Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Felszámolja árukészletét, és bezárja utolsó fizikai üzletét is a Griff Collection, amely Magyarország legendás, az elegáns férfidivatot képviselő márkájából, a Griff Gentlemen's-ből nőtte ki magát kiskereskedelmi, divatruházatot kínáló hálózattá. Covid-19 után, „temuhatás” közben – kiárusít és bezár tehát a Nyugati téri bolt is, de nincs kőbe vésve a roló lehúzásának dátuma, s közben érdemes készülni a visszatérésre is. Exkluzív betekintést adott a Griff-márka helyzetébe és jövőjébe az Origónak Sütő Zoltán, a márkát birtokló, családi tulajdonban lévő vállalatcsoport vezetője.
Nagy figyelmet kapott, sok olvasót vonzott néhány napja az Origónak az a cikke, melyben a Griff Collection divatáruház végkiárusításáról számoltunk be. Cikkünk nyomán több nagy online hírportál beszámolt a fejleményről, így a magyar ruhaipar egyik legismertebb márkájával kapcsolatos, először egy online közösségi felületen ismertté vált fejlemény sok, közösségi médiát nem használó olvasóhoz is eljutott. S – miként rövid összegzésünkben érzékeltettük – azzal együtt a kérdőjelek is arról, pontosan mi történik a Covid-19-járvány előtt még országszerte több áruházat működtető Griff-nél. Sütő Zoltán, az 1986-ban még Griff Gentlemen's-ként indult és sokáig akként ismert vállalat társalapítója-vezetője tisztázta: a Griff most sem tűnik el, csak átalakul.
Fotó: eugene barmin / Freepik
Évtizedek ruhaipari történésein osztozik a magyar Griff-márka is
Felületes, sőt, megalapozatlan lenne azt állítani, hogy az 1986-ban indult, azóta is magyar, családi tulajdonban lévő vállalat esete valamiféle lenyomata lenne a magyar ruhagyártás, illetve ruházati kereskedelem elmúlt pár évtizedének. A mai magyar ruhaipar bár magán hordozza a rendszerváltozás időszakának lenyomatát, de „el nem veszett”, csak átalakult – érdemes elolvasni a témához az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzését, leginkább az elmúlt évek magyar textilgyártásának termelési értékeiről, és a regisztrált vállalkozások számáról. Persze a gyártás egy dolog, a kereskedés pedig egy másik – még akkor is, ha a Griff indulásakor maguk gyártotta ruházattal alapozták meg
a későbbi, mintegy kéttucat boltig jutó hálózatot a tulajdonosok.
A Griff Gentlemen's-ként indult, fizikai boltokban való árusítását Griff Collection-ként befejező (legalábbis egyelőre, de erre alább visszatérünk) márka, ha ágazati lenyomatként nem is, de sajátos tapasztalatként magán hordozza az elmúlt évek kihívásait. Például, ha megnézzük a Központi Statisztikai Hivatalban a textilipari üzlettípusok számának alakulását, látjuk, hogy
- 2024 végén 9 961 ruházati szaküzlet működött az országban, mellettük
- összesen további kb. 2600 cipőbolt és textilszaküzlet.
A ruházati szaküzletek száma nagyjából a fele a tíz évvel korábbi mennyiségnek. A képet persze nem lehet, s nem is szabad leegyszerűsíteni arra, hogy a kevebb üzlet önmagában a szegmens leépülésére utal (s tévedés is lenne). A 2008-as válság utáni kilábalásban végbent konjunktúra után jött Covid-19-járvány, berobbant az online kereskedelem, a hagyományos boltok költségei közben növekedtek, miközben új ruházati láncok hazánkban való piacra lépése ill. visszatérése fokozta az átrendeződés mértékét.
„Az, hogy a Griff Centlemen's-ből Griff Collection lett, a 2008-as pénzügyi válságra vezethető vissza. Addig évente akár 30 000 öltönyt is értékesítettünk a márkanév alatt, ám a válságot követő időszakban ez a felére mérséklődött” – idézte fel az Origónak Sütő Zoltán, aki a vállalkozást feleségével közösen indította, és akkor is együtt keresték a megoldást. Sütő Zoltán szerint ebben az időszakban döntöttek úgy, nyitnak a kollekciók, a kínálat bővítése felé (erre utal az új márkanév), a férfi ruházat mellett megjelentek a női ruházati termékek a kínálatában, párhuzamosan azzal, hogy a magyar ruházati kereskedelemben is mind jelentősebbé vált az ázsiai, ezen belül a kínai kereskedők jelenléte, a nagy bevásárlóközpontok pedig virágkorukat élték.
Ruházati világmárkák és új márkakép
A „Collection” márkanév alatt Sütőék 2011-ben nem csak a kínálatot bővítették. A vállalat saját varrodát is működtetett nagyjából addig az időszakig bezárólag, ám a technológiai váltás lépéskényszerét nem sikerült maradéktalanul megtenni, ami szintén abba az irányba mutatott, hogy a magyar vállalat ruházati kínálatát a világmárkákra alapozza.
„Mintegy 100-120 munkavállaló dolgozott ennek sikerén úgy, hogy hamarosan 18-20 üzletünk működött, köztük vidéki városokban”– elevenítette fel Sütő Zoltán, aki ugyanakkor hozzátette: a beletett erőforrások ellenére – idő, energia, anyagiak, kretatív koncepciók – a jelenben nem tartja teljesen sikeresnek azt, hogy „átmárkázni” próbálták a Griffet. Nem a forrásokkal, és nem is a dolgozói elhivatottsággal volt gond, Sütő Zoltán szerint több körülmény játszott közre abban, hogy a látványos terjeszkedés ellenére később megbicsaklott az offline, azaz a hagyományos bolti értékesítés.
Pedig a Griff Collection márkanév alatti koncepció lényegét tekintve azonos volt azzal, amit nem sokkal később egyes online piacterek megtettek – vagyis az, hogy
a forgalmazott termékek mellett legalább olyan erős brandet jelentett maga a felület, mint egyes árucikkek.
Hazai vonatkozású példát most a félreértések elkerülése érdekében nem említünk, de a kínai Shein ha nem is hibátlan, de jó példa erre, már csak azért is, mert az önálló márkaérték mellett tényleges, „brandelt” ruházati termékek is kaphatók a piactéren.
A jelenlegi utolsó, Nyugati tér 7. alatti helyszínen megalakított, Fashion City név is a Griff átpozícionálását hivatott szolgálni, mint afféle zászlóshajó üzlet. Abban, hogy a Gentlemen's-ből lett Collection sikere csak korlátozottabb időre szólt, alighanem szerepet játszott az is – erre Sütő is utalt –, hogy
az előbbi márkanév annyira erős volt (mint elegáns, alkalmi férfi ruházat), hogy átpozícionálásához magasabb falak átugrására lett volna szükség.
A magyar ruhakereskedelmi vállalatnál a Covid-19, különösen az első, 2020-as évben igazi mélyütést jelentett, ahogy az egész magyar, illetve globális gazdaság számára is. A koronavírus-járvány következményeit Magyarországon sem lehetett teljesen kimozogni, s ez nem az egyébként nagyon jelentős és gyors kormányzati beavatkozáson, a hosszú krónikák megtöltésére alkalmas gazdasági-pénzügyi mentőövek történetén múlt. Ekkor – pontosabban már 2017 óta – a magyar vállalkozás is bekapcsolódott az online ruházati kereskedelembe, és a vállalat körüli feladatokba a következő generációt képviselve fokozatosan bekapcsolódtak az alapítók gyerekei is (az Origo eredeti cikkének alapját képező közösségi médiás bejegyzés a Sütő-házaspár lányáé).
„Amikor 2020-ban több hónapra lényegében be kellett zárni, a webes értékesítés bizonyos mértékig kompenzálta a kieső bevételt, a költségeket elő tudtuk teremteni. Ám az akkor naponta olykor több millió forintos bolti bevétel hiányát megéreztük" – idézte fel Sütő Zoltán.
A Covid-19 utáni fellendülésben bízva a márkanév alatt még megvalósult néhány üzletnyitás, sőt, az egykori Árkád-üzlet komoly bővítésen is átesett. Az átpozícionálással próbálkozó márka ugyanakkor a Covid-19 lecsengése utáni időszakban defenzív helyzetbe került.
Fotó: Origo
„Temuhatástól” az eredethez való visszanyúlásig
Napjainkban, amikor néhány évtizede még talán elképzelhetetlen módon, a ruházati kereskedelem is a webre költözött – az Origo vonatkozó friss összeállítását itt találja –, kézenfekvő lehet a „temuhatásra” mutatni az átrendeződés esetleges vesztesei kapcsán. A ruházati kereskedelem technikai és logisztikai értelemben egyébként valóban lehet teljesen online, üzletileg sikeres, bár a teljes digitalizáció, a pénzügyi teher költségei – gondoljunk csak a csomagküldésre, a visszaáru logisztikai vonatkozásaira – egészen más természetűek, mint bolt értékesítésnél. S abban sincs konszenzus, hogy a „temuhatás” mennyire nevezhető meg markáns hatásként a ruházati kereskedelem átrendeződésében.
Sütő Zoltán sem ért azzal egyet, hogy kizárólag az online kereskedelem erősödése felelős a fizikai üzletek háttérbe szorulásáért. Szerinte egy ruházati kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásnál több tényező együttesen adhatja ki azt a nehézséget, holt terhet, ami átbillenti a prosperálásból a stagnálás, vagy a veszteség irányába. Az online konkurencia erősödése mellett az üzletek bérleti díjai, az önmagában üdvözítően növekvő bérkiáramláshoz kapcsolódó vállalkozói költségek, valamint a költségek emelkedése miatt növekvő fogyasztói árak, az árverseny együttesen adják ki ennek képletét.
Abban a szegmensben, ahol mi mozgunk, vagyis a ruházati világmárkák szegmensében a Temunak és a hasonló piactereknek egyébként sincs akkora súlya”
– mondta Sütő Zoltán, aki szerint számukra az imént felsorolt, egyéb tényezők együttesen meghatározóbbak, beleértve a vásárlási minták, fogyasztói szokások átalakulását.
A jövőre, a kilátásokra vonatkozó kérdés kapcsán Sütő Zoltán azt mondta, hogy az utolsó, még nyitva tartó Griff Collection üzlet bezárását nem sietteti semmi, hiszen saját tulajdonú, egyébként nagyon magas kihasználtsággal működő, a vállalatcsoporthoz tartozó szálloda épületében működik (a korábbi Alexandra Könyvesház épülete). Ebbe az üzletbe került a Covid-19 utáni években bezárt üzletek árukészlete. Az üzlet működik, a webáruház körüli pénzügyeket pedig rendezni kell, de ha ez sikerül, akkor Sütő Zoltán az alapokhoz térne vissza.
Szeretnék indítani egy hagyományos Griff Gentlemen's üzletet, egy megújult, de mégis az eredeti koncepciót képviselő, elegáns férfi ruházatot kínáló üzletet
– árulta el az Origónak a cégvezető. Erre szerinte még egy-két évet várni kell, ám ha a családi kézben lévő vállalatcsoport tervei megvalósulnak, akkor – miközben a mostani márknév alatt megmarad az online értékesítés – hamarosan újra vásárolhatnak ilyen üzletben azok, akik még emlékeznek a boltranévre, és azok is, akik életkoruknál fogva talán nem találkoztak még a rendszerváltás előtti-utáni évek egyik meghatározó magyar férfidivat-áruházával.
