Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz Egyesült Államok felgyorsítaná stratégiai urántartalékának felhalmozását, elsősorban a belföldi kiteremlés felpörgetésével. Az urántartalék helföldi forrásokra támaszkodó növelésével a Donald Trump vezette amerikai szövetségi kormány célja lényegében hasonló, mint más, kritikus fontosságú nyersanyagok, illetve a ritkaföldfémek esetében: csökkenteni a függőséget a külföldi beszállításoktól. Van, aki ezért máris a Manhattan-terv 2.0-ról beszél az amerikai törekvések kapcsán.
Az Egyeült Államoknak növelnie kell stratégiai urántartalékát, ezzel csökkentve az orosz ellátásnak való kitettséget, valmaint hosszú távon is növelve az elkötelezettséget a nukleáris energia iránt - erről néhány napja Chris Wright, amerikai energiaügyi miniszter beszélt. Az elhangzottak fontosak, bár a Donald Trump vezette amerikai szövetségi kormány eddigi működése alapján valójában nem meglepő. Trump elnök ugyanis azt szeretné elérni, hogy letörje országa kitettségét a fontos nyersanyagok kapcsán a külföld irányába, emellett felpörgetné az energiaipart annyira, hogy még az európai igények legalább részbeni kiszolgálására is képesek legyenek az amerikai vállalatok (főként LNG-vel). Ennek tükrében nem meglepő, hogy Washington a nukleáris fűtőanyagok terén is a csökkenő kitettség és a növekvő belföldi kitermelés felé mozdulna el.
Fotó: U.S. Department of Energy/Wikimedia Commons
Uránból is a hazait venné Amerika
Az amerikai felhalmozási törekvések kapcsán nem csak kijelentések hangzanak el, hanem cselekedetek is követik azokat. Miként nemrég megírtuk, már annak helyszíne is megvan, hol halmozzák fel a stratégiai ásványkincs-tartalékot, és alighanem hamarosan az urán kapcsán is konkrét intézkedésekre, illetve azok végrehajtására lehet számítani.
Az urán kritikus fontosságú üzemanyag a nukleáris energia hasznosításában. Az Egyesült Államoknak a szövetségi adatközlés alapján 2023-ban nagyjából 14,5 ezer tonnára volt szükség uránból atomerőműveihez, ennek lényegében elenyésző hányadást fedezték belföldi kitermelésből (az importarány drasztikus növekedése az 1980-as évek elejére datálható). A belföldi kitermelés jelenleg messze nem képes fedezni a 94 amerikai nukleáris reaktor igényelte uránmennyiséget, mivel az ország területén egyetlen urániumbánya működik, a White Mesa Mill Utah államban (ahol ritkaföldfémeket is kitermelnek).
2024-ben az Egyesült Államok mintegy 22,6 ezer tonna uránt vásárolt, miközben belföldi termelése mindössze 307 tonna volt.
A kitettség e téren különösen Oroszország irányába jelentős. Az amerikai atomerőművekkel állítják elő a felhasznált villamos energia mintegy ötödét, melyekben viszont a fűtőanyag nagyjából negyede oroszországi eredetű – írja a Mining.com.
A világ legnagyobb területű állama a 2024-es adatok alapján a negyedik legnagyobb urántartalékkal rendelkezik annak a 12 országnak a sorában, melyek területén az ismert uránkészletek döntő hányada található. Az első három hely sorrendje: Ausztrália, Kazahsztán, Kanada.
Az amerikai deficit a felhalmzott tartalékok mennyiségében is látszik: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) 2024-es adatai szerint
- az amerikai atomerőművek üzemeltetői körülbelül 14 hónapra elegendő uránkészlettel rendelkeznek, míg
- az Európai Unió létesítményei 2,5 évre elegendő tartalékkal bírnak;
- a kínai atomerőművek pedig 12 évnyi, a jelenlegi termelésnek megfelelő készlettel rendelkeznek.
A belföldi urántermelés és -tartalékolás felpörgetésére tett kormányzati kijelentése kapcsán több iparági szereplő máris Manhattan-terv 2.0-át emleget. Mint ismert, a Manhatttan-terv az 1940-es évek elején, amerikai kormányzati döntés nyomán elindított titkos program volt, melynek célja a külföldi hatalmakat megelőzve az atomfegyver kifejlesztése, tágabban pedig a nukleáris energia hasznosítása volt.
Fotó: Wikipedia Commons
Hatalmas pénzeket mozgat meg az amerikai uránfüggetlenség ígérete
Vélhetően nem túlzás a kijelentés, hogy a kormányzati törekvés az uránkészletek felhalmozására, a belföldi kitermelés felpörgetésére az atomenergia új korszakának nyitányát jelentheti az Egyesült Államokban. Ezt támasztja alá, hogy a technológiai iparágak, a mesterséges intelligenciával (MI) hajtott adatközpontok új kihívások elé állítják az energiaszolgáltatókat, és egyre inkább látni, hogy azoknak atomenergia nélkül nehezen tudnának eleget tenni.
Így az sem meglepő, hogy több, az uránbányászatban és a nukleáris technológiák – így moduláris reaktorok – fejlesztésével foglalkozó vállalat a MI támasztotta energiaigény kiszolgálásába is bekapcsolódna. Például az Eagle Energy Metals és egy másik vállalat már 2023-ban 300 millió dollárra taksált vegyesvállalatot alapított, melynek hamarosan megtörténhet a tőzsdei bevezetése is.
A vállalat 2024-ben szerezte meg az Oregon állam délkeleti részén található Aurora-projektet, mely a cég szerint a legnagyobb, kibányászható urániumtartalék az Egyesült Államokban.
Mark Mukhija, a vállalat vezérigazgatója szerint az Aurórában mintegy 22 ezer tonna, felszínhez közeli urán rejtőzik. Ráadásul egy közeli területen szintén azonosítottak egy uránkészletet, melynek kiteremlésére már végrehajtották a fúrásokat.
„Úgy gondoljuk, hatalmas kereslet lesz az energiára a mesterséges intelligenciának, a kriptovalutáknak, a kvantumszámítógépeknek köszönhetően, a humanoid robotok előttünk álló hullámáról nem is beszélve” – nyilatkozta Mukhija arról, miért vállalnának még nagyobb részt az amerikai uránkitermelésben.
Az ígéretes uránlelőhely területéről készült felvétel:
Többszörösére nőhet az energiaigény néhány évtized alatt
Az amerikai irányelv alapján a kritikus ásványkincsek belföldi kitermeléséhez kapcsolódóan az Egyesült Államok 2050-ig megnégyszerezné nukleárisenergia-kapacitásait. Ehhez kb. 85-90 ezer tonna uránra lesz szükség évente.
„A mesterséges intelligencia a védelmi iparban is szükséges, de ehhez az energia a szűk keresztmetszet.
A Manhattan-terv 2.0-ban vagyunk, annyi energiát kell termelnünk, amennyi csak lehetséges
– mondta a cégvezető. Hozzá kell tenni, hogy az eredeti Manhattan-tervhez hasonló, katonai jellegű célokról most nincs szó kormányzati oldalon.
Mar Mukhija szerint az eltelt nagyjából két évtized kiegyenlített, viszonylag alacsony keresletet jelentett az energia iránt, most viszont egy olyan ponthoz érkezett az Egyesült Államok, ahol ez átfordul merefek emelkedésbe, és 2050-ig akár a mostani háromszorosára is nőhet.
Ismeretterjesztő videó az uránról:
