Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Jelentős fejlődést vár a kormány a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztésének hatásaként. Azzal számolnak, hogy az új terminál megnyitásával 2035-re évi 40 millióra bővül, azaz a mostanihoz képest megduplázódik a repülőtér éves utaskapacitása. Ezekkel járulnak hozzá a ferihegyi fejlesztések a turizmus, bővüléséhez.
A kormány többször jelezte, hogy a repülőtér kötöttpályás közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése stratégiai jelentőséggel bír nemzetgazdasági szempontból. Ezt jelzi a hétfőn bejelentett beruházás-csomag is, amelytől a hazai turizmus megduplázódását várják. Ezek a ferihegyi fejlesztések részletei.
Ezt lehet tudni a ferihegyi fejlesztésekről
Bár a giga-beruházás hivatalos bejelentése hétfőn történt meg, már a hónap elején lehetett tudni, hogy elindulnak a régóta várt fejlesztések, amikor a Magyar Közlönyben megjelent a kormányrendelet a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kötöttpályás kapcsolatának koncessziós megvalósításáról. A kormány már itt leszögezte:
a vasúti infrastruktúra fejlesztése a hivatásforgalom és a turizmus megnövekedett igényeinek megfelelés, a gazdaság fejlődése és és versenyképesség fenntartása szempontjából kulcsfontosságú tényező.
Megkezdődhetnek tehát a közlekedési fejlesztések a főváros és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér között, amelynek a tervek szerint része
- egy 2028 végéig kétszer háromsávos új közút, a korábbi nyomvonal korszerűsítésével,
- 2035-re pedig egy új vasútvonal épül.
- Ehhez kapcsolódóan szintén 2035-ig valósítanák meg a ferihegyi 3-as terminált.
Így történne a fejlesztés
A nagyjából ezer milliárd forintos összköltségű beruházás részeként először a 3-as terminál építése indul el, amelynek alapkőletételét 2026 márciusára tervezik. Az új terminál 8 év alatt épülhet meg nagyjából 400 milliárd forintos költségvetésből. A kormány célja, hogy a repülőtéri vasút is erre az időpontra készüljön el. A 400 egymilliárd forintos beruházással 27 kilométernyi, 160 kilométeres óránkénti sebességű vasúti pálya épülhet meg Kőbányától Monorig, ahonnan az országos vasúthálózatra csatlakozva a megyei jogú városok is elérhetővé válhatnak.
Nagyjából 200 milliárd forintból fejlesztenék a repülőtér közúti megközelíthetőségét is, az Üllői út külső része és a légikikötő között. A 12 kilométer hosszú, kétszer 3 sávosra tervezett gyorsforgalmi út és az ehhez kapcsolódó fejlesztések 2028 végére készülhetnének el. Jelenleg a kiviteli tervek véglegesítésénél tartanak, várhatóan 2026 első félévében születhet engedély, majd két évig tart az építkezés.
Hatása a nemzetgazdaságra és a turizmusra
A gyorsforgalmi úttal és a gyorsvasúttal jelentősen csökkenne menetidő a fővárosból a repülőtérre, a Nyugati pályaudvarról kötöttpályás vonalon 15-20 perc alatt el lehetne jutni Ferihegyre. Az új, 3-as terminállal és a hozzá kapcsolódó közlekedési fejlesztésekkel a kormány szerint duplájára, a jelenlegi 20-ról negyvenmillió utasra nő a budapesti repülőtérutas forgalma.
A hatástanulmányok szerint a gyorsvasút utasainak számánál a fapados légitársaságok eddig is tömegközlekedéssel érkező közönségének jelentős részére számítanak. Úgy vélik, várhatólag 60-70 százalékuk lesz az, aki biztosan használja majd a vasutat, de a későbbiekben ennél jóval több utassal terveznek.
Már pedig ha repülőtér forgalma duplázódik, akkor az árbevétele is kétszeresére nő, amellyel megugorhat az állam bevétele is. A bejelentéskor elhangzott:
a turizmus tekintetében jelentős, akár 40-50 százalékos erősödésre számítanak, amely a kormány számításai szerint jelentősen megemelné a turizmus hozzájárulását a GDP-hez. Jelenleg a turizmus nagyjából 15 százalékát adja a GDP-nek, ha a fejlesztések megvalósulnának, ez legalább 18 százalékra emelkedhetne.
Az ezermilliárdos gigaberuházás emellett a teljes nemzetgazdaságra is hatással lehet: az építőiparon és a beruházásokon keresztül, a GDP és a gazdasági növekedést is pozitívan befolyásolhatja majd.
