Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban zajló olajcsúcson a kőolajpiac kérdései mellett terítékre került a földgáz kérdése is. Pontosabban Katar tette azt asztalra azzal, hogy kemény üzenetet küldött az EU-nak a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítások lehetséges leállításáról. Ez pedig komoly gondot okozhat egy olyan helyzetben, amikor az EU hátat fordít az olcsó orosz energiának.
Az EU-ba irányuló LNG-szállítások leállítását helyezte kilátásba Saad Sherida al-Kaabi, katari energiaügyi miniszter az Abu-Dzabiban zajló olaj- és energetikai ipari csúcson (ADIPEC konferencia), ami hatalmas csapás lenne, és komoly nehézséget okozna a kontinens országainak, miután az orosz LNG-nek Brüsszel kategorikusan hátat fordított. Katarnak az EU-s vállalati fenntarthatósági és átláthatósági irányelvek (ESG) miatt vannak kifogásai, melyek egyaránt foglalkoznak az emberi jogi kérdésekkel, valamint a környezetre gyakorolt hatásokkal, és kötelezettségeket rónak a nagy cégekre, hogy értékeljék és világítsák át saját tevékenységüket. Katarnak persze nem a Brüsszel által megfogalmazott elvekkel van baja, hanem az abból fakadó irreális elvárásokkal és a nyomásgyakorlással.
Fotó: Shutterstock
Értelmetlen szigor szabotálhatja a katari LNG-t
A katari energiaügyi miniszter szerint elengedhetetlen, hogy az európai államok módosítsanak – praktikusan lazítsanak – az ESG-előírásaikon. Nem azért, mert a célkitűzésekkel nem értenének egyet, hanem mert lehetetlen azok teljesítése. Al-Kaabi szerint egyszerűen arról van szó, hogy a például a nettó nulla kibocsátás elérése lehetetlen. Azzal, hogy Brüsszel ilyen és ehhez hasonló elvárásokhoz mégis ragaszkodik, nemcsak partnereit, hanem magát is nehéz helyzetbe sodorja. A katari kormány minisztere ugyanis azt is kifogásolta, hogy energetikai kérdésekben a politikai viszonyok sokszor felülíró erővel hatnak – szerinte ez megfigyelhető a közelmúltbeli amerikai kormányzati váltásnál is azzal, hogy Trump elnök Joe Bident váltva másodszor is elfoglalhatta az ovális irodát –, amivel nehéz az energiaipari szereplőknek üzleti és gazdasági értelemben együtt élniük.
Szerintem nem kellene a politikát követnünk, amikor az emberek jövőjét és a jövőbeni energiára nézünk
– mondta, és ez a megállapítás különösen találó egy olyan helyzetben, amikor Európa hátat fordít az olcsó orosz energiának.
Katar már nyáron kilátásba helyezte, hogy leállítja az LNG-szállításokat (az LNG hátteréhez ezt a cikkünket ajánljuk), mivel az EU akkor azt állította, hogy Katar mulasztott az irányelvek azon részének betartásában, mely előírja, hogy az érintett nagyvállalatok ellenőrizzék ellátási láncaik fejlődési céloknak való megfelelését. Katar szerint ez a fajta indokolatlan szigorúság alááshatja Brüsszel azon képességét, hogy tartani tudja az orosz gázipar elleni szankciókat.
A közel-keleti ország egyébként már év elején figyelmeztetett, hogy az ideológiai alapú döntéshozatal energetikai kérdésekben nem vezet eredményre, legfeljebb oda, hogy az EU elvágja magát a katari földgáztól.
Fotó: NOUSHAD THEKKAYIL / AFP
Lépés jön az EU-ban vagy toporgás?
Katar 2024-ben mintegy 10 millió tonna LNG-t szállított az EU-ba, ezzel a harmadik legnagyobb beszállítója volt a térségnek 12,1 százalékos részesedéssel. Idén az első negyedévben szintén a harmadik helyen állt, az első az Egyesült Államok, a második Oroszország volt. A második negyedévben a negyedik helyen állt, 7,1 százalékos részesedéssel.
Könnyű belátni, hogy óriási gondokat okozna, ha Katar leállítja az LNG-szállításokat a kontinensre, egyszerűen azért, mert nem marad olyan szereplő, aki az EU-s igényeknek – itt még csak nem is az ESG-ről van szó, hanem mennyiségi igényekről, rendelkezésre állásról és ellátásbiztonságról – meg tudna felelni.
Ébresztő!
– írja a témával szoros összefüggésben közösségi oldalán Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője.
Hortay Olivér friss bejegyzésben ugyanis a Világgazdaság oldalán megjelent cikkre utal, mely szerint Katar után a szintén a legnagyobbak ligájában játszó Exxonnak is elege lett az EU-s „fafejúségből”. Darren Woods, az ExxonMobil vezérigazgatója szintén arra szólította fel az EU-t, hogy
- dolgozza át a szabályozást, és enyhítsenek azokon,
- többek között azon a passzuson, melynek nyomán akár bevételeik 5 százalékát is befizethetik bírságra, ha nem felelnek meg az irányelveknek.
Woods szerint az Exxon gyakorlatilag kivonulhat Európából abban az esetben, ha érvényben marad a mostani szabályozás.
Az EU 2028-ig kíván teljesen hátat fordítani az orosz olajnak és földgáznak. Magyarország helyzete speciális, ezért különösen fontos lesz Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök néhány nap múlva esedékes találkozója, melyen a felek az orosz olajra kivetett amerikai szankciókról is tárgyalnak majd. De mint az EU tagja, ezért Magyarországnak is elevenébe vág, milyen irányba lép az EU a sokat kifogásolt ESG-szabályok kapcsán. Brüsszel várhatón még idén lépéseket tesz a témában – a kérdés, hogy milyen irányba, és hogy valóban lép-e, vagy marad a káros és energetikai szempontból veszélyes egy helyben toporgás az irányelvekkel.
