Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Lezárult a Közel-Kelet utóbbi két évét meghatározó konfliktusa, a gázai háború, miután Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseinek köszönhetően Egyiptomban a világ számos vezetőjének jelenlétében aláírták az erről rendelkező tűzszünetet valamint a béketervet. A gázai háború lezárása mérföldkő a közel-keleti rendezésben, de béke ünneplése után az újjéépítésre fordul a figyelem. Ennek a háborúénál is magasabbak lesznek a költségei.
Miként arról beszámoltunk, Egyiptomban számos magas rangú vezető részvételével aláírták a Donald Trump irányításával felállított béketervet valamint tűzszünetet a gázai háború lezárására, a rendkívüli jelentőségű eseményen Orbán Viktor magyar kormányfő is jelen volt. Ezzel lezárult a világ egyik legsúlyosabb fegyver konfliktusa, melynek kiváltó oka a Hamász palesztin terrorszervezet Izrael ellen két évvel korábban indított támadása volt. A humanitárius katasztrófával járó, a résztvevőknek és még az Izrael szövetségesének számító Egyesült Államoknak is óriási összegekbe kerülő háború után, a béke idejében megkezdődhet az újjáépítés – azt ugyanakkor még nem tudni, pontosan milyen tartalommal valósulhat meg a gázai övezet felvirágoztatása, csak annyi bizonyos, hogy drága lesz.
Fotó: EYAD BABA / AFP
Gázai béke: fontos lépés történt, de még soknak kell követnie
A tűzszüneti megállapodás és béketerv aláírása kulcsfontosságú lépés, amit viszont újabb, legalább ennyire fontosak kell hogy kövessenek. Sok kérdés nem tisztázott még a következő időszakkal kapcsolatban, csak az bizonyos, hogy a Hamász által két évvel korábban elrabolt, még életben maradt túszok szabadon engedését követően az izraeli hadsereg jórészt teljesen kivonja erőit Gázából, és megnyitja a terepet a porrá bombázott enklávé mérhetetlen szenvedést megélt palesztin lakossága számára egy átfogó humanitárius segélyakcióhoz. Ebből azonban nem következik az, hogy az izraeli katonai jelenlét megszűnik Gázában, hiszen a hadsereg arra kapott utasítást, hogy bizonyos gázai állásokat megtartson, miközben a Hamász is ellenőrzést gyakorolhat az övezet alatt húzódó alagútrendszer maradéka felett. Illúziókat egyelőre ezzel kapcsolatban nem érdemes táplálni, mert az aláírt megállapodás ellenére az izraeli hadsereg és a Hamász harcosai továbbra is bizalmatlanok egymással, s míg előbbi számára kulcsfontosságú lenne a terrorszervezet teljes lefegyverzése, addig a Hamász várhatóan ebbe nem fog beleegyezni.
A gázai stabilitás megteremtése és fenntartása elsősorban regionális feladat marad, melyet Washington távolról követni fog, de nem vesz részt a végrehajtás első vonalában.
Az már a béketerv aláírása napján világossá vált – erről Trump elnök újságíróknak beszélt Egyiptomban –, hogy az Egyesült Államok ennek költségeit nem egyedül fogja viselni (még ha abból részt is vállal), a palesztin terület újjáépítésének költségeit elsősorban a gazdag arab államok forrásaiból kellene finanszírozni. Mekkora költségekről beszélünk úgy, hogy az újjáépítés, a tönkrement infrastruktúrák helyett újak kialakítása olyan hatalmas projekt, mely részleteiben még nem is ismert?
Fotó: Evan Vucci / MTI/AP
Több tízmilliárd dollárról szól a legóvatosabb becslés
Trump elnök a találkozón azt mondta, hogy az enklávé újjáépítésének költsége elérheti a 30 milliárd dollárt, azaz a több mint 10 ezer milliárd forintot. Ez egyébként az a nagyságrendi összeg, amelyet csak Washington elköltött a kétéves háborúban, közvetetten Izrael támogatására fordítva azt, több jogcímen.
A gázai övezet újjáépítésének költsége ennél a becslésnél vélhetően nagyobb lesz.
A Reuters friss tudósításában azt írja az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) egyik tisztviselőjét idézve, hogy
biztató jelzések érkeznek egyes országoktól, köztük az Egyesült Államoktól, valamint arab és európai államoktól arról, hogy hajlandóak részt vállalni az övezet 70 milliárd dolláros újjáépítési költségéhez.
Jaco Cilliers, az UNDP munkatársa genfi sajtótájékoztatóján azt is mondta, hogy becsléseik szerint a kétéves háború következtében legalább 55 millió tonna rom illetve törmelék borítja Gázát, részleteket azonban nem közölt sem erről, sem az újjáépítésről.
A 70 milliárd dolláros költség több mint a duplája lenne az amerikai előzetes számítások szerinti összegnek.
A Világbank és Egyiptom korábbi közös becslésében legalább 53 milliárd dollárban határozták meg a szükséges összeget. Kairó jelezte: szívesen lenne házigazdája egy újjáépítési konferenciának is Gázával kapcsolatban.
Gázai közlések szintén 70 milliárd dolláros becslést adtak az alapvető közszolgáltatásokban elszenvedett veszteségekre, azok sürgős újjáépítését kérve.
Lakhatás, oktatás, energia, víz, és a kulturális örökség
Annak részletező áttekintésére, hogy mely területeken milyen ráfordítási összegekkel kell számolni, a Világbank, az EU, valamint az ENSZ közös, még februárban kiadott „Gázai övezet és Ciszjordánia Kárfelmerési Gyorjelentésére” (IRDNA) lehet támaszkodni. Bár azóta a mostanáig eltelt időszakban a helyzet súlyosabb lett az övezetben, a Daily Sabah török lap ez alapján számba vette, mely főbb területeken mekkora összegű ráforditásra lehet szükség.
Az újjáépítés az azonnali, a további humanitárius katasztrófát megelőző beavatkozáson túl egy rövidebb, három éves, majd az azt követő közép- és hosszútávú szakaszokra bontható, ezek egyben akár 15 évet is felölelhetnek, az újjáépítés tartalmától és egyéb, előre nem látott körülményektől függően.
Fotó: Anadolu via AFP
- Több jelentés szerint a lakhatás továbbra is a legsúlyosabban érintett szektor Gázában. Az IRDNA közlése szerint a lakóépületek újjáépítésére 15,2 milliárd dollárt, azaz a teljes költség 30 százalékát kell előirányozni, ez teszi ki a ráfordítási összegek legnagyobb arányát egyetlen jogcímben. Három éven belül a lakhatási igények gyors kiszolgálására legalább 3,7 milliárd dollárt kell költeni, egyszerűbb otthonok, hajlékok biztosításával, ezt követően pedig megkezdődhet a lakásszektor hosszabb távra szóló rendbehozatala. A jelentés szerint közép- és hosszú távon a legnagyobb szükség a lerombolt házak újjáépítéséhez kapcsolódik, 11,4 milliárd dollárral. A háború a károk 53 százalékát ebben a szektorban okozta.
- A háború két éve miatt a gázai gyerekek kapcsán „elveszett generációról” beszélnek. Nagy szükség lenne az oktatás helyreállítására érdekükben, ennek költségeit 3,8 milliárd dollárra számítja a szervezet. Ebből rövid távon 2,6 milliárd dollárt kellene elkölteni ahhoz, hogy a gyerekek tanítása folytatódhasson például előre gyártott épületekben, konténeriskolákban. A költségek egy részét pszichés segítségnyújtásra kell fordítani.
- Gázában nagy károkat szenvedett el az energiaszektor is. Rövidtábon 365 millió dollárt kellene elkölteni arra, hogy biztosítani lehessen az övezetet kiszolgáló áramfejlesztők és generátorok napi kb. 320 ezer literes üzemanyag szükségletét. Energiára pedig azonnali is nagy szükség van az ivóvízellátás, valamint a helyi élelmiszertermelés beindításához.
- A vízellátás és a szennyvízkezelés szintén az alapvető szolgáltatások közé tartoznak. Ezen létesítmények jelentős része már a háború elején megsérült vagy tönkrement. A tiszta víz és a vízkezelés biztosítása alapvető szükséglet, ahogy a sótalanítás helyreállítása is. Ehhez az IRDNA szerint legalább 2,7 milliárd dollárra van szükség.
Jelentős károk keletkeztek Gázában a kulturális és a történelmi örökség helyszínein, kb. 120 millió dollár értékben. Becslések szerint ezen helyszínek 53 százaléka érintett ezekkel. Ezek helyreállítására is szükség lesz, hogy hosszú és tartós béke esetén amellett, hogy az ott élők identitásának erősítését is szolgálhatják, később turisztikailag is az újjáépülő Gáza értékes erőforrásai lehetnek.
