Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A kubai gazdaság már régóta nehéz helyzetben van, ám mostanra más húzóágazatok mellett a turizmus is összeomlott, a tavalyi év elképesztően rossz volt a szektorban. Kuba, ez a karib-tengeri szigetország az idén is jelentős kihívásokkal néz szembe, beleértve a GDP várhatóan alacsony növekedési ütemét, a magas költségvetési hiányt és a turisták számának várható növekedése ellenére is tovább küszködő turisztikai ágazatot.
Tíz évvel ezelőtt az Obama-kormánnyal kötött megállapodás megteremtette a Kuba és az Egyesült Államok közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításának lehetőségét, a szigetország GDP-je hirtelen meg is ugrott 5 százalékkal 2015-ben. Ám a pozitív tendenciának hamar vége szakadt, részint azért, mert Washington több területen is visszatáncolt, a legnagyobb gondot mégis az fajta határozatlanság okozta, ahogyan Havanna a castroizmus utáni időszakot kezelte (Fidel Castro 2016-ban meghalt, Raúl pedig 2021-ben lemondott hivatalos pozíciójáról is). Mindez Kuba gazdaságát egy, a mai napig véget érni nem akaró zsugorodási spirálba sodorta, amit a saját válságkezelési receptjei csak felgyorsítottak. Némi reményt adhatna a helyzet kezelésére a szigetország kulcságazata, a turizmus, ám ez az iparág ebben az évszázadban még soha nem zárt olyan pocsék évet, mint tavaly.
Fotó: UCG / Universal Images Group Editorial
Napjaink egyik kommunista őskövülete túlélte a Szovjetunió bukását, de ma súlyosabb válságot kell megoldania, mint akkoriban, mert rosszabb állapotból indul. 2024-ben folytatódott a recesszió, és a kubai kormány az idei évre sem táplál túlzottan sok optimizmust.
Mélyponton Kuba turizmusa
Amikor Barack Obama akkori amerikai elnök 2016-ban leszállt az Air Force One repülőgépéről a havannai repülőtéren, ő volt Kuba körülbelül négymillió látogatójának egyike abban az évben. Akkoriban rekordmagas volt a külföldi turisták száma, ami folyamatosan nőtt: két évvel később közel ötmilliós csúcsot ért el. Azóta azonban a kubai turizmus meredek visszaesést szenvedett el. A koronavírus-járvány és a Trump-adminisztráció által bevezetett szigorúbb utazási korlátozások kettős hatását alaposan megsínylette az ország számára kulcsfontosságú ágazat, a tavalyi ugyanis az iparág egyik leggyengébb éve volt ebben az évszázadban.
Mivel a sziget hagyományos iparágai – a cukor-, dohány- és nikkelipar – panganak, a turizmus Kuba fő devizabevételi forrásává lépett elő a külföldön dolgozók hazautalásai után.
Kevesebb turista kevesebb pénzt hoz az államkassza számára, pedig ezeknek a bevételeknek meglenne a helye, az összeomlás felé sodródó energiainfrastruktúra fejlesztésétől kezdve az alapvető élelmiszerek és gyógyszerek beszerzéséig. A hagyományos szövetségesek – köztük Venezuela – saját maguk is komoly gazdasági kihívásokkal néznek szembe, és míg korábban érkeztek kínai befektetések a karib-tengeri államba, Pekinget ma már szélesebb geopolitikai kérdések foglalkoztatják. Mindezek következtében Kuba ma a hidegháború óta a legmélyebb gazdasági válságát éli.
„Elméletileg a turizmus továbbra is az ország gazdasági motorjának számít” – mondta Juan Carlos García Granda, a kubai turisztikai miniszter a BBC riporterének. Szerinte a kubai turizmus él és virul, a kubai kormánynak sikerült megállítania a tavalyi visszaesést, így az év második trimeszterében már javuló statisztikákra lehet számítani. „Olyan akadályokkal nézünk szembe, amilyenekkel versenytársaink egyike sem” – folytatja García Granda. A világ fő turistaküldő országa, az Egyesült Államok által indított gazdasági háború intenzitása és nyomása ugyanis az elmúlt időszakban lehetetlenné tette, hogy a kubai turizmus visszatérjen a világjárvány előtti szintre.
Fotó: UCG / Universal Images Group Editorial
Üresen állnak a nemrég épült luxusszállodák
Az országgal szembeni hat évtizedes amerikai kereskedelmi embargóról a miniszter azt állítja, hogy a Washington által Donald Trump elnök 2017-es első hivatali ciklusa óta tett lépések kifejezetten a kubai turizmus ellen irányultak. Trump első elnöki ciklusa alatt 263 intézkedést hoztak Kuba ellen, amelyek többsége a kubai turizmus tönkretételét célozta, majd 2021-ben az Egyesült Államok ismét felvette az országot a terrorizmust támogató államok listájára.
Az Obama-korszakbeli enyhülés idején, amikor az ágazat a jelentős fellendülés időszakát élte, a kubai kormány ambiciózus szállodaépítési programot indított Havannában és a fő tengerparti üdülőhelyen, Varaderóban.
Csak a fővárosban legalább fél tucat új ötcsillagos szállodát építettek több százmillió dollár értékben. Azóta viszont a helyzet alaposan megváltozott, és felvetődik a kérdés, hogy az amerikaiak keltettek-e csalfa reményeket, vagy a kubai kormány kezelte félre a helyzetet, túlzottan optimistán állva az USA-hoz fűződő kapcsolatok rendezéséhez?
Sok kubai pedig most azt kérdezi, miért nem a leromlott, szovjet korabeli energiainfrastruktúra fejlesztésére fordították például ezeket az összegeket?
A kormányzat válasza erre többek között az, hogy a szállodaépítések költségeit nem kizárólag a kubai állam viselte, és az ország turizmusának több mint 70 százaléka külföldi befektetéseken alapul. Az ország gazdaságirányítása azt sulykolja, hogy meg fogják tölteni a szállodákat, azok nem épültek hiába, és ki fognak lábalni ebből a gazdasági helyzetből, amiben a turizmus is szerepet fog játszani.
Addig azonban marad az elhúzódó recesszió, az áruhiány, az áramszünetek és a magas infláció.
A kubai GDP az idén várhatóan 108 milliárd dollár körül alakul, de a gazdasági növekedés várhatóan szerény mértékű lesz. A turisztikai szektor nettó árbevételét a legjobb esetben is 703 millió dollárra prognosztizálják, de az ágazat bruttó bevételei valószínűleg több mint 20 százalékkal csökkennek a látogatók számának és a szállodák kihasználtságának az első félévben tapasztalt jelentős visszaesése miatt.