Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Több mint harmadával nőtt az építési engedélyek száma, miközben egyre több fejlesztés készül elő. A kormány intézkedései érezhetően stabilizálták az ingatlanpiacot. A lakásépítési kedv megnyugtatóan növekszik.
Megérkeztek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai. Idén, az első három negyedévében a magyar építőipar kettős képet mutatott: bár egyelőre kevesebb új lakás készült el, az új engedélyek száma jelentősen nőtt. Ez a tendencia jelzi, hogy a következő időszakban új lendületet kaphat a hazai lakásépítés.
Lakásépítési lázban ég az egész ország
Országszerte 7490 új lakást vettek használatba, ami 14 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 19 947 volt, ami elképesztő, 37 százalékos növekedést jelent. Ez az eredmény minden bizonnyal a bizakodó építtetői magatartás és az állami támogatások által biztosított kiszámítható és rendkívül kedvező környezet eredménye.
Budapesten különösen látványos a fellendülés. A fővárosban több mint 7800 új lakás építését engedélyezték, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbi adatnak. A legtöbb engedély a XI. és a XIII. kerületben született, ahol nagy léptékű fejlesztések indultak. Természetesen a vidéki nagyvárosoknak sincs okuk szégyenkezniük. Debrecenben és Szegeden egyaránt mintegy 750 új lakás építését engedélyezték, Győrben és Székesfehérváron pedig több mint 400-ét. A megyei jogú városokban összességében 43 százalékos növekedéséről számolt be a KSH.
A Balaton környéke továbbra is kiemelt célpont: Siófokon 259, Keszthelyen 165, Balatonszemesen pedig 154 új lakás készült el, ami azt mutatja, hogy a belföldi turizmus és a vidéki életforma iránti érdeklődés tartósan erős maradt.
Az új lakások fele családi házban, közel 40 százaléka társasházban, 8 százaléka pedig lakóparkban található. A vállalkozások szerepe tovább nőtt: a használatba vett lakások 65 százalékát már ők építették, míg a magánépíttetők aránya 35 százalékra csökkent. Ez az adat jelzi, hogy a profi fejlesztések és a piaci beruházások egyre nagyobb súlyt kapnak a lakásépítésben.
Bár az átadott lakások átlagos alapterülete enyhén csökkent (4,1 négyzetméterrel, 94,7 négyzetméterre) ez a:
- modern,
- energiahatékony és
- kompakt
otthonok iránti keresletet növekedésének nemzetközi trendjét tükrözi. A fővárosi lakások átlagos mérete 67,5 négyzetméter volt.
A kormány családbarát programjai és a stabil hitelpolitika együttesen segítik a lakáspiac élénkülését. A CSOK Plusz és az Otthon Start biztos hátteret biztosítanak a fiatal családoknak az többi kedvezményes hitel összeadva a kiszámítható gazdasági környezettel pedig a vállalati beruházások számára teremtenek lehetőséget. Ezeknek köszönhetően a lakásépítési kedv országosan erősödik, az új engedélyek száma pedig azt vetíti előre, hogy a következő években ismét emelkedni az elkészült otthonok mennyisége.
A magyar építőipar tehát nem visszaesés, hanem szerkezetváltás időszakát éli: a kevesebb átadás mögött egyre több előkészített projekt és tudatosabb fejlesztési stratégia áll. A piac alkalmazkodik, a családok pedig újra bíznak abban, hogy saját otthonuk építése elérhető cél marad Magyarországon.
