Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Elon Musk űripari vállalatának és világméretű műholdas projektjének technológiai fölénye exponenciálisan növekszik a riválisokkal szemben. A SpaceX és a Starlink célja, hogy a kommunikáció terén teljes dominanciára tegyenek szert több tízezer műholddal és egy villámgyors adatátvitelre képes hálózattal. Ez pedig végső soron azt is jelentheti, hogy a milliárdos üzletember napjaink legnagyobb kincsére, a világ összes adatára ráteheti a kezét.
Elon Musk, a SpaceX és a Starlink alapítója köztudottan napjaink leggazdagabb embere, és érdekes, hogy a földkerekség tíz leggazdagabbika közül kilenc ugyanabból a szektorból kerül ki: az internethez és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiák területéről. A Corriere della Sera írása rámutat arra, hogy a világháló és az internetes alkalmazások manapság példa nélküli pénzügyi dominanciát gyakorolnak a világ felett.
Fotó: SpaceX
Egyre növekvő fölény a műholdas kommunikációban
Képzeljük el, ha a 20. században egyetlen ember ellenőrzése alá tartozott volna többek között a világ összes útja, autópályája, vasútja, kikötője és repülőtere. Akkoriban a legfontosabb javak a fizikai javak voltak; ma ezek a javak egyre inkább az adatok, és Elon Musk ezekre az adatokra alapoz, amíg a világűrből nyújtott műszolgáltatások terén olyan fölényre tesz szert, amivel sokáig rendkívül nehéz vagy lehetetlen lesz konkurálni.
Ezen a ponton pedig sürgető kérdéseket vetnek fel Musk Starlink projektje:
elfogadható-e, hogy egyetlen ember – egyetlen ország, az Egyesült Államok infrastruktúrájára támaszkodva – biztosítja és ellenőrzi az internetes adatok, videók, telefonok és felhőszolgáltatások forgalmát (szinte) az egész világon, majdhogynem verhetetlen feltételek és minőség mellett?
Főként, hogy a SpaceX és a Starlink technológiai fölénye szinte exponenciálisan növekszik a szektor összes többi magán- és állami tulajdonú üzemeltetőjéhez képest. Idén az Egyesült Államok rekordszámú, 154 műholdat lőtt fel, míg Kína 69-et, Oroszország 13-at, az Európai Űrügynökség pedig mindössze ötöt.
Az idén fellőtt mesterséges holdak tömegét tekintve közel 90 százalékos az Egyesült Államok részesedése. Idén az Egyesült Államok 2293 tonna hasznos teherbírású műholdat juttatott a világűrbe, ami kétszerese a 2023-as, háromszorosa a 2022-es, és tizennyolcszorosa a 2018-as mennyiségnek. Kína például mindössze 226 tonnányit lőtt fel ebben az évben. Az Egyesült Államok által elért exponenciális növekedés kulcsa pedig nagyrészt a Starlinkben rejlik.
Fotó: MANUEL MAZZANTI / NurPhoto
A Starlink nagyratörő célja
A Starlink projektet 2015-ben indították útjára azzal a céllal, hogy „újjáépítsék az internetet az űrben”. A tét pedig rendkívül magas volt: a globális konnektivitás piaca jelenleg valószínűleg évi 1 ezermilliárd dollár bevételt termel, és csak növekedhet a mesterséges intelligencia növekvő szerepével, valamint az adatok gyárakban, bankokban, kutatásban, kórházakban, autóvezetésben, hadiipari termelésben, sőt a drónhadseregek általi hadviselésben történő felhasználásával.
Napjainkban a Starlink célja, hogy 42.000 műholdat állítson pályára; más szóval, az egész Földet le akarja fedni az általa biztosított internetkapcsolattal, valamint adat-, hang- és videóforgalommal.
Musk víziója nagyon konkrét:
elavulttá tenni az összes földi rádiókapcsolatot, és a leghatékonyabb, legszélesebb körben elterjedt, leggyorsabb és viszonylag olcsó digitális szolgáltatóvá válni,
másodpercenként 200 milliárd bit sebességgel. Musk egyetlen globális adatátviteli infrastruktúrát szeretne létrehozni a világűrben, amely felülmúlja valamennyi földi infrastruktúrát.
Fotó: SAMUEL CORUM / GETTY IMAGES NORTH AMERICA
De ez még nem minden. Musk bejelentette, hogy a következő generációs Starlink műholdakon felhőalapú képességeket építene ki, olyan adatközpontokat, amelyek képesek tárolni és a mesterséges intelligencia számára feldolgozni a jelenleg a földi adatközpontokban tárolt több ezermilliárd adatot. Ez enyhítené az ilyen létesítmények elhelyezésével járó társadalmi problémákat, valamint hatalmas víz- és energiafogyasztásukat.
A teljes kommunikációs dominanciára törekszik Musk
Ha a tervei valóra válnak, Musknak példátlan hatalma lenne a kommunikáció és az adatok felett, és ezáltal körülbelül hétmilliárd ember és közel kétszáz állam politikai rendszere felett (szinte csak Kína és Oroszország nem fogadja el jelenleg a Starlinket). Így pedig még az is lehetetlenné válna, hogy bármely hadsereg háborút vívjon Musk és az Egyesült Államok akarata ellenére. Az amerikai kormány és Musk között rendkívül szoros szimbiózis alakult ki, mindkettőnek szüksége van a másikra. Ennek is köze lehet ahhoz, hogy a közelmúltbeli összeveszés után Musk és Donald Trump kibékültek.
De a probléma túlmutat kettőjükön és a hatalmas egójukon.
A technológiai fejlettség manapság olyan szintre jutott, hogy egy ország vagy országcsoport gazdaságát keretbe foglaló – trösztellenes, adatvédelmi vagy telekommunikációs – szabályozások hatástalannak és idejétmúltnak tűnnek.
És képzeljük el, milyen lenne három napig a Microsoft Office vagy a Google nélkül létezni. Szakértők szerint ez alighanem semmi ahhoz képest, amit néhány év múlva az jelenthet majd, ha átmenetileg lekapcsolják a Starlinket.
A globális konnektivitás az emberi és digitális kapcsolatok kiterjedt hálózata, amely magában foglalja a digitális hálózatokat (internet, mobil és vezetékes struktúrák), a fizikai kapcsolatokat (kábelek, műholdak), és a szoftveres integrációt, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek, eszközök és rendszerek világszerte kapcsolódjanak egymáshoz. Ez a kifejezés a technológiai kapcsolatokon túl az emberi dimenziót is hangsúlyozza, és globális szinten lehetővé teszi az információcserét és a kommunikációt.