Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Az építőipar jövője az iskolapadban kezdődik. Az ÉVOSZ pályaorientációs programja évről évre több diákot vonz a szakmához, miközben a vállalkozások is egyre aktívabban kapcsolódnak be a kezdeményezésbe. A szakemberhiány azonban továbbra is súlyos gondot jelent.
Az ÉVOSZ a 2022/2023 tanévtől kezdve nagyszabású és újszerű pályaorientációs szakmai programra hívta az általános iskolákat és az építési vállalkozókat – közölte Koji László lapunk érdeklődésére. Az Építésipari Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke kifejtette: a program során nem elsősorban az egyes szakmák, vagy munkafolyamatok részleteit akarták bemutatni, hanem az építés végeredményét, az elkészült, már működő létesítményeket, legyen szó akár egy színház, irodaház, megépült út, aluljáró, vasúti híd megtekintéséről, szakmai „idegenvezetés” mellett. A résztvevő tanintézetek és cégek száma évről évre növekszik.
ÉVOSZ: fontos, hogy sikerült felkelteni az érdeklődést
Az elnök kifejtette: az általános iskolák visszajelzése alapján elmondható, hogy a végzős, de már a hetedik osztályosok érdeklődése jelentősen megnőtt az elkészült projektek meglátogatása kapcsán. A program kapcsán az ÉVOSZ pozitív visszajelzéseket kap a cégektől is.
Pontos számok nem ismertek, hogy ennek hatására mennyivel több diák felvételizett építőipari szakirányra a képző intézményekbe, ugyanakkor az ÉVOSZ nagyon fontos lépésnek tartja, hogy sikerült felkelteni az érdeklődést az építőipari szakmák iránt, ami hosszú távon minden bizonnyal a jelentkezők számában is láthatóan megjelenik majd.
A 2025/2026 tanévben az ÉVOSZ tagszervezetei közül összesen 50-60 cég vesz részt az építőipari vállalkozásokat tömörítő szervezet pályaorientációs programjában. A vállalatok és az iskolák részére is folyamatos lehetőség van a projektlátogatásokra a tanév során. A bekapcsolódó cégek nyomán újabb tanintézmények jelentek meg résztvevőként, melyektől a tanév vége előtt fognak visszajelzést kérni a programban való részvételükről.
Évente 20 ezer szakember megy nyugdíjba
Sajnos, a népszerűsítő és toborzó programok ellenére a nyugdíjba menő szakmunkások száma nem pótlódik. Az iskolarendszerű képzésben és a felnőttképzésben évente csak 6-7 ezer fő végez, ami koránt sem elégséges az évi mintegy 20 ezer fős kiesés ellensúlyozására.
Koji László szerint hosszú távon a szakemberek pótlására megoldásként jöhet számításba:
- a felnőttképzés,
- a nyugdíjas korosztály továbbfoglalkoztatása,
- külföldi munkavállalók alkalmazása,
- a munkaerő-kiváltásra alkalmas innovatív technológiák bevezetése az építőiparban.
Kevesebb munkaerő, nagyobb hatékonyság
Az építőiparban is egyre nagyobb szerepet kapnak a robotok és az automatizált rendszerek. A robotok már képesek bizonyos egyszerűbb munkafolyamatok elvégzésére, például falazásra, betonozásra vagy burkolásra. Ezek a gépek nemcsak gyorsabbak, de precízebbek is az emberi munkaerőnél, így csökkentik a hibák számát és növelik a hatékonyságot. Az automatizálásnak köszönhetően az építkezések biztonsága is javul, hiszen a robotok képesek a veszélyes munkákat elvégezni, csökkentve ezzel a munkahelyi balesetek kockázatát. Ám az ember egyelőre az építőiparban is nélkülözhetetlen erőforrás.
Az ÉVOSZ elnöke a szakma vonzóbbá, perspektivikusabbá tételének elemeiként említette a
- a lakhatási támogatást,
- a munkáshitelt,
- csapatépítő tréningekeket
- és a folyamatos képzést, továbbképzést.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormányzati programoknak - különösen a szeptember elején indult Otthon startnak - köszönhetően várhatóan a lakásépítések számával együtt növekszik-e a szakember-szükséglet, Koji László úgy fogalmazott: a jelenleg rendelkezésre álló szakembergárda és technológiai kapacitás mellett akár kétszer annyi lakás megépítése is biztosítható, így a jelenleg futó kormányzati programok érdemlegesen nem növelik a szükséges létszámot az ágazatban.
