A periódusos rendszerben található lantanoidák 15 elemből álló csoportját a szkandiummal és az ittriummal kiegészítve gyűjtőnéven ritkaföldfémeknek hívjuk. Ezek az elemek atomszerkezetüknek köszönhetően különleges mágneses tulajdonságokkal bírnak, amely rendkívül értékessé teszi őket. Míg két évtizeddel ezelőttig kevesek tudtak arról is, hogy ezek az anyagok egyáltalán léteznek, addig manapság óriásivá vált a jelentőségük. A ritkaföldfémek felhasználása ugyanis rendkívül szerteágazó. Nélkülözhetetlenek a zöldtechnológiák gyártásában (szélturbinák, napelemek, energiatakarékos izzók), de az okostelefonokat, számítógépeket és számos orvosi eszközt sem lehet a ritkaföldfémek nélkül elkészíteni. A hadiiparban legalább ilyen fontos szerepet töltenek be: a rakétavezérlő rendszerek, okosbombák, tengeralattjárók elkészítésében is nélkülözhetetlenek. És, míg az átlagembert a hadiipar szükségletei érdeklik a legkevésbé, a nagyhatalmak vezetői számára annál inkább fontos ez a terület.

Fotó: Imaginechina/Dycj
A ritkaföldfémek megszerzéséért folyó globális verseny egyre fokozódik
Tény, hogy az erőforrások birtoklásáért már a történelemben is komoly harcok folytak. Korábban a bronz, a só, az ezüst, az arany, a kőolaj, a szén megszerzéséért vívtak véres háborúkat az országok. Azonban most mindenkinek az az érdeke, hogy a ritkaföldfémek iránti irtózatos kereslet ne vezesse háborúba a nagyhatalmakat.
„A 19. században volt az aranyboom, a 20. században az olajboom, a 21. század elején a technológiai boom – és most a ritkaföldfém-boom van” – nyilatkozta Tony Sage, a Critical Metals vezérigazgatója a CNBC-nek.
A vezérigazgató, – amelynek cége a világ egyik legnagyobb ritkaföldfém-lelőhelyével rendelkezik Grönland déli részén – az amerikai tőzsdén jegyzett ritkaföldfém-részvények szárnyalását a jelentős piaci fellendülés bizonyítékának nevezte.
Bár nevükkel ellentétben a ritkaföldfémek viszonylag nagy mennyiségben fordulnak elő a földkéregben, de az ásványok ritkán találhatók meg koncentrált és gazdaságosan kitermelhető formájában. Ráadásul napjainkban a másik fő probléma az, hogy a Föld egy országa igazi monopolhelyzetben van az értékes nyersanyag kitermelése szempontjából, a többi pedig lényegében tőle függ.
Még nem fordult elő olyan a történelemben, hogy egyetlen állam közel teljes monopóliumot élvez, egy nélkülözhetetlen erőforrás felett. Kína pedig most éppen ebben a kivételezett helyzetben van.
Sőt, Kína nemcsak a lelőhelyek legnagyobb részét birtokolja, hanem a bányászattól, a kohászaton át, a piacig terjedő teljes ellátási láncot ellenőrzi. Ezzel pedig gyakorlatilag a markában tartja a világgazdaság nélkülözhetetlen erőforrásának egy jelentős részét.
A ritkaföldfémek Kína legerősebb aduja, amelyet nem fél használni
Nem csoda hát, hogy a ritkaföldfémek kulcsfontosságú alkualappá váltak az Egyesült Államok és Kína, a világ két legnagyobb gazdasága közötti folyamatos geopolitikai rivalizálásban. Az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek pedig újra felszínre kerültek, amikor Kína a ritkaföldfémek szigorú exportkontrollját jelentette be, válaszul az amerikai kiviteli korlátozásokra. Bár Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető múlt hét csütörtöki személyes találkozóját követően Peking végül beleegyezett, hogy egy évvel elhalasztja az export-szabályozás bevezetését az elemzők továbbra is szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a látszólagos kereskedelmi fegyverszünet hosszú távú enyhülést hozhat-e.