Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huVirágzó üzletté nőtte ki magát a befektetés fejében megvásárolható állampolgárság több festői, ámde nem túlzottan gazdag trópusi szigetállamban. Karib-tengeri szigeteken nagy sikerrel futnak a befektetés alapú bevándorlási programok, amelyek iránt az elmúlt időszakban különösen megnőtt az érdeklődés. Már egy értékesebb panellakás áráért lehet ezeken a helyeken ingatlant vásárolni, amiért állampolgárságot adnak cserébe.
Ha a karib-tengeri szigeteken keres valaki eladó ingatlant, nemcsak a varázslatos strandok és a gondtalan életmód jelent vonzerőt, hanem egyre több ingatlanhirdetésben jelenik meg, hogy állampolgárságot is kínálnak az ott lakást vásárlóknak.
Fotó: Shutterstock/Nancy Pauwels
A régió öt szigetországa – Antigua és Barbuda, Dominika, Grenada, Saint Kitts és Nevis, valamint Saint Lucia – már 200.000 dollártól (kb. 66,4 millió forint) is kínál ilyen befektetési állampolgárságot (CBI), amivel párhuzamosan megtartható a meglévő állampolgárság.
Ezeknek az országoknak az útlevelei vízummentes belépést biztosítanak a világ mintegy 150 országába, beleértve az Európai Unió schengeni-övezetének tagjait és az Egyesült Királyságot is. A tehetősek számára pedig a szigeteken biztosított adómentesség, például az árfolyamnyereség utáni vagy az örökösödési adó, illetve bizonyos esetekben a jövedelemadók teljes hiánya további jelentős vonzerőt jelent.
Elözönlik a vásárlók a karib-tengeri szigetek ingatlanpiacát
Nem csoda, ha Antigua és Barbudán az ingatlanközvetítők például nehezen tudják tartani a lépést a kereslettel. Nadia Dyson, a Luxury Locations tulajdonosa arról számolt be a BBC-nek, hogy a vásárlók akár 70 százaléka is állampolgárságot szeretne, és túlnyomó többségük az Egyesült Államokból érkezik. „Tavaly ilyenkor szinte kivétel nélkül ún. életstílus-vásárlók voltak és csak néhány, itteni állampolgárságra áhítozó vevő” – mondja az ingatlanos szakember.
A Henley & Partners szerint az elmúlt évben az amerikai állampolgárok adták a CBI-kérelmek nagy részét a Karib-térségben, emellett Ukrajna, Törökország, Nigéria és Kína tartozik a kérelmezők leggyakoribb származási országai közé. Hozzáteszik, hogy a karibi CBI-programokra irányuló kérelmek száma összességében 12 százalékkal nőtt 2024 negyedik negyedéve óta.
Kitűnő példát kínál a kanadai Halifaxban élő Robert Taylor, aki ingatlant vásárolt Antigua és Barbudán, és azt tervezi, hogy még az idén nyugdíjba vonul. „Antiguát azért választottam, mert fantasztikusan tiszta a tenger vize és nagyon barátságosnak találom az embereket.”
Ezeknek a programoknak a bevezetése azonban korántsem volt mentes a vitáktól. „Amikor az antiguai kormány 2012-ben először vetette fel az útlevél-eladások ötletét, akkora volt a tiltakozás, hogy tüntetők vonultak az utcára” – emlékszik vissza Gisele Isaac, a képviselőház volt elnöke. „Az emberek úgy érezték, hogy úgymond eladjuk az identitásunkat olyanoknak, akik semmit sem tudnak rólunk” – mondja.
Fotó: Shutterstock/Nancy Pauwels
Hatalmas üzlet, árnyoldalakkal
Nemzetközi szinten attól tartanak, hogy ez a rendszer a bűnözőknek is segíthet átjutni a határokon. Az Európai Unió például azzal fenyegetőzött, hogy megtagadja a vízummentességet a karibi CBI-országoktól, míg az Egyesült Államok korábban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ilyen rendszereket adócsalásra és pénzügyi bűncselekmények megvalósítására használhatják fel. Az Európai Bizottság például vizsgálja, hogy a befektetés útján megszerzett állampolgárság jelenthet-e biztonsági kockázatokat az EU számára. Az érintett karib-tengeri országok ugyanakkor elutasítják az ilyen feltételezéseket, és azzal érvelnek, hogy mindent megtesznek az esetleges visszaélések kiszűrése érdekében.
Nem elhanyagolható kérdésről, illetve bevételekről van szó, ugyanis Dominikán az útlevéleladásokból már több mint 1 milliárd dollár gyűlt össze a kezdeményezés 1993-as indulása óta, amely összegből létfontosságú infrastruktúrát finanszíroztak, beleértve egy korszerű kórház létesítését.
Ezek a programok egyfajta mentőövnek számítanak ezen országok számára, hiszen az ily módon szerzett forrásokat a természeti katasztrófák utáni helyreállítástól kezdve a nyugdíjrendszerek részfinanszírozásáig sok mindenre fel tudják használni. Antigua és Barbuda miniszterelnöke, Gaston Browne egy alkalommal például azt nyilatkozta, hogy a befolyt pénz az elmúlt évtizedben a csőd széléről hozta vissza az országát.
Az ingatlanvásárláson kívül ezekben az államokban egy bizonyos összeg leszurkolása fejében is megszerezhető az állampolgárság, ami adomány formájában egy nemzeti fejlesztési alapba kerül. Dominikán, valamint Saint Kitts és Nevisen egy kérelmező esetében 200.000 dollárt kell fizetni, egy kérelmező és legfeljebb három eltartott személy után pedig 250.000 dollárt. Antiguán pedig a University of the West-Indies egyetemnek feljánlott 260.000 dolláros (kb. 86,5 millió forint) támogatással váltható meg az állampolgárság.
Manapság az útlevél-eladásokból befolyó bevételek az öt szigetállam GDP-jének 10-30 százalékát teszik ki. Saint Kitts és Nevisen az ország CBI-programja ennek eredményeként jelentős támogatást élvez, a közvélemény teljes mértékben elfogadja a gazdaság számára nyújtott értékét.
