Idén szeptemberben több fontos, a családok életét könnyítő, az otthonteremtést támogató, illetve a hétköznapokat könnyebbé tevő kormányzati intézkedés élesedik. Ezek között ott vannak azok, amelyek a lakossági SZÉP-kártyákra vonatkoznak. Érdemes minden SZÉP-kártya-tulajdonosnak tisztában lenni ezekkel a részben új, részben régi szabályokkal. A legtöbb könnyebbé teszi a SZÉP-kártyák használatát, de érdemes arra is figyelni, hogy bizonyos esetekben pénzügyi jellegű veszteségre is számíthatnak a tulajdonosok. Ez utóbbit azonban el lehet kerülni.

Fotó: Balla Zsolt
Díjköteles lehet a SZÉP-kártyán lévő fel nem használt összeg tartása
Kezdjük az utóbbival! Az Origo már idén tavasszal felhívta arra a figyelmet, hogy a SZÉP-kártyákra vonatkozó módosított kormányrendelet szerint, miután a munkáltató feltöltést végez a kártya egyenlegére, a feltöltés után eltelt egy évet követő március 20-ig, illetve szeptember 20-ig használhatják fel az aktuális egyenleget teljes mértékben, költségek levonása nélkül a kártyabirtokosok.
Mi történik, akkor, ha a kártya tulajdonosa ezt nem teszi meg, azaz „parkoltatja” a kártyán lévő pénzt?
Ebben az esetben büntetést kell fizetnie, ugyanis a szolgáltató a fel nem használt egyenleg terhére szeptember 20-a után egyszeri, 15 százalékos mértékű díjat számít fel.
Ezzel kapcsolatban fontos tisztázni egy gyakori félreértést, illetve pontatlan megfogalmazást az egyenleg felhasználásával kapcsolatban. Gyakran találkozni ugyanis azzal a megfogalmazással, hogy a SZÉP-kártyákra érkező egyenlegek egy éven belüli felhasználása kötelező. Ez annyiban mindenképpen pontatlan, hogy a megmaradt egyenleg egy évet követően sem veszik el, és felhasználása ez után az időszak után is lehetséges – az imént említett 15 százalékos egyszeri levonás mellett.
A szabályozás azt is rögzíti, hogy ez a 15 százalékos mértékű egyszeri díj nem számítható fel azon pénzeszközre, amely után e rendelet szerinti díjat már számoltak fel. Mi következik ebből? Mind a munkavállalói, mind a munkáltatónak is lehetnek feladatai:
- a munkavállalóknak érdemes ellenőrizni, hogy rendelkeznek-e ilyen régebbi egyenlegekkel, azaz fel nem használt pénzeszközzel
- a munkáltatóknak pedig azért érdemes figyelembe venniük ezt a új szabály, hiszen a szeptember 20-a utáni utalások akár fél évvel hosszabbíthatják a díjmentes felhasználási időt (hiszen a munkavállaló költségmentesen a feltöltés után eltelt egy évet követő március 20-ig, illetve szeptember 20-ig használhatja fel az aktuális egyenlegét) – példa: a 2025. szeptember 20. utáni napokban feltöltött SZÉP-kártya-összegeket 2027. március 20-ig használhatják fel a kártyabirtokosok anélkül, hogy plusz költségek levonására kellene számítaniuk.
Milyen időszakban érkezett SZÉP-kártya feltöltésekre, illetve az azokból az el nem költött egyenlegekre lesz felszámítva a 15 százalékos mértékű egyszeri díj? A 2024. március 20. és a 2024. szeptember 20. közötti időszakban érkezett és fel nem használt egyenlegekre.

Fotó: ORION PRODUCTION
Startol a digitális SZÉP-kártya
A kártyabirtokosok kártyahasználatát könnyítő, jelentős felhasználói igényt lefedő újdonságot jelent az, hogy idén szeptember 1-jétől a SZÉP-kártyáknak minden digitális platformon működniük kell, ami gyorsabbá, egyszerűbbé és egyben átláthatóbbá is teszi a költéseket. Ez régóta várt fejlesztés megvalósulását jelenti.
A magyarországi SZÉP-kártyákat három szolgáltató bocsátja ki:
- K&H: a szolgáltató azt közölte, hogy adataik alapján augusztus második feléig közel 21 ezer SZÉP-kártyát digitalizáltak a kártyabirtokosok a banknál.
- OTP Bank: a pénzintézet idén januártól vette át a cégcsoporthoz tartozó pénztárszolgáltatótól a SZÉP-kártyák kibocsátását.
- MBH: a szolgáltató továbbra is ingyenesen biztosítja a kártyákat a munkavállalóknak (a társkártyák azonban díjkötelesek).
A tavaly év végén erről megjelent kormányrendelet ugyanis idén szeptember 1-jétől kötelezővé teszi az alábbiakat: a SZÉP-kártyát a pénzforgalmi szolgáltatónak olyan műanyag formájú és infokommunikációs eszközre digitalizálható készpénz-helyettesítő fizetési eszközként kell kibocsátania, amely a kártyabirtokos számára kizárólag a korlátozott rendeltetésű fizetési számlán jóváírt, Széchenyi Pihenő Kártya juttatások terhére teszi lehetővé fizetési megbízások megtételét, továbbá elektronikus elfogadóhelyi terminál által olvasható, és azon keresztül is alkalmas a fizetési megbízások megtételére.
A digitális SZÉP-kártyák mellett az idei év abban is újdonságot hozott, hogy a SZÉP-kártya éves keretösszege 120 ezer forinttal nőtt. Így éves szinten a korábbi 450 ezer helyett már 570 ezer forintot kaphatnak a munkavállalók juttatásként. A 120 ezer forintos növekményösszeget sportolásra lehet fordítani, ez 12 hónapra lebontva adható, azaz havonta 10 ezer forint.
Az adatok egyébként azt mutatják, hogy a SZÉP-kártya a munkavállalók és a munkáltatók körében is töretlen népszerűségnek örvend. 2025 első félévében a SZÉP-kártya-feltöltések összértéke meghaladta a 248,6 milliárd forintot. A SZÉP-kártyás költések az előző év azonos időszakához képest jelentős mértékben, 12,3 százalékkal nőttek.
Még mindig lehet lakásfelújításra is használni
A SZÉP-kártya kibocsátók adatai szerint nemcsak a költések, hanem az elfogadóhelyek száma is dinamikusan növekszik:
- a K&H esetében mostanra több mint 46 ezerre nőtt az elfogadóhelyek száma;
- az OTP által kibocsátott SZÉP-kártyákat több mint 60 ezer helyen lehet használni;
- az MBH-s elfogadóhelyek száma közel 40 ezerre emelkedett.
A digitális SZÉP-kártyák révén alighanem tovább nő a kártyák népszerűsége a munkavállalók, munkáltatók, valamint az elfogadóhelyek körében.
Összefoglalónk végén pedig érdemes felidézni azt is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi intézkedése nyomán idén a rekreációs, sportolási, illetve bizonyos élelmiszerek megvásárlása mint célok mellett a a SZÉP-kártyán 2025. január 1-én nyilvántartott és a munkáltató által 2025 során a felhasználásig juttatott összegnek akár 50 százalékát is lakásfelújításra lehet fordítani az idei évben, azaz 2025. december 31-ig. Ennél a szempontnál fontos megjegyezni, hogy a kivitelezők díjának kifizetésére az összeg nem, de például sokféle építőanyagra vagy lakberendezési cikkre költhető az így rendelkezésre álló összeg azokban a boltokban, melyek elfogadóhelyként csatlakoztak a rendszerhez.