Rég nem látott csúcsokon a forint árfolyama – erősödhet-e tovább a hazai fizetőeszköz?

Az év elején annyira gyenge volt a hazai fizetőeszköz árfolyama, hogy a 420 vagy 430 forintos eurókurzus sem volt elképzelhetetlen. Azóta viszont jelentős erősödésnek indult a forint, és a napokban másfél éve nem látott csúcsra emelkedett a közös európai fizetőeszközzel szemben. Elemzői vélemények alapján annak jártunk utána, hogy vajon milyen tényezők állhatnak a pozitív tendenciák mögött?

Az elmúlt hónapokban elképesztő formában van a forint, amely a januári árfolyamszintekhez képest mostanra az euróval szemben mintegy 7 százalékot, a dollár ellenében az év eleji 405 forintos maximumhoz képest szeptemberig közel 20 százalékot erősödött (azóta valamelyest gyengült a kurzusa a zöldhasúval szemben). 

Rég nem látott szintekre erősödött a forint 
Fotó: Peter Gudella / Shutterstock

Fontos tényező, hogy egy ilyen mértékű forinterősödés az államadósság alakulását is érdemben befolyásolja. Az euró viszonylatában a hazai fizetőeszköz már a 385-ös szint közelében mozog, ami önmagában 1-1,5 százalékponttal lejjebb húzhatja az adósságrátát, vagyis akár ezermilliárddal is csökkentheti a központi költségvetés adósságállományát.

A forint elmúlt időszakban mutatott teljesítményét még jobban szemlélteti, hogy 

az euróhoz viszonyítva másfél éves rekordszintre erősödött a hazai deviza.

Az Equilor friss elemzése szerint az elmúlt napok árfolyammozgásai alapján egy újabb támasz került letörésre az euró-forint árfolyamában, és a 387,40-es szint felülről már rövid távú ellenállást képez. A következő támaszok a jelenleg tesztelt 385-nél, majd 384 forint közelében húzódnak, utóbbi egy fontos ellenállási pont – vagyis eddig erősödhet tovább a hazai fizetőeszköz rövid távon, amennyiben a jelenlegi pozitív tendencia folytatódik.

A külföldi befektetők bíznak a magyar fizetőeszközben

Mindez azt is jelenti, hogy a külföldi befektetők bíznak a magyar fizetőeszközben, ami a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetésének, illetve a kamatdöntésre jogosult monetáris tanácsnak a megfontolt és konzervatív politikájára vezethető vissza.

Legutóbb október 21-én ült össze kamatdöntő ülésre a testület, amikor a várakozásoknak megfelelően továbbra is a 6,5 százalékos alapkamat tartásáról döntöttek. Varga Mihály jegybankelnök a döntéssel kapcsolatban akkor kiemelte, hogy „a jegybanknak inflációs célja van, az a célunk, hogy árstabilitást biztosítsunk fenntartható módon. Ami a devizával történik, az nem cél, hanem következmény.” Hozzátette, a stabil forint hatása kezd megjelenni az árakban, tehát hasznos következményei vannak az MNB politikájának. 

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az MNB Monetáris Tanácsának ülése után a MNB Teátrumában október 21-én. A testület 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot
Fotó: Kocsis Zoltán / MTI Fotószerkesztõség

A jegybank új, márciustól hivatalban lévő vezetése folyamatosan hangsúlyozza az árfolyam stabilitásának, kiszámíthatóságának fontosságát. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza e tárgyban született elemzésében azt hangsúlyozza, hogy a pénzpiacokon a várakozások fontosak, így azzal, hogy a jegybank stabilitásorientált monetáris politikát folytat, és ezt kellően sokszor el is mondja, hat a piacokra, a forint gyengülésére vonatkozó várakozások eltűnnek, és a várakozások megváltozása erősíti a forintot.

A magyar monetáris politikában szerinte nagy változást nem lehet várni – sem a kommunikációban, sem a tettekben. A kommunikáció várhatóan továbbra is a megfontolt, stabilitásorientált monetáris politikát hangsúlyozza majd.

Vannak persze olyan kockázatok, amelyek érdemben gyengíthetik a forintot. Ezek közül az idézett elemzés alapján kettő emelhető ki:

• Az Európai Unió azon terve, miszerint az orosz energiahordozók importját teljesen betiltaná, egyrészt ellátásbiztonsági kockázatot jelent, másrészt pedig megdrágítja az importot – rontva ezzel nemcsak a folyó fizetési mérleg egyenlegét, de a versenyképességet is. Ez tehát ronthatja az árfolyamot. 
• A másik tényező, ami kockázatot jelent, a fiskális politika: bár a hiányt évről évre sikerült csökkenteni, de még idén is biztosan 4 százalék felett lesz – remélhetőleg az 5 százalékot nem fogja elérni. Ha viszont a piac azt látja, hogy a fiskális politika lazul, akkor az rontja a kockázati megítélést, ezzel gyengítve a forintot. A fiskális szigor fenntartásának fontossága tehát szó szerint forintosítható.

A helyén lehet a forint árfolyama

A forinterősödéssel kapcsolatban fontos tényezőkre hívja fel a figyelmet Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, aki a folyamat egyik fő mozgatórugójaként szintén az új jegybankelnöknek, Varga Mihálynak megelőlegezett bizalmat említi (amelyet mostanra meg is szolgált), valamint az általa követett szigorú, inflációs célkövetésre alapuló monetáris politikát. 

A hazai alapkamat stabilan tartása a nagy jegybankok (EKB, Fed) és a régiós jegybankok többsége által végrehajtott kamatvágások kontrasztjaként az elmúlt időszakban vonzóbbá tette a magyar befektetéseket és a forintot. A külföldi befektetések effektív módon is hozzájárultak a magyar fizetőeszköz erősödéséhez a forintvásárlásokon keresztül. 

 A külföldi befektetői bizalom a Magyar Nemzeti Bank vezetésének megfontolt és konzervatív monetáris politikájára vezethető vissza
Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Az erősödés mindaddig folytatódhat, amíg a magyar kamatszinteknek jelentős előnye van az eurózóna kamatszintjeihez képest. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy az erősebb forint olcsóbbá teszi az importot, vagyis alacsonyabbá válhat az importtermékek ára, ami segít lejjebb nyomni az inflációt. 

Ez pedig az elmúlt hónapokban stabilan 4,3 százalék körül állt. Ha az áremelkedés üteme 4 százalékra, vagy az alá csökken, akkor az MNB inflációs célkitűzése teljesül, ami megnöveli az esélyét a kamatcsökkentésnek. Másfelől azonban ez lelassíthatja, vagy meg is állíthatja majd a forint erősödését. 

A forint pályája ebben a megközelítésben az infláció alakulásától, és a jegybank erre adott kamatválaszától függ. Emiatt jelenleg nem könnyű jóslatokba bocsátkozni a hazai fizetőeszköz árfolyamának alakulását illetően. 

Az MCC szakértőjének véleménye szerint rövidtávon a forint további erősödésének van nagyobb esélye, középtávon pedig stabilitást vár. 

Ugyanakkor a hosszú távú trendek inkább a gyengülést valószínűsítik. 

Köztudott, hogy a forint erősödése rontja a magyar termékek exportképességét, így a túlságosan erős kurzus nem érdeke az országnak. Azt azonban, hogy pontosan hol van az úgynevezett egyensúlyi árfolyam, nagyon nehéz meghatározni. Sebestyén Géza szerint most a jelenlegi helyzetben nagyjából a helyén van a forint árfolyama. 

Nem a választások közeledte miatt erősödik a forint

Végezetül azt is érdemes kiemelni, hogy az elmúlt két hónapban a magyar közbeszédben többször felmerült: a legnagyobb ellenzéki párt támogatóinak növekedése miatt erősödött másfél éves csúcsra a forint az euróval szemben. A szakmainak kevésbé mondható érvelés az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint azonban több ponton is hibás.

1. Egyrészt a régió összes szuverén fizetőeszközét az elmúlt fél évben az erősödés jellemezte, amely jelenséget nehezen lehet a magyar politikai erőviszonyok átrendeződésével magyarázni
2. Másrészt még a kormánykritikus közvélemény-kutató cégek felmérései szerint is politikai értelemben a jelenlegi kormánypártok nyerték meg az idei nyarat. Így a piac a forint erősödésével pont a jelenlegi kormánypártok relatív erősödését árazták volna be.

Valójában ezzel az érveléssel szemben a forint cserearányának idei javulása mögött a pozitív magyar reálkamat mellett számos egyéb makrogazdasági, valamint geopolitikai összefüggés és esemény áll, köztük a vámháború körüli bizonytalanság megszűnése, illetve az orosz-ukrán háború potenciális lezárása.