Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEgyre nagyobb károkat okoznak az Európában minden évben kialakuló erdőtüzek, s bár ezeket főként a szárazsághoz, a klímaváltozás hatásaihoz kötjük, több esetben bebizonyosodik, hogy gondatlan vagy szándékos gyújtogatás áll mögöttük. Az erdőtüzek pedig nem csak életeket veszélyeztetnek, hanem fontos infrastruktúrákat is, és – például – a turizmus visszaesésén keresztül hatással vannak a gazdasági teljesítményre is. A szélsőséges időjárás, valamint a klímaváltozás hatásai – ideértve a következtükben kialakuló erdőtüzeket – az 1980-tól 2023-ig terjedő időszakban nagyjából 738 milliárd eurónak megfelelő gazdasági veszteséget okoztak az EU-ban, ennek jelentős hányada, 162 milliárd euró, 2021 és 2023 között keletketett. Az idei nyári szezon lezárultával egyre pontosabb képet lehet alkotni az idei károkról is.

Fotó: Anadolu via AFP/Mehmet Calik
Erdőtüzek pusztítottak Spanyolországban
Úgy tűnik, Európában idén is a déli országok szendvedtek még legjobban az erdő- és bozóttüzeket. Miként az Origo megírta, Spanyolországban augusztus közepén, a nyugati és északi országrészben alakult ki nagyon súlyos helyzet, mostanra pedig az is kiderült – az adatot a spanyol nemzeti gazdaszövetség közölte –, hogy a tűzvész 600 milló eurónyi (kb. 240 milliárd forint) kárt okozott az ágazatban az érintett területeken.
A turisztikai iparág vesztesége - mely a spanyol GDP 13 százalékát adja - még ennél is nagyobb mértékű lehet.
A tüzek miatt lezárt körzetek turisztikai vesztesége óriási volt, mint a BBC riportjából kiderült, egyes szálláshelyeken a forgalom – érthetően – a korábbi teljes kihasználtság tizedére esett vissza, és elmaradtak a vendégek az éttermekből is. Az ágazat helyi szereplői „rémálomnak” nevezték a nyarat az erdőtüzek miatt.
Spanyolország mellett Görögországban, Cipruson, és Törökországban is súlyos erdőtüzek okoztak komoly károkat, de a balkáni országokban is többször kellett európai szintű segítségnyújtással megfékezni a láncokat.
Ciprus, Görögország, Törökország: halálos áldozatok is voltak
Törökország egyes részein hőmérsékleti rekordot jegyeztek fel júliusban, az extrém melegben kialakuló erdőtüzek okozta helyzet augusztus közepére súlyossá vált. A török tűzvészek halálos áldozatokat is követeltek. Egy friss tudományos előrejelzés szerint a klímaváltozással összefüggésben zajló átalakulások az időjárásban tízszeresére növelik annak valószínűségét, hogy Görögországban, Cipruson és Törökországban halálos erdőtüzek alakuljanak ki a jövőben.
Hasonlóan a spanyol helyzethez, az ezekben a déli országokban kialakult nyári erdő- és bozóttüzek érzékenyen érintették a gazdasági teljesítményt, elsősorban a turizmus csökkenő bevételein keresztül. Bár az idei gazdasági vonatkozású fejleményekről még nem állnak rendelkezésre adatok, azokra nézve jó irányjelzők lehetnek egy 2023-ban publikált, a témával foglalkozó tanulmány eredményei. Ezek szerint Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban átlagosan 0,11-0,18 százalékkal csökken a GDP éves növekedési mértéke minden olyan régióban, ahol legalább egy szezonális erdőtűz kialakul.
A számítások szerint Dél-Európában minden évben 13-21 milliárd euróval csökken a gazdasági kibocsátás egy átlagos erdőtűz-szezonban.
Érdemes megemlíteni azt is, hogy a tüzeknek jelentős, kedvezőtlen hatása van a légkörre. Egy becslés szerint csak a görögországi erdő- és bozóttüzek következtében 38,4 millió tonna széndioxid került idén a légkörbe - ez nagyjából Szlovákia éves kibocsátásának megfelelő mennyiség.

Fotó: SAVO PRELEVIC / AFP
A földterület 7 százaléka égett le tavaly Afrikában
A fenti adatokon túl az idei nyári extrém időjárás hatásaire nézve megjelent egy európai léptékű becslés is: eszerint
a kontinenesen ennek következtében keletkezett gazdasági veszteség 43 milliárd euró idén, ami a modellezés szerint 2029-re ennek többszörösére, 126 milliárd euróra emelkedik majd.
Az extrém időjárási események persze nem merülnek ki a szélsőséges melegben: összeállításunk készítésekor elbírálás alatt áll az European Economic Review-ben egy tanulmány, ami szerint valamennyi brutális természeti hatást figyelembe véve, az EU 2024-ben a teljes GDP-jének 0,26 százalékpontjáról volt kénytelen lemondani (az EU teljes kibocsátása tavaly közel 18 ezer milliárd euró volt).
S miközben a híradásokban viszonylag sok szó esik az európai és az észak-amerikai erdőtüzekről és a megfékezésükért tett erőfeszítésekről, összefogásról, viszonylag keveset hallani más kontinensek érintettségéről. Így például Afrikáról, melynek
az adatok szerint szárazföldi területének 7,3 százalékát égették le 2024-ben erdő- és bozóttüzek. Ez a mutató Európában és az Egyesült Államokban csak 0,6 százalék.
A legsúlyosabb tűzvészeket idén eddig
- a Kongói Demokratikus Köztársaságban,
- Madagaszkáron, és
- Dél-Afrikában regisztrálták.
Az erdőtüzek megfékezését nehezíti, hogy az országok eleve korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek a krízishelyzetek kezelésére, más országoknak felajánlható kapacitásai pedig gyakorlatilag csak a Dél-afrikai Köztársaságnak vannak. Nem javítja helyzetüket az sem, hogy mérsékeltebb segítségre számíthatnak a nemzetközi színtérről.
Az Independent által szemlézett adatok szerint az afrikai erdő- és bozóttüzek 2022-ben 2,4 milliárd tonna széndioxid-kibocsátással jártak. Összehasonlításként: a kontinens fosszilis tüzelőanyagok elégetéséhez kapcsolódó kibocsátása összesen 1,3 milliárd tonnát tett ki ugyanabban az évben.
Az előrejelzések szerint Afrika országainak a következő években nem pusztán a természeti környezetben kialakuló tűzvészekkel, hanem az egyre népesebb nagyvárosok környékén is gyakran fellobbanó lángok jelentette veszélyekkel is szembe kell nézniük.
A Channel4 brit közszolgáltató csatorna videós összeállítása az idei dél-európai erdőtüzekről: