Magyarországon is egyszerűsödik a szervezett bűnözésből származó vagyon elkobzása

Új uniós irányelv lépett életbe, amelynek értelmében a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalok a lehető leggyorsabban be tudják fagyasztani a vagyoni eszközöket akár belföldön, akár határokon átnyúló ügyekben. Egyszerűsödik tehát a vagyonvisszaszerzés itthon is olyan bűncselekmények esetében, mint a fegyver-, vagy emberkereskedelem, illetve a migránscsempészet.

Az Europol szervezett bűnözésről szóló legfrissebb jelentésében hatalmas, példátlan ütemben fejlődő, romboló erőknek nevezi a súlyos szervezett bűnözést, amely az új technológiákat, a digitális platformokat és a geopolitikai instabilitást kihasználva igyekszik minél jobban kiterjeszteni hatókörét. A belső határok nélküli Európa, továbbá a fokozottan fejlődő digitális pénzügyi és egyéb szolgáltatások nemcsak a bűnözői csoportok nemzetközi térnyerését segítik, de megkönnyítik az illegális vagyon elrejtését, harmadik országba mozgatását, vagy az elkövetők kibúvását az igazságszolgáltatás alól. A vagyonvisszaszerzésen szigorítana az unió.

Tömeges méreteket öltött az emberkereskedelem, erre a bevételre is vonatkozik a vagyonvisszaszerzés új szabályzása / Fotó: Nicolas Economou

Elengedhetetlen a szervezett bűnözés elleni komolyabb fellépés, a vagyonvisszaszerzés érdekében is

A nemzetközi szervezetek, az uniós és állami jogalkotók, illetve hatóságaik napjainkra éppen ezért, a súlyos és szervezett bűnözés gazdasági erejének gyengítése céljából kulcsfontosságúnak tartják az illegálisan szerzett vagyon elkobzását és visszaszerzését. Az Europol vezetője szerint azonban a lefoglalt vagyon mértéke „csepp a tengerben” a bűnhálózatok hatalmas illegális bevételeihez képest. Az EU 2024-ben a hatékonyabb vagyonvisszaszerzés érdekében a korábbi keretrendszer megreformálása mellett döntött.

A kártalanításon túl a vagyonvisszaszerzés legfőbb célja nem kevesebb, mint a bűnözői hálózatok gazdasági modelljének megtörése.

Az Europol szerint ugyanis, ha a szervezett bűnözés megveti a lábát egy gazdasági ágazatban vagy társadalmi szegmensben, felszámolása szinte lehetetlenné, küzdelmes és ártalmas szélmalomharccá válik.

Korában is történtek hasonló intézkedések. 

• A 2000-ben elfogadott nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény (UNTOC), 
• valamint a 2003-ban elfogadott korrupció elleni egyezmény (UNCAC) a több mint 185 ratifikáló állam – köztük az ubió összes tagállama – számára előírja a tiltott tevékenységből származó vagyoni eszközök felkutatásának, befagyasztásának és elkobzásának lehetővé tételét, valamint a vagyonvisszaszerzés során történő információcsere és együttműködés biztosítását.
• Ugyancsak az illegálisan szerzett vagyon befagyasztására és elkobzására, valamint a vagyonvisszaszerzés nemzetközi dimenzióinak erősítésére fókuszál az Európa Tanács pénzmosásról és elkobzásról szóló, 2005-ben elfogadott varsói egyezménye.

Az Europol elemzése szerint az unióban 2020-2021-re a korábbi évekhez képest a lefoglalt illegális vagyon mértéke ugyan jelentősen növekedett: a 2010–14 közötti 2,4 milliárd euróról 4,1 milliárd euróra, ezzel szemben a szervezett bűnözés bevételeit – kilenc bűnözői piac éves nyereségét tekintve – 92 és 188 milliárd euró közé becsülte az Europol. 

Jelenleg tehát az EU-ban a lefoglalt bűnözői vagyon az összes illegális bevétel 2,2–4,4 százalékát teszi ki, vagyis a bűnszervezetek a megszerzett vagyonuk 96–98 százalékát terjeszkedésükre és a gazdasági szektorokba való mélyebb beépülésükre fordíthatják. 

Bár az Europol kiemeli, hogy jelenleg nincs teljesen megbízható adat a súlyos és szervezett bűnözésből származó illegális jövedelmekről, de egyben hozzáteszi, hogy még a 188 milliárd eurós becslés is vélhetően alulbecsüli a tényleges illegális nyereséget.

Nem volt elég hatékony az eddigi rendszer

Az új típusú digitális kihívások, továbbá a tagállamok alacsony vagyonvisszaszerzési eredménymutatói miatt az Európa Tanács az egyezményt egy külön Vagyonvisszaszerzési Protokollal kívánja ellátni a jövőben – olvasható a kormány vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló törvényjavaslatában, amely az uniós irányelv átültetésére irányul. A tervezetben az áll:

1. A vagyonvisszaszerzés európai rendszerének célja, hogy segítse a hatóságokat a szervezett és súlyos bűnözés elleni küzdelemben, miközben védeni igyekszik az európai polgárok érdekeit, és egyben az áldozatok kárpótlására és segítésére is koncentrál. 
2. A vagyonvisszaszerzési eljárás nem csak a jogtalanul szerzett közvetlen vagyon visszaszerzésére, hanem a bűnszervezetek közvetve keletkezett, átruházott vagy ismeretlen forrásból származó vagyonának elvonására is irányul.
3. A vagyon befagyasztása a vagyon ideiglenes visszatartását jelenti az ügyben megszülető jogerős döntésig. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos nem rendelkezhet a vagyonával az ügy lezárása előtt. 
4. Az elkobzás egy végső intézkedés, amelynek célja, hogy megakadályozza a bűnözőket abban, hogy hozzáférjenek a törvénytelenül megszerzett vagyonhoz. A vagyont ezáltal véglegesen elveszik a bűnözőtől vagy bűntársaitól.

Az új jogszabály a korábban megjelölt súlyos bűncselekmények mellett olyan újabb, a szervezett és súlyos bűnözés által elkövetett bűncselekményekre is vonatkozik, mint a fegyverkereskedelem, a migránscsempészet, a termékhamisítás, vagy az emberkereskedelem. 

Emellett kiterjed az EU pénzügyi érdekei ellen elkövetett csalásokra, vagy az uniós korlátozó intézkedések megsértésének eseteire is. Az irányelv 2024. május 2-án lépett hatályba, a tagállamoknak 2026. november 23-ig kell átültetniük. Emellett az államok kötelezettsége, hogy 2027. május 24-ig vagyonvisszaszerzési stratégiát fogadjanak el.

Ez az újdonság a mostani szankciókon felül

A lapunk által megkérdezett jogi szakértő szerint a legfontosabb fejlemény az, hogy az új szabályok értelmében a szervezett bűnözéssel vagy korrupció által szerzett illegális vagyont már a bűntető ítélet előtt is lehet majd foglalni, megakadályozva ezzel annak átmentését, eltüntetését. Sokszor ugyanis korábban amire a büntető eljárással több év alatt eljutottak a vagyon lefoglalásáig, már eltüntették: továbbadták, befektették, amelyet az adott cégektől, gazdasági társaságoktól már nem lehetett visszaszerezni. 

Innentől ha egyértelműen kimutatható vagy legalább alapos gyanú merül fel gazdasági bűncselekményre, akkor már le tudják foglalni az eljárás elején a vagyont

 – hangsúlyozza a jogi szakértő, aki jelezte, hogy miután szintén jellemző probléma, hogy országhatárokon túlra mentik át a feketén megszerzett vagyont, fontos, hogy az új uniós szabályzás szerint tagállamonként felállítanak az országhatárokon átnyúló, nemzetközi vagyonvisszaszerési feladatot is ellátó szervezetrendszert. 

Magyarországon 2019-ben vezették be a kétszintű, országos rendszert. Az első szinten a vagyonvisszaszerzési feladatokat a nyomozást végző területi vagy helyi rendőrhatóságok, a NAV nyomozó hatóságai és az ügyészség nyomozó szervei végzik saját büntetőeljárásaik keretén belül. A második szinten lép be a hazai és nemzetközi vagyonvisszaszerési tevékenységet végző Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (röviden KR NNI).