Január 1-től a 65 év feletti számszerű korhatár helyét a rugalmas, személyre szabott nyugdíjba vonulás veszi át. A rendszer mind az állami, mind a magánbiztosítói oldalon felkészülést, tudatos tervezést követel. 2026-tól változik Magyarországon a nyugdíjba vonulás rendszere — a változások leginkább a korábbi, kötelező – merev – 65‑éves nyugdíjkorhatárhoz fűződő szabályok lazításával kapcsolatosak.

Az 1961-ben születettek lesznek az első csoport, akik már rugalmas szabályok szerint vonulhatnak nyugdíjba
A 65 éves kor betöltése nem lesz többé kötelező nyugdíjba vonulási pont — helyette szabadon dönthetnek a dolgozók arról, hogy mikor vonulnak nyugdíjba, figyelembe véve egészségi állapotukat, anyagi helyzetüket és szolgálati idejüket. Az új rendszer lehetővé teszi, hogy aki egészséges és tovább szeretne dolgozni, akár 65 év felett is aktív maradhat, akár részmunkaidőben vagy távmunka formájában is.
Ugyanakkor aki korábban kíván nyugdíjba menni, de teljesíti a szolgálati idő feltételeit (például 20 év a teljes öregségi nyugdíjhoz, vagy 15 év résznyugdíjhoz), szintén élhet ezzel a lehetőséggel.
Az 1961‑ben születettek lesznek az első csoport, akik már az új rendszer szerint vonulhatnak nyugdíjba 2026-ban.
A különélő házastársak esetén megszűnik a korábbi szigorú feltételrendszer — 2026-tól bármilyen okból különélő házastárs is jogosult lehet özvegyi nyugdíjra, mint aki együtt éltek.
A 2026-tól nyugdíjba vonulóknak már az új valorizációs szabályok szerint számítják az ellátást. Ennek értelmében az első rendszeres nyugdíjemelést, és az első 13. havi nyugdíjat csak 2027-ben kapják meg.
Érdemes minél korábban bevonni a munkavállalókat a nyugdíjtervezésbe
2026 januárjától lehetővé válik, hogy az öregségi nyugdíjat biztosítási jogviszony fenntartása mellett is igényeljék, vagyis akkor sem kell megszüntetni a munkaviszonyt, ha valaki nyugdíjba megy.
Összességében tehát a rendszer 2026-tól lényegesen rugalmasabbá válik, teret enged az egyéni döntéseknek, és modernizálja a nyugdíjazás feltételrendszerét.
A statisztikák szerint az 1957 utáni generációk tagjai jobb egészségben érik el az időskort, ezért munkaképes koruk is kitolódik. Holló Bence, az NN-csoport vezérigazgatója szerint érdemes minél korábban bevonni a munkavállalókat a nyugdíjtervezésbe, hogy rugalmasságot kapjanak a jövőbeni döntéseikhez
A távmunka és részmunkaidős pozíciók terjedése lehetővé teszi, hogy valaki 65 év fölött is vállaljon aktív szerepet a munkaerőpiacon, anélkül hogy teljes állásban kellene maradnia.
Az 1957-ben vagy később születettek legkorábban a betöltött 65. életév napján kérhetik a teljes öregségi nyugdíjat.
Teljes öregségi nyugdíj csak akkor jár, ha legalább 20 év szolgálati idő igazolható. Résznyugdíj minimum 15 év ledolgozott idővel kérhető, ha a kérelmező a 65. életévet elérte, de a 20 év nem áll rendelkezésre.
A nők 40 év szolgálati idő után is nyugdíjba vonulhatnak: az otthon gyermekneveléssel töltött évek beszámítanak, így a nőknek nem feltétlenül kell ténylegesen 40 évet dolgozniuk.
Akik már a 60-as éveikben járnak, érdemes időben elkezdeniük a felkészülést
Az NN biztosító vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a biztosítók érdeke és felelőssége, hogy a jelenleg 50–60 éveseket már felkészítsék az új konstrukciókra.
Ezek között említette
- a nyugdíj-előtakarékossági termékeket, amik olyan megtakarítási formák, amelyek kiegészítik az állami ellátást.
- A rugalmas konstrukciókat, melyek életkorhoz és szolgálati időhöz igazodó ajánlatok.
- Kiemelte a párbeszéd fontosságát, azaz hogy rendszeres tájékoztatást kapjanak az emberek a nyugdíjrendszer változásairól.
- De ilyenként merült fel a szabadság is, vagyis hogy mindenki maga dönthet, mikor hagy fel a teljes munkavégzéssel.
- Kitért a pénzügyi biztonság elvére is, tehát aki tovább dolgozik, magasabb járulékalapra építheti a nyugdíját.
- Továbbá utalt az egészség és aktivitás területére is, vagyis a munka révén tovább aktív maradhat a középkorú és idősebb korosztály.
Január 1-től a 65 év feletti számszerű korhatár helyét a rugalmas, személyre szabott nyugdíjba vonulás veszi át. A rendszer mind az állami, mind a magán-biztosítói oldalon felkészülést, tudatos tervezést követel. Akik már a 60-as éveikben járnak, érdemes időben elkezdeniük a felkészülést: ellenőrizni a szolgálati évek számát, megtakarítási stratégiát kialakítani és konzultálni pénzügyi szakértővel, hogy a nyugdíjas években is biztos megélhetésük legyen.
Érkezik a nyugdíj-kiegészítés, a 13. és a 14. havi nyugdíj
Ezen a héten érkezik a kormánydöntés értelmében az időkorúaknak járó nyugdíj-kiegészítés. Az 1,6 százalékos korrekciót november 12-én utalják vagy a postai kézbesítéssel együtt kapják meg az érintettek. Ez a korrekció az idei év első 11 hónapjára vonatkozik, vagyis visszamenőleg jár.
A nyugdíjasok átlagosan 47 200 forintot kapnak a novemberi nyugdíj mellé, ezzel januárig visszamenőleg megvalósul az inflációkövető nyugdíjemelés, decemberben pedig már az 1,6 százalékkal megemelt nyugdíjat kapják. Közben a harmincezer forintos élelmiszer-utalványok postázása már befejeződött, ezek az év végéig használhatók fel hideg élelemre.
Ennek célja, hogy a nyugdíjak vásárlóereje megmaradjon, és a drágulás ne érintse hátrányosan az időseket, ám az élelmiszer-utalványok összegével kiegészítve, láthatóan, a juttatások bőven meghaladják a hivatalos inflációs adat által indokolt emelést.
December 3-tól pedig már az emelt nyugdíj érkezik az idősekhez. Ez azért fontos, mert a januári nyugdíjemelésnek már ez az összeg lesz az alapja. 2026-ban az előzetes tervek szerint 3,6 százalékkal nőnek a nyugdíjak.
Természetesen januárban az időskori nyugellátásban részesülő honfitársaink megkapják a 13. havi nyugdíjat. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig kedd reggel monetáris perspektívába helyezve beszélt arról, hogy jövő év elejétől bevezetik a 14. havi nyugdíjat is. Jövőre ugyanis először egy heti juttatással egészül ki az idősek ellátása, majd a következő három évben évente további egyheti összeggel növelik a 14. havi nyugdíjat, míg az felépül egy teljes havi összegre.