorrendet tranzakciószám alapján már 2023-ban megváltoztatta a kínai UnionPay, melynek kártyáival több tranzakciót bonyolítottak – elsősorban Ázsiában –, mint Mastercard logós fizetési kártyákkal). A két vállalatra pontosabb kártyatársaságként hivatkozni, míg a tényleges kibocsátók a kereskedelmi bankok, amelyek adott árazással és szolgáltatási struktúrával a kártyákat ügyfeleiknek ténylegesen kiadják.
„A Mastercard és a Visa versenye a magyar piacon is régóta szemmel látható.
Bár az első évtizedekben a Mastercard uralta a magyar piacot, de mostanában egyre több magyar bank, illetve nemrég például a kétmillió magyar által ismert litván Revolut is Visára váltott
– mondta el az Origónak a két kártyatársaság vonatkozásában Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője (a Revolut Magyarországon banki licenszszel nem rendelkezik, határon átnyúló szolgáltatást kínál). Gergely Péter szerint a bankkártyacsere programok kapcsán – a szakértő „gyakori változásokat” említett a magyar piacra tekintve – a költségszerkezetet nevezte meg banki oldalon lehetséges okként. „Míg a Mastercard egy nyereségérdekelt kártyatársaság, addig a Visa esetében a tagbankok csak az önköltség mértékéig fizetik a tagdíjat, beleértve természetesen a kampányokat is” – fogalmazott ezzel kapcsolatban. Szerinte a magyarországi bankok az őket érintő pénzügyi terhek kapcsán racionálisan átgondolják minden költségüket, így ez egy szempont lehet (lehetett) ezirányú döntésükben.
Ezzel egyébként egybecsengenek a bankok által közölt indkolások is kártyacseréikről. Az Erste még tavasszal elárulta, hogy több országban – például Csehországban és Szlovákiában – már áttért az egykártyás modellre.
Ez ugyanis felgyorsítja a bankkártyák és a kapcsolódó szolgáltatások megújítását, miközben azonos díjszint mellett szélesebb szolgáltatási kínálatot tesz lehetővé.
Vagyis az Erste ezzel arra utalhat, hogy míg oldalukon költségeik csökkennek, addig az ügyfelek azonos szolgáltatási árszínvonalon akár többet is kaphatnak a pénzükért.
A pénzintézetek oldalán felmerülő lehetséges másik ok, hogy a kártya- és fizetési rendszerek fejlesztése platformalapú működést igényel, ezért az átállással a folyamatok leegyszerűsödnek. Ennek eredményeként a jövőben számos olyan új kártyaszolgáltatást vezethetnek be, amelyek jelenleg még nem elérhetők az ügyfelek számára, viszont a kártyatársaságok adott típusú kártyáihoz kapcsolódnak, akár alapértelmezésként is.
Az ügyfeleknek tehát látszólag mindegy lehet, melyik kártyaszolgáltató bankkártyáit teszi kizárólagossá bankjuk, sőt, akár többet is kaphatnak egy váltás révén. Azonban – maradva a két nagy kártyaszolgáltatónál – érdemes lehet közelebbről megnézni, miért nem mindegy minden esetben a lakosságnak és a vállalkozói körnek sem, hogy Mastercard vagy Visa típusú kártyát használhat.

Fotó: Hans Lucas via AFP
Eltérhetnek egymástól a két nagy társaság bankkártyái
A bankok költségeinél nagy jelentősége van tehát annak, hogy az adott pénzintézet mely kártyaszolgáltató kártyáit kínálja ügyfeleinek – kérdés, hogy ugyanez érvényes-e az ügyfelek oldalára tekintve. A Mastercard és a Visa márkanév alatt a hazai bankok által kibocsátott bankkártyák tételes összehasonlítása túlmutatna ennek a cikknek a keretein. Azt ugyanakkor meg tudjuk mutatni – a teljesség igénye nélkül –, hogy melyek lehetnek azok a szempontok vagy paraméterek, amelyek mentén a bankkártyák tulajdonosai eltérésekkel találkozhatnak függően attól, hogy Visa vagy Mastercard kártyát használnak.
Mindebbe egyébként a bankoknak mint kibocsátóknak is van beleszólásuk, hiszen a kártyákhoz tartozó szolgáltatásokkal is versenyeznek az ügyfelekért, lehetőségük van a kártyákat bizonyos keretek között paraméterezni. Erre hívja fel a figyelmet a globális fintech fizetési szolgáltató Swipesum is:
bár mindkét kártyatársaság hálózata hasonló lehetőségeket kínál a fizetésfeldolgozás terén, a konkrét előnyök és díjszerkezetek eltérőek lehetnek az elfogadóhelyek, illetve az ügyfelek oldaláról nézve is.
Például az elfogadóhelyi költségstruktúra azért sem mindegy, mert a Visa és a Mastercard közötti különbségek (a Visa az említett tranzakciónkénti díjra, míg a Mastercard forgalmi százalékos díjra esküszik) befolyásolhatják azt is, hogy a kereskedő mennyit hárít át azokból a fogyasztókra.
Fontos különbség lehet a kártyatuladonosoknak kínált szolgáltatásokban is:
- egyes kártyákhoz az ügyél automatikusan például automatikusan kap utasbiztosítást is,
- míg a más kártyákkal zárkörú kereskedelmi ajánlatok vagy vásárlási kedvezmények érhetők el, vagy bónuszprogramokat kínálnak a kártyatulajdonsoknak.
Nyilvánvalóan viszont a banki ügyfelek csak azon kártyaszolgáltó kártyái közül választhatnak, amely mellett a bank elkötelezi magát, és ezen belül is előfordulhatnak megkötések, például az, hogy bizonyos kártyák csak meghatározott számlacsomagnál érhetők el, vagy prémium szolgáltatásokat nyújtó kártyák felár ellenében választhatók.
A magyarországi helyzetet tekinve az ügyfeleknek sokáig a Mastercard kártyatársaság egyértelműen jobb választásnak tűnt idehaza. Korábban nagyjából azonos éves bankkártya díj mellett a Mastercardtól akár ingyenes repülőtéri várót és gyorsító sávokat is kaphattak a hazai és a külföldi reptereken, sőt több hazai szabadidős létesítményben is az ügyfelek – foglalta össze az Origónak Gergely Péter. A szakértő kitért arra is, hogy ügyfélszegmensenként eltérően, de a Mastercard vásárlási kedvezményeket és különleges vásárlási biztosításokat is kínált Magyarországon, továbbá régóta megrendezi az Év Bankja versenyt, mely fontos iránytű lehet a hazai ügyfelek számára a bankok közötti választásban.
Az elmúlt időben azonban a Visánál is elkezdtek megjelenni ezek a szolgáltatások, így az ügyfelek hosszú távon várhatóan kiegyenlítettebb versennyel találkoznak majd Magyarországon is
– jelezte a pénzügyi szakértő.
A bankkártyák versenye tehát – értelemszerűen a kibocsátó bankok aktív részvételével – várhatóan folytatódni fog a magyarországi piacon is.
Ebben a versenyben pedig már aligha lesz szempont, hogy melyik kereskedőnél melyik kártyát fogadják el, hiszen mind a Visa, mind a Mastercard kártyái széles körben elfogadottak Magyarországon.
Jellemzően minden olyan helyen és helyzetben használhatók fizetésre mindkét vállalat plasztikjai, ahol biztosított a bankkártyás fizetés lehetősége. Európában egyébként a Mastercardnak némileg nagyobb a lefedettsége, míg az Egyesült Államokban a Visa a népszerűbb a kereskedői oldalon.
Ahhoz, hogy a bankunk által kínált kártyák között igényeinknek megfelelően és lehetőleg költségtakarékosan válasszunk, nem kerülhetjük el, hogy pontosan tisztában legyünk a bankszámlánkhoz kapcsolódó költségelemekkel, valamint a bankkártyánk díjával is. Ebben a bankok is segítenek bennünket éves díjkimutatásaikkal – ezek az ügyféltájékoztatáson túl a verseny élénkülését is segítik –, de érdemes használni az MNB oldalán elérhető bankszámlaválasztó kalkulátort is, melynek segítségével könnyebben találhatjuk meg az igényeinkhez és pénztárcánkhoz jobban illeszkedő bankkártyás bankszámla ajánlatokat.