Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA külföldi webáruházak, élükön a Temuval, már több bevételre tesznek szert a magyar bankkártyás vásárlásokból, mint az összes hazai online bolt együttvéve. Ez történelmi fordulatot jelez a hazai e-kereskedelemben. Az EU-ban, így Magyarországon is, egyelőre plusz vámok nélkül érkezhetnek a Temuról, a Sheinről, illetve más külföldi felületekről az online rendelt áruk közvetlenül a magyar vásárlókhoz is.
A magyar e-kereskedelmi szektor 2024-ben újabb pozitív évet zárt: 2024-ben a magyar vásárlók által online rendelésekre költött bruttó forgalom elérte az 1945 milliárd forintot, amely 15 százalékos éves növekedést jelent - erről az Origo összeállítását további érdekes adatokkal, a magyar vásárlók online vásárlási szokásairól ide kattintva érheti el. Az eddig is ismert volt, hogy a magyar vásárlók körében is hódítanak a külföldi online webshopok, azok között is elsősorban a Shein és Temu piacterek. Most újabb, fordulatot jelző ponthoz érkezhetett a magyar e-kereskedelem.
Fotó: Unsplash
Megtörtént a trónfosztás – immár a Temu került az online csúcsra
Folytatják hódításukat a bankkártyák Magyarországon is. Miként nemrég ebben a cikkünkben megírtuk, tavaly év végén már jócskán 10 millió fölött járt a Magyarországon forgalomba lévő bankkártyák száma, ezek döntő többsége lakossági felhasználású volt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusban kiadott pénzforgalmi tájékoztatója alapján idén éves alapon vizsgálva a hazai szolgáltatók kártyáival lebonyolított vásárlások száma 3,9, értéke pedig 16,1 százalékkal bővült.
Így az idei első negyedévben 472 millió darab vásárlás történt 5 192 milliárd forint összértékben fizetési kártyák használatával.
Azonban a fizetési kártyákra vonatkozó adatok második negyedéves vizsgálata is tartogat érdekes adatokat: 2025 második negyedévében a magyar bankkártya tulajdonosok már több pénzt költöttek el külföldi online kereskedőknél, mint amennyi árut és szolgáltatásért hazai webshopokban fizettek a plasztiklapjaikkal. Erre a BiztosDöntés.hu pénzügyi portál elemzése hívja fel a figyelmet.
Az idei II. negyedévben ugyanis már több mint 49 millió külföldi online vásárlás történt, ami 29,2 százalékos növekedést jelent éves szinten.
Ennél is beszédesebb az, hogy – a Temu felfutásától aligha elvonatkoztatható – külföldi online bankkártyás fizetések 1 111 milliárd forintos értéke már közel 100 millió forinttal magasabb, mint az a 1 016 milliárd forint, amit hazai online üzletekben magyar bankkártyákkal fizettek az ügyfelek.
Ez lényegében azt jelenti, hogy „minden 100 forint online vásárlásból már 52 forint külföldi kereskedő kasszáját gazdagítja” – emelte ki Gergely Péter, a portál pénzügyi szakértője.
2023. végéig az összes online bankkártyás költés több, mint 60 százaléka még hazai kereskedőt gazdagított, ez az arány a kínai óriás megjelenésével zsugorodott mostanra 47,8 százalékra.
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint persze torzítja a számokat, hogy a hazai bankok döntő része továbbra is internetes vásárlásként könyveli el, ha ha valaki a bankkártyájáról például a Revolut számlájára utal pénzt. Továbbá vannak olyan Magyarországon működő kiskereskedők, amelyek valójában nem hazai cégek, így a náluk történő fizetés ugyancsak külföldi kártyás vásárlásnak minősül.
Ugyanakkor Gergely Péter azt is jelezte, hogy a Temu megfelel a magyar jogszabályoknak, így a vásárlói immár utánvételes fizetést is kérhetnek. Az Origo gyűjtése alapján ez a lehetőség idén nyáron élesedett, csomagoként 490 forint költséggel jár. Ekkor pedig a futárnál kifizetett összeg már magyar POS-vásárlásnak számít, amit a futárcég utal tovább a kínai multinak.
Fotó: Unsplash
Lassulhat a hazai webshopok forgalmának növekedése
A statisztikákból a szakértői kommentár szerint úgy tűnik, hogy a hazai kiskereskedelemben bankkártyával lebonyolított fizetéseknek tartósan 20-25 százalékát teszi ki az internetes vásárlások értéke. Ez pedig azt mutatja, hogy érdemben már nem tud gyorsabban nőni a hazai webshopok forgalma, mint amilyen mértékben maga a kiskereskedelem bővül.
Ennek alátámasztására a jegybanki statisztika azon sorát idézi a szakember, amely szerint
- a hazai online boltokban 2025. április és június között 54,2 millió bankkártyás fizetés történt,
- ami 4,7 százalékos bővülést jelent éves szinten.
Eközben a teljes hazai bankkártyás vásárlások darabszáma 4,5 százalékkal növekedett.
Amiben a hazai online vásárlás előrébb tudott lépni, az az, hogy az online vásárlások értéke 15 százalékos bővülést mutatott fel, szemben a teljes bankkártyás forgalom mindössze 11,2 százalékos növekedésével.
Mindez azt eredményezte, hogy az egy online vásárlásra jutó átlagos kosárérték egy év alatt 16 923 forintról több mint 10 százalékkal 18 745 forintra emelkedett.
Gergely Péter szerint ezen a ponton kérdés lehet az is, hogy az áruk drágulása miatt kell-e magasabb összegeket fizetni, de az adatok másra utalnak. A külföldi internetes vásárlások átlagos kosárértéke ugyanis egy év alatt közel harmadával, 17 251 forintról 22 639 forintra nőtt. Azaz a külföldi online kereskedőknél átlagosan ötödével többet költünk egy-egy vásárlásnál, mint a hazai internetes áruházaknál – jelezte a szakember.
Arról egyelőre korai jóslatokba bocsátkozni, mi történik akkor, ha az EU rendelkezik a határain kívülről érkező import, kisértékű – 150 euró alatti érték – csomagokra kivetett plusz díjak bevezetéséből, hogy mérsékelje a beáramló, gyakran kétes minőségű árukat is jelentő dömpinget. Mindenesetre – ahogy az Origo megírta – a terv már készül rá.
