Donald Trump nem viccel, ha földgázról van szó: gigantikus LNG-projekt kezdődhet

Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
Új lendületet kaphat egy hatalmas alaszkai LNG projekt fejlesztése, illeszkedve a Donald Trump vezette amerikai szövetségi kormány azon törekvéséhez, miszerint jelentősen növeli az ország már most jelentős energiaexportját. Emlékezetes: a magyar delegáció nemrég Orbán Viktor vezetésével sikeres tárgyalásokat folytatott Washingtonban, az egyik megállapodás keretében Magyarország amerikai földgáz, LNG-t is vesz. Azt még korai latolgatni, ennek lehet-e forrása akár alaszkai kitermelés is – nem kizárt, bár távoli célország vagyunk ehhez –, de a fejlemény rámutat a diverzifikáció fontosságára.
Szóljon hozzá!
Vágólapra másolva!

Eredményesen záruló washingtoni tárgyalások eredményeként Magyarország a jövőben LNG-t, azaz cseppfolyósított földgázt is vásárol majd energiaellátásának diverzifikálásához. A magyar delegáció sikerével, az Egyesült Államokkal kötött megállapodások bejelentésével párhuzamosan egy földrajzi értelemben igen távoli hír is érkezett, melyet ugyanakkor épp annak tárgya: az LNG és annak a a diverzifikáció szempontjából betöltött jelentősége tehet érdekessé. Bár egyelőre korai annak latolgatása, hogy az EU-s és magyar, amerikai forrású LNG-beszerzéseket Alaszka is kiszolgálhatja-e, de a több évtizede tervezett gigantikus földgázprojekt lehetséges 2026-os indulása figyelmet érdemel.

Lendületet kaphat a hatalmas alaszkai földgázprojekt, melyben vezeték és LNG-terminál is épülne (illusztráció)
Lendületet kaphat a hatalmas alaszkai földgázprojekt, melyben vezeték és LNG-terminál is épülne (illusztráció)
Fotó: Unsplash

Cseppfolyósított földgáz: Alaszka lehet az aduász a kérdésben

Az LNG globálisan is egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az enerigaellátásban – olyannyira, hogy mint megírtuk, a nagy LNG-exportáló országok részéről akár komoly nyomásgyakorlási eszközzé is válhat például az Európába irányuló szállítások leállításának kilátásba helyezése. Az EU egyébként a világ legnagyobb LNG-importőre, 2024-ben több mint 100 milliárd köbméter LNG-t importált. Magyarország is él az LNG nyújtotta előnyökkel – ennek részleteihez ezt a cikkünket ajánljuk –, mert az fontos diverzifikálási eszköz az energiaellátásban, és így az energiabiztonságban. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy kiváltani nem tudja az olcsó vezetékes földgázt annak előnyei, elsősorban olcsósága miatt (a magyar rezsicsökkentési eredmények jelentős részben köszönhetők ennek a körülménynek). Ráadásul szállítása nehézkesebb, több munkafolyamatból áll, ráadásul az LNG tengeren töltött idejét leszámítva is hosszabb időt igényel, mint a vezetékes földgázé.

Mégis fontos szerepet játszhat térségek, országok, sőt, régiók ellátásában is, az Egyesült Államok pedig Donald Trump második elnöksége alatt arra törekszik, hogy felpörgesse energiaexportját a kőolaj- és az LNG-szállítások révén (ehhez persze még jobban fel kell futtatnia a belföldi termelést). Ebben óriási szerepet játszhat az óriási, alaszkai szénhidrogén-tartalék, mely nem csak olajból, hanem komoly földgázkészletekből is áll.

Ez utóbbit már hosszú ideje szeretnék hasznosítani (a földgáz kitermelése mérsékeltebb környezeti kockázatokat jelent a kőolajhoz képest), és most – köszönhetően az amerikai kormányzati politikának is – ez új lendületet kaphat.

Alaszka északi partvidékén, a North Slope nevű területen hatalmas, „bennragadt” földgázkészletek rejlenek. A hasznosításhoz egy több mint 1300 km hosszú földgázvezetéken és egy tengeri exportterminálon át vezet az út (ez a hossz tényleg elképesztő, összehasonlításként írjuk, hogy a Magyarországra is szállító Török Áramlat földgázvezeték hossza 1100 km). Vagyis ahhoz, hogy a földgáztartalékból LNG legyen, szintén vagy egy hatalmas vezetékre, de a cél az, hogy a földgáz tengeren szállítható exportáruvá válhasson.

A gigantikus, 44 milliárd dolláros (kb. 14,8 ezer milliárd forint) projekthez most a Baker Hughes vállalat csatlakozott, a Glenfarne Alaska LNG mellett egyszerre lesz jelen befektetőként és technológiai szolgáltóként.

Szakértői kommentárok szerint ezzel az egyik legambiciózusabb amerikai energetikai projekt éledhet újjá.

A Bakes Hughes houstoni székhelyű olajipari cég áramtermelő berendezéseket és hűtőkompresszorokat fog szállítani a projektbe. A Reuters úgy tudja, hogy a szerződéseket aláírták, és a projekt máris tervezési és mérnöki szakaszba lépett.

Az alaszkai földgázkincs kitermelésének újjáélesztése

A megállapodások révén egy több évtizede dédelgetett álom valósulhat meg. Az ugyanis régóta létező elképzelés, hogy Alaszka szénhidrogénkincseit hasznosítani kellene, ám a hatalmas földrajzi távolság és költségek miatt eddig a gázmezők esetében erre nem került érdemben sor.

Most egy több mint 1300 km-es vezeték épülhet meg a Prudhoe Bay és Point Thomson mezőktől a Kenai-félszigetig (Anchorage-tól délre), amelynél egy évi 20 millió tonna LNG előállítására képes teminál dolgozza majd fel az ásványkincset. Ez az éves mennyiség nagyjából Japán éves gázimportja negyedének felel meg.

A litván Klaipeda kikötőjében levő LNG-terminál (illusztráció)
A litván Klaipeda kikötőjében levő LNG-terminál (illusztráció)
Fotó: Vytautas Kielaitis / Shutterstock

Már jövőre indulhat a kivitelezés

A projekt lényegében már közel jutott ahhoz, hogy megkapja a zöld jelzést, ha ez megérkezik, a vezeték kivitelezése 2026-ban kezdődhet. Az Oilprice szerint a cseppfolyósító üzemet két évvel ezt követően, azaz várhatóan 2028-ban kezdik építeni.

Adódik a kérdés, hogy hova kerül majd ez a rengeteg földgáz? Egy részét biztosan a helyi közművek hasznosítják majd, ezt a mennyiséget természetesen nem cseppfolyósítják, de az igazán izgalmas kérdés az, hogy kik vásárolják majd meg az alaszkai terminálról az LNG-t.

A Glenfarne közlése szerint már több mint 50 vállalat jelezte érdeklődését szállítási vagy kivitelezési szerződések iránt, összesen 115 milliárd dollár értékben.

Ez önmagában mutatja a projekt jelentőségét, még ha a pontos számok nem is ismertek arról, milyen értékű szállítási szerződéseket teljesít majd Glenfarne és partnerei. A cég annyit árult el, hogy 

  • az Egyesült Államokból, 
  • Japánból, 
  • Dél-Koreából,
  •  Tajvanról, 
  • Indiából, Thaiföldről, és
  •  az Európai Unióból is kaptak érdeklődést.

Potenicálisan tehát arra is van – minimális – esély, hogy a későbbiekben alaszkai földgázból az EU-ba, sőt, akár a magyar vezetékrendszerbe jusson molekula, bár a földrajzi távolság miatt ennek csekély a realitása. A Reuters úgy tudja, hogy az alaszkai LNG-projektben az éves kapacitás több mint 60 százalékát már előzetesen lekötötték kereskedelmi alapon, bár a megállapodások nem kötelező erejűek. Főként japán és dél-koreai vállalatok érintettek azokban.

Az óriási alaszkai LNG-projekthez egyértelműen szükség van a támogató szövetségi és állami politikai légkörre.

 Donald Trump már több alkakommal ösztönözte az amerikai kitermelőket a kitermelési intenzitás növelésére, szövetségeseit pedig több amerikai LNG vásárlására (Magyarország erről is kötött megállapodást). Ám nem pusztán a washingtoni csúcsvezetés tesz így, hanem más fontos politikusok is, aminek köszönhetően – mint imént említettük – Japán és Dél-Korea is komolyan érdeklődik az amerikai alaszkai LNG iránt.

A projekt megvalósulása tehát új lendületet kap most, noha számos pénzügyi, környezetvédelmi kérdés nyitott még azzal kapcsolatban. Az viszont biztos: ha megvalósul, az alaszkai LNG-projekt a világ egyik legnagyobb energetikai infrastruktúrája lesz, amelynek révén ázsiai piacokra, s talán az EU-ba is eljuthat ott cseppfolyósított LNG.

 

Szóljon hozzá!