Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huKormányra kerülése esetén energiapolitikáját az orosz energiafüggőség megszüntetésére építené Magyar Péter. A Tisza Párt ígérete önállósággal kecsegtet, ám valójában a rezsicsökkentési program fenntarthatatlanságát jelentené, ami többszörösére emelné a közüzemi díjakat.
A Tisza párt a brüsszeli tervekkel összhangban szintén kivezetné az orosz energiahordozókat, amelyek nélkül jelentősen drágulna a rezsi a magyar háztartások számára. Az állítás alátámasztására érdemes felidézni, Brüsszel a REPowerEU csomag keretében végleg kitiltaná az orosz energiahordozókat az EU-ból. A célkitűzés az Európai Bizottság legmagasabb prioritású törekvései közé tartozik, amihez igazodik a Tisza Párt: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a közösségnek Ukrajnát – az ország felfegyverzése és gyorsított csatlakozása mellett – az Oroszországból érkező energia teljes megszakításával is támogatnia kell – emlékeztet a Századvég elemzése.
Fotó: Csomor Ádám
A Tisza Párt vezetője, Magyar Péter augusztus 20-i beszédében csatlakozott a brüsszeli törekvéshez, és bejelentette: kormányra kerülése esetén energiapolitikáját az orosz energiafüggőség megszüntetésére építené. Az ígéret önállósággal kecsegtet, (villamos energia területén Magyarországnak célja is a minél nagyobb szuverenitás) de valójában nagyobb függéshez és drasztikus áremelkedéshez vezet, hiszen a kereslet érdemben nem változik, míg a kínálat csökken. Ez ellentmond a magyar diverzifikációs törekvéseknek is, ráadásul a kínálat szűkítése szükségszerűen áremelkedést okoz, hiszen csupán a választék csökken, nem pedig az energiaigény.
Az európai energiapiac elmúlt évei bizonyították, hogy az orosz beszállítók szankcionálása drágább és bizonytalanabb ellátást eredményez. A kínálat mesterséges szűkítésével az eladók piaci ereje is megnő, ami újabb (elsősorban amerikai) függési viszonyt teremt. Az orosz energia tiltása tévút, a függőséget célszerű inkább diverzifikációval csökkenteni, azaz a lehető legtöbb (orosz, amerikai vagy egyéb) beszállítónak megteremteni a piacra lépés lehetőségét. A növekvő kínálat javítja a versenyt, ami egyszerre csökkenti az árakat és a függőséget is.
A mennyiség kiesése várhatóan egy, a 2022-eshez hasonló léptékű kínálati sokkot jelentene, ami – a korábbi évekhez hasonlóan – árrobbanást, majd magasabb átlagárszintet idézne elő az európai gáz- és villamosenergia-piacon egyaránt. A drágulás olyan mértékben növelné a rezsicsökkentési program költségvetési forrásigényét, ami a rendszert fenntarthatatlanná tenné, és a magyar családoknak a megemelkedett piaci árakat kellene fizetniük – erre szintén a Századvég emlékeztet.
Magyar Péter pártjának programja kettős nyomás alá helyezné a háztartásokat. Egyfelől kiderült, hogy a Tisza drasztikus adóemelési terve a hazai munkavállalók nagyobb részének csökkentené a rendelkezésre álló jövedelmét. Másfelől a párt hivatalos programjának részévé tette az előbb részletezett, az orosz energiahordozók tiltására vonatkozó brüsszeli törekvést. A kettő pedig szorosan összefügg. Ugyanis egy háztartás energiaigényét elsősorban nem a jövedelme határozza meg, hanem olyan tényezők, mint a lakóingatlan mérete, a háztartásban élők száma, a berendezések mennyisége vagy az eszközök hatékonysága. Az összefüggést a magyar adatok is alátámasztják: hazánkban a különböző kereseti csoportok átlagos rezsiköltségiben kis eltérés tapasztalható. A legnagyobb kiadásai a legalacsonyabb jövedelmi ötödnek vannak (évente 209 ezer forint) a legkisebb kiadásai pedig a legtehetősebb ötödnek (192 ezer forint). A kettő közötti különbség 17 ezer forint.
A Századvég azon számítását alapul véve, miszerint az orosz energiahordozók kivezetése több mint háromszorosára emelné a lakossági gáz ás áramszámlákat, igencsak
megnyílna az olló a legtehetősebbek és a legszegényebbek költségei között, a kevésbé tehetősek anyagi terheit növelve.
Ugyanis a költségnövekmény évi 495 ezer forint lenne, 45 ezer forinttal kevesebb, mint a legrosszabbul járó, legalacsonyabb jövedelmi kategóriában, amelyben az áram- és gázszámlák 540 ezer forinttal emelkednének. Ilyen mértékű többletterhet a társadalom széles rétegei nem tudnának kigazdálkodni. A villamos energia esetében a díjszabás úgy adódik, hogy az áramtermelési módozatok között a földgáz is szerepel, ami egy drágább előállítási módnak számít, ha pedig a beszerzése a többszörösére drágul, az beépül az energiaszámlákba. Ugyanígy a távfűtés díjába is, hiszen a távhő előállításához szintén használnak földgázt, a megújuló energiaforrások, illetve a hulladékhő hasznosításának aránya jóval kisebb, mint a földgáz szerepe. A hatósági árazás pedig a piac hektikusságától is védi a lakossági fogyasztókat, akik tervezhető költségekkel számolnak.
Ennek pedig nagy jelentősége van: a rezsicsökkentési programnak köszönhetően az energiaszegények aránya Magyarországon esett vissza a legnagyobb mértékben az Európai Unióban. A rezsicsökkentés bevezetését megelőzően a háztartások negyede anyagi okokból nem tudta befizetni közüzemi díjait. Az érintettek aránya 2024-re hét százalékra csökkent, ami 287 ezer háztartást jelent. Ezzel szemben az európaiak negyedével fordult elő, hogy nem tudta időben befizetni a számláit, a felmérésben szereplők ötöde nem tudja megfelelően felfűteni az otthonát. Ha a rezsicsökkentést kivezetnék, az elmaradások száma és összege megemelkedne, míg a tervezhető hatósági árak bevezetésével jelentősen csökkent mind a késedelmes napok száma mind pedig az elmaradások összege.
