Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huNicolás Maduro venezuelai elnök rendeletet írt alá szükségállapot kihirdetéséről az országban az Egyesült Államok fegyveres támadása esetén – jelentette be Delcy Rodríguez, az ország alelnöke hétfőn. Az ország vezetői szerint az Egyesült Államok Venezuela olajkészleteinek megszerzésére törekszik.
A dokumentum különleges felhatalmazást ad az államfőnek, hogy „azonnal átvegye a katonai ellenőrzést az infrastruktúra, a közszolgáltatások, az olaj- és gázipar, valamint más iparágak fölött" – ismertette az alelnök. Delcy Rodríguez szerint a szükségállapot kihirdetésének célja az ország területi integritásának, szuverenitásának, függetlenségének és létfontosságú stratégiai érdekeinek védelme. Jelezte továbbá, hogy a dokumentum azonnal hatályba lép, ha „az Egyesült Államok fegyveres erői agressziót mernek elkövetni Venezuela ellen". A venezuelai alelnök azt állította, hogy az Egyesült Államok Venezuela természeti erőforrásainak, különösen a világ legnagyobb olajkészleteinek megszerzésére törekszik.
Amerikai hadihajóflotta indult Venezuela ellen?
Idén Augusztusban az Egyesült Államok nyolc hadihajót küldött Venezuela közelébe. Ez az elmúlt évek egyik legnagyobb amerikai katonai jelenlétét jelenti a térségben – utalt rá a Washington Post. A hivatalos indoklás szerint a lépés célja a drogkartellek elleni fellépés, azonban a helyzet sokkal inkább erődemonstrációnak és politikai üzenetnek tűnik.
Bár a Pentagon nem közölt részleteket arról, pontosan milyen műveleteket terveznek, amerikai tisztviselők szerint a hajókon olyan egységek is szolgálnak, amelyek letartóztatásokra is alkalmasak.
A látványos katonai fellépés közvetlenül azután történt, hogy Donald Trump amerikai elnök terrorszervezetnek nyilvánította Venezuela két legnagyobb bűnszervezetét. Ez a jogi kategória lehetőséget ad az Egyesült Államoknak arra, hogy nemzetközi műveleteket indítson a csoportok ellen, így a hadihajók jelenléte akár közvetlen beavatkozás előszobája is lehet.
A venezuelai vezetés élesen elítélte a fejleményeket. Nicolás Maduro szerint az amerikai katonai jelenlét „az ország szuverenitásának megsértése”, és hadgyakorlatok elrendelésével reagált. Elemzők szerint a lépés újabb fordulatot jelent az amúgy is feszült amerikai–venezuelai kapcsolatokban, és könnyen eszkalálódhat egy nagyobb konfliktus irányába.
Venezuela egykor a világ egyik meghatározó olajpiaci nagyhatalma volt
Sokan nem tudják, de az ország rendelkezik a földkerekség egyik, ha nem épp a legnagyobb ismert nyersolajtartalékával.
Venezuela olajpiacra való belépésének kezdete 1914-re tehető, amikor megnyílt a Zumague nevű olajkút az országban. Ez volt az ország első kereskedelmi olajkútja, és meg is ágyazott annak a felfutásnak, melynek következtében 1950-re Venezuela a világ negyedik leggazdagabb országa lett az egy főre jutó jövedelem tekintetében. 1970-ben ráadásul az országot a térség legstabilabb demokráciájaként tartották számon, egy olyan időszakban, amikor Latin-Amerika országait főként katonai diktatúrák vezették. Az 1980-as években azonban Venezuelában is elindult egy olyan, kedvezőtlen fejleményeket eredményező folyamat, amelyből a mai problémák jelentős része levezethető: az olajár csökkenésével és a globális recesszióval a demokratikus berendezkedés is megroppant. Ezek az események az ország egész gazdaságát érintették, és idővel súlyos adósságspirálba taszították Venezuelát. Az 1980-as évek végére Caracas odáig jutott, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kért pénzügyi segítséget.
Az IMF azonban súlyos megszorító intézkedéseket követelt a támogatásért cserébe, beleértve kemény költségvetési vágásokat, melyek kedvezőtlenül érintették a szociális programokat, az egészségügyet és az oktatási rendszert.
Mindez pedig komoly társadalmi elégedetlenséget okozott, ráadásul megugrott az infláció is, tovább nehezítve a venezuelai lakosság mindennapjait. A venezuelai kormányzat legnagyobb hibája az volt, hogy nem volt képes diverzifikálni az ország gazdaságát, azaz több lábra állítani azt. Más szavakkal: Venezuela túlságosan függött a kőolajtól – az exportbevételek nagyjából 80 százalékát, míg a teljes GDP majdnem harmadát az olaj adta.
A társadalmi elégedetlenségek végül olyan súlyosak lettek, hogy kellően megágyaztak Hugo Chávez hatalomra jutásának, aki 1998-ban megnyerte az elnökválasztást. Elődeihez hasonlóan, Chávez szintén jelentős részben az olajra támaszkodott az ország működtetéséhez. Ez addig persze fenntartható volt, amíg az olaj ára magasan állt. Chávez 2013-as halála után azonban az ország új vezetője, Nicolas Maduro szembe kellett hogy nézzen az olajár összeomlásával (2014 második felében), ahogy Szaúd-Arábia felpörgette a kitermelését, hogy növelje a piaci részesedését, alacsonyan tartva a szén-hidrogén árát. Mindez pedig újabb gazdasági összeomláshoz vezetett Venezuelában. A válság lényegében azóta sem enyhült, mi több, a venezuelai olajkitermelés mára szinte teljesen összeomlott.
