Jelentős bejelentést tett a miniszterelnök: nagy fellendülésre számít az ország egyik felében

Kell még néhány év és Kelet-, valamint Nyugat-Magyarország között nem lesz különbség életszínvonal és jövedelem tekintetében – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának adott interjúban. Szívós munkával megváltoztattuk az ország keleti és nyugati része közötti különbséget – utalt a miniszterelnök a 2010-es évek elején még tapasztalható befektetési, foglalkoztatási és bérek közti szembetűnő eltérésekre.

A miniszterelnök szerint az Alföldet nehezebb felzárkóztatni, mert a mezőgazdaságra épül, de ma már csak abból nem lehet megélni, ezért szükség van utakra, modern technológiára és iparra is. Elmondta, hogy ennek az egyik példája a ma átadandó BMW gyár lesz Debrecenben. Mint azt korábban megírtuk: a 2010 utáni időszakban Magyarországon látványos átalakulás ment végbe a külföldi működőtőke (FDI) és a hazai beruházások térbeli szerkezetében. A kormányzat foglalkoztatáspolitikai intézkedései, a keleti nyitás stratégiája és a multinacionális vállalatok dinamikus terjeszkedése nyomán új ipari központok jöttek létre Kelet-Magyarországon is, így mérséklődött a keleti és nyugati vármegyék közötti különbség.

A keleti régióban megtelepedő autógyártók jelentősen javították a foglalkoztatás szintjét. (Fotó: Adek Berry/AFP)
Fotó: ADEK BERRY / AFP

Foglalkoztatás: dinamikusan zárkózik fel a keleti régió

A 2023-as adatok alapján jól látszik, hogy még mindig az északnyugati vármegyék és a főváros rendelkeztek a legkedvezőbb foglalkoztatási rátákkal, míg a legalacsonyabb arányt továbbra is Szabolcs–Szatmár–Bereg vármegyében regisztrálták. Ám a legmagasabb és legalacsonyabb vármegyei értékek közti különbség 2010 óta 16,4-ről 12,1 százalékra csökkent, így hosszú évek után a keleti országrész vármegyéi is megkezdték felzárkózásukat Nyugat- és Közép-Magyarországhoz. 

Megnégyszereződött az átlagkereset

Egy korábbi cikkünkben a bérek alakulását jártuk körbe az elmúlt 15 évben. 2012-ben még mintegy 125 ezer forintot vihetett haza egy teljes munkaidőben dolgozó alkalmazott, 2025 első félévére a nettó átlagkereset már 479 500 forintra emelkedett – azaz közel négyszeresére nőtt. 

A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint júliusban a bruttó átlagkereset 693 700 forint – ez foglalkoztatási formától függően mintegy 479 500 forint – volt, ami 9,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ez az előző havi 9,7 százaléknál némileg szerényebb, de az év első félévében tapasztalt ütemnek megfelel. Az év hátralévő részében a mostani keresetnövekedési ütem maradhat fent, így egy 9,0 százalék körüli átlagbér-növekedést és egy 4,6 százalék körüli inflációt figyelembe véve az átlagbérek növekedése meghaladhatja a 4 százalékot, ami segíti a fogyasztás bővülését.