Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMagyarország aranytartaléka a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vásárlásainak köszönhetően 2010-től kiugró mértékben, 2024 szeptemberére a harmincötszörösére, 110 tonnára nőtt, jelentősen meghaladva a korábbi, 2021-es 94,5 tonnás csúcsot is.

Fotó: Zlaťáky.cz / Unsplash
Rekordszinten Magyarország aranytartaléka
Az aranytartalék jelenlegi szintre való növelésével az MNB folytatta a 2018-ban megkezdett aranyvásárlási folyamatot, és a magyar aranytartalék ezzel rekordszintre emelkedett.
Ez a növekedés azt mutatja, hogy az MNB a globális trendekhez igazodva vásárolta az aranyat, mivel 2010 óta a jegybankok nettó aranyvásárlókká váltak. A 2022-es orosz-ukrán háború kitörése után a központi bankok aranykereslete rekordokat döntött, ami 2023-ban is folytatódott. A 2024-es esztendő szintén magas jegybanki aranykeresletet hozott, megközelítve a korábbi rekordokat.
A nemzeti jegybankok arany iránti kereslete 2022-ben történelmi csúcsot ért el (1082 tonna), majd 2023-ban a történelmi csúcstól némileg elmaradt, de így is meghaladta az 1000 tonnát.
Magyarország aranytartaléka az alábbiak szerint emelkedett az elmúlt tizenöt évben:
- 2010: A jegybank alapítása óta nem volt ilyen magas az aranytartalék, de 2010-ben még alacsonyabb volt a későbbi értékeknél.
- 2018: Az aranytartalék 3,1 tonnáról 31 tonnára nőtt.
- 2021: A jegybanki aranytartalék 94,5 tonnára emelkedett.
- 2024: Az MNB 2024 szeptemberére 110 tonnára növelte az aranytartalékot.
A magyar jegybank Magyarország hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait figyelembe véve emelte az aranytartalékot: ahogy a fentiekből is kitűnik, 2018-ban több mint tízszeresére, majd 2021-ben ennek a háromszorosára bővítette a készleteket. Az aranytartalék növelését támogatta, hogy tovább erősödtek azok a világgazdasági, geopolitikai és tőkepiaci folyamatok, amelyek az utóbbi években az arany szerepének felértékelődéséhez vezettek.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
„Egy ország aranytartalékának jelentősége az értékállóságában rejlik: a pénzügyi rendszer stabilitásának őrzése mellett a befektetői bizalom erősítésében is kulcsszerepet játszik” – mondta márciusi hivatalba lépésekor Varga Mihály, a jegybank új elnöke.
Menedékeszköz nehéz időkben
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője úgy véli: több oka is volt annak, hogy Magyarország, a világ és régiónk sok más országához hasonlóan jelentős mértékben növelte az aranykészletét. Az elmúlt években sokat nőtt a globális bizonytalanság, gondoljunk csak a hagyományos háborúkra, illetve a vámháborúkra. De itt volt a Covid-világjárvány, valamint az elmúlt 100 év egyik legnagyobb krízise, a 2008-as globális pénzügyi válság.
Bizonytalan időkben pedig a befektetők az arany felé fordulnak. A jegybankok ugyanúgy, mint a kisbefektetők.
Az ellátási láncok sérülése, a vámháborúk és a beszállítói láncok ezek következtében bekövetkező átrendeződései, valamint a világ nagy jegybankjainak pénznyomtatása ráadásul növelték az inflációs kockázatokat. Egy ilyen időszakban a reáleszközök, így az arany is vonzó befektetés. „A Magyar Nemzeti Bank tehát kiválóan olvasta a nagy trendeket, és okosan döntött, amikor növelte hazánk aranytartalékait" – szögezi le az elemző.
A magyar aranytartalék nagyobb részét, 94,73 tonnát az MNB itthon őrzi, kisebb hányada, 15,5 tonna pedig a Bank of England értéktárában van elhelyezve, Londonban.

Fotó: Shutterstock
A jegybank aranyvásárlásai nyomán Magyarország egy főre jutó aranytartaléka 0,32 unciáról 0,37 unciára emelkedett, így a kelet-közép-európai régióban jelenleg hazánk rendelkezik abszolút értékben és egy főre vetítve is a legmagasabb aranytartalékkal. Ez utóbbi mutatót tekintve Magyarország globálisan az előkelő 12. helyen áll.
Történelmi csúcson az arany árfolyama
Az arany ára, kisebb megállókat leszámítva, évek óta emelkedik. Az év elején még 2700 dollár volt egy uncia arany ára, mára már a történelmi csúcsnak számító 3800 dolláros szintet is átlépte, ami 40 százalékkal magasabb árszintet jelent – és ez a felfelé mutató trend várhatóan folytatódik.
Az arany árfolyamának jelentős emelkedése azt is jelenti, hogy az MNB sokat kereshetett az aranytartalék növelésével, vagyis a gazdasági bizonytalanságok kivédése mellett üzletileg is sikeresnek bizonyult a jegybanki aranykészletek növelése.
2018 óta ugyanis az arany árfolyama több mint 200 százalékos profitot hozott a befektetőknek, 2021 óta közel 100 százalékosat, 2024 óta pedig nagyjából 70 százalékosat. Ez azt jelenti, hogy
az MNB aranyvásárlásai eddig több mint 2000 milliárd forint hasznot hajtottak a magyar költségvetésnek.
A korábban említett kockázatok közül több, köztük a geopolitikai feszültségek, az ellátási láncok újrarajzolása vagy az USA gazdaságpolitikai fordulata miatt megnövekedett kockázatok, továbbra is fennállnak, és amíg ez így marad, addig az MCC szakértője szerint az arany ára inkább felfelé fog menni, mint lefelé. Azaz vannak erős érvek amellett, hogy az MNB tovább folytathatja az aranyvásárlást.
Az arany a történelem során számos funkciót töltött be a különböző pénzügyi rendszerekben. Szerepe a gazdaságban leginkább az értékmegőrzésben és biztonságos menedékeszköz szerepében rejlik, különösen gazdasági bizonytalanságok, infláció és geopolitikai feszültségek idején. A jegybankok számára fontos nemzetstratégiai eszköz, míg a befektetők számára infláció elleni védekezést biztosító és vagyonuk megőrzésére szolgáló befektetési lehetőség. A nemzeti aranytartalékok felhalmozása növeli egy ország gazdasági stabilitását és nemzetközi szinten javítja a pozícióját, különösen válságok idején. Az arany befektetési funkcióját tekintve fontos, hogy árfolyama gyakran emelkedik inflációs nyomás idején, így segít megőrizni a pénz vásárlóerejét, szemben a hagyományos pénzügyi eszközökkel, amelyek értékvesztést szenvedhetnek. Pénzügyi volatilitás vagy geopolitikai bizonytalanság esetén az arany menedékhelyként funkcionál, mert az árfolyama gyakran ellenkezőleg mozog a piacok többi szereplőjéhez képest.