Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Mintegy 40 milliárd dollárral többe kerülhet az idei, a hálaadással kezdődő év végi ünnepi szezon az amerikai kereskedőknek és fogyasztóknak együttesen a vámháború hatásai miatt egy friss elemzés szerint. Bár az összeg önmagában hatalmas, több minden árnyalja a kiadások növekedését. Magyarországon nem kell tartani az ünnepi árak „elszállásától”, a készletet és az árcímkéket több, olykor egymással ellentétes hatás befolyásolja.
Összesen 40,6 milliárd dollárral növelik a külföldi országokból érkező importárukra kivetett vámok – elsősorban a kínai, részben az európai beszállításokra kell gondolni – az idei, november 27-én, a hálaadással kezdődő év végi ünnepi időszak költséget az Egyesült Államokban. Az online hitelpiactér LendingTree kalkulációja szerint az átlagos amerikai ünnepi vásárló 132 dollárral többet fog fizetni a washingtoni tarifák miatt, ami persze így kiadásainak emelkedését jelenti rövid távú hatásként – miközben az Egyesült Államok fürdik a megugró vámbevételekben, és más mutatók szerint is erőteljesen húz az amerikai gazdaság. Ez pedig Trump elnök hosszú távra szóló terveire utaló, pozitív fejleményt jelent. Magyarországon nem kell tartani elszálló áraktól.
Fotó: Freepik
Magasabb összegek lesznek az árcédulákon, miközben erősödik a gazdaság
A LendingTree elemzői szerint az emelkedő költségek miatt előfordulhat, hogy a vásárlók tudatosabbak lesznek idei költéseiket illetően, esetleg kevesebbet ajándékoznak, vagy vállalnak bizonyos mértékű eladósodást, hogy szeretteiket idén is ajándékokkal lepjék meg. Sok minden függ attól, hogy milyen árakat látnak majd a boltokban és webáruházakban akkor, amikor a hónapokon át raktárban tartott ünnepi árucikkek a következő hetekben a boltokba kerülnek. (A vámok, az emelkedő tarifák miatt felhalmozott raktárkészlet, és az amerikai fogyasztás lehetséges összefüggéseit a közelmúltban egy népszerű termék, a svájci bicska példáján mutattuk be az Origón.)
A LendingTree modellezésében a 2024-es téli ünnepi költési adatokból indult ki, azokhoz képest vetíti előre a 40,6 milliárd dolláros növekedést. Ez az összeg a kereskedői és a fogyasztói oldalon együttesen jelentkezik, abból a vámok miatt jelentkező, a számítások szerint 28,6 milliárd dollár többletköltséget a fogyasztók viselik, míg a fennmaradó 12 milliárd dollárt a kereskedők együttesen nyelik be.
Az, hogy a vámháború többletköltséget jelent fogyasztói oldalon, persze nem újdonság, de a washingtoni döntéshozatal szempontjából ez vállalható ár a hosszabb távra tekintő, az amerikai gazdaságot felpörgető, fundamentális célokért. Ezek Trump elnök második elnöksége idején jól láthatók. Például:
- számos gyártási tevékenység belföldre telepítése, ezáltal munkahelyek teremtése, technológiai fölény visszaszerzése, majd az exportlehetőséget kiterjesztése;
- az amerikai energiaexport növelése (erről szól például az EU-val kötött megállapodás is);
- a kitettség és a külföldi függőség csökkenése, például a ritkaföldfémek kapcsán;
- a szövetségi bevételek növelése, a külkereskedelmi egyenleg javítása, ezeken keresztül az állam forrásokhoz juttatása.
Ez utóbbinak pedig máris látszanak az eredményei: az amerikai kormányzati szektor bevételei nyáron a csúcsra ugrottak, 27 milliárdos többlettel zárt a költségvetés (egy évvel korábban még 71 milliárd dollár volt a hiány). Az adat tartalmazza a 27,7 milliárd dollárnyi vámbevételt is, ami majd négyszerese a tavaly júliusi 7,1 milliárd dollárnak. Szeptember végére az idei vámbevételek bőven a 110 milliárd dollár fölött jártak, ami óriási eredmény.
A vámháború egyik leginkább kritikus színtere a Washington és Peking közötti adok-kapok, melynek kereskedelmi hatásai túlmutatnak a világ két legnagyobb gazdaságán. Jó hír ugyanakkor, hogy Donald Trump és Hszi Csin-ping elnök nemrég lezajlott találkozója a közeledés jeleit mutatta a két ország és szándékaik között. A kínai árukra kivetett amerikai vámtarifa ennek jegyében 47 százalékra mérséklődött, Kína pedig egy évre felfüggesztette a ritkaföldfémek exporttilalmát.
Fotó: Unsplash
Nem lesz árapokalipszis a magyar boltokban
A magyar gazdaság szempontjából persze annak még nagyobb jelentősége van, hogy Washington és az EU között milyen megállapodások és elvek mentén zajlik a kereskedelem, különösen azért, mert Magyarország erősen exportvezérelt ország. De fontos szempont az is, hogy Donald Trumpnak és Orbán Viktor magyar kormányfőnek különösen jó a viszonya, a két vezető pedig néhány nap múlva személyesen is tárgyal majd, ami minden észszerű várakozás szerint komoly eredményeket hozhat Magyarország számára – a tárgyalás egyik fő témája az orosz olajra kivetett amerikai szankciók lesz –, illetve a kétoldalú kapcsolatokban.
Maradva a közeledő ünnepi időszaknál, hamarosan a magyar kiskereskedelemben is kezdetét veszik a hajrá, és bár jóslásokba nem érdemes bocsátkozni, de nincs előjele annak, hogy sokkal mélyebbre kell majd nyúlni a pénztárcába a karácsonyi ajándékok beszerzésekor. Az amerikai-kínai vámfeszültségnek ugyanakkor lehetnek nálunk is áttételes hatásai, például az, hogy az áprilisban elindult új időszak számos kínai gyártót gyártásának átütemezésére késztetett, tartva az amerikai megrendelések csökkenésétől. A kevesebb árut pedig drágábban lehet érvényesíteni, miközben az ellátási láncokban jelentkező kihívások is némileg árfelhajtó hatásúak.
Ugyanakkor a jelentős kínai és részben európai gyártói túlkapacitás, az árubőség, a növekvő fogyasztói tudatosság ellentart ezeknek a hatásoknak az árucikkek áremelkedésénél.
Az áremelkedéseket pedig továbbra is kormányzati intézkedések fékezik, például a nemrég meghosszabbított árréscsökkentés.
Azt, hogy milyen terméknek az ünnepi bevásárlási időszakban hol, mennyi lesz az ára, nem lehet teljes pontossággal előre jelezni.
Azt viszont ki lehet jelenteni, hogy a bivalyerős forint mérsékli az importárakat, és féket rak az inflációra is.
A szeptemberi adatok szerint az infláció továbbra is stagnál (4,3 százalék a statisztikai adat szerint), ami az év végére egyrészt önmagában csökkenhet, másrészt a szezonalitás emelhet rajta. Ha a jegybanki friss 2025-ös prognózist (4,7 százalék) is figyelembe vesszük, akkor reálisan 4 százalék körüli infláció vélelmezhető idénre. Ez pedig jó irányjelzés a karácsonyi időszak bevásárlásaira is – hangsúlyozva, hogy az átlag mögött óriási szórások lehetnek a termékkörök áraiban akár vásárlási helyszíntől függően.
