Jövőre jókora változás jön az adóperekben, félhetnek a vállalkozások

Fontos változásokat hirdettek ki a közigazgatási perrendtartásban, amelyek a jövő év elejétől lépnek hatályba, és az új szabályok jelentősen átalakítják az adóügyekben pereskedők lehetőségeit. Kiemelkedik közülük a Kúria jogkörének bővítése, amely több más módosítással együtt számos érintettet óvhat meg a hosszan elhúzódó adóperektől.

Eddig elhúzódhattak az adóperek amiatt, mert a Kúria, ha nem értett egyet az elsőfokú ítélettel, legfeljebb visszaküldhette az ügyet az elsőfokú bíróságra. Az új szabály szerint, ha már minden tény világos, a Kúria maga is dönthet, így a peres felek hamarabb jutnak végleges eredményhez.

A jövő évtől a Kúria maga is dönthet az adóperekben
Fotó: Unsplash

Ez a változás további módosításokkal 2026. január 1-jétől lépnek hatályba. Jelenleg nincs átmeneti rendelkezés, amely kivételt tenne, ez pedig azt jelenti, hogy a szabályokat – a jelenlegi állás szerint – már a folyamatban lévő perekben is alkalmazni kell.

Az alábbi, adópereket érintő kiemelt változásokra kerül sor:

• Azonnali jogvédelem bővülése: Már nemcsak az adóhatósági, hanem a bírósági határozatokkal szemben is kérhető azonnali jogvédelem (például halasztó hatály, ideiglenes intézkedés).
• Rövidített indokolás: Egyszerűbb ügyekben a bíróság rövidített indokolást adhat, ami gyorsabb elintézést biztosít. Ilyen ítélet esetén azonban a felülvizsgálati szándékot 5 munkanapon belül jelezni kell. Elmulasztás esetén jogvesztés következik be. Ezért is kiemelten fontos a határidők figyelése és a pontos adminisztráció.
• Tárgyalás nélküli döntés: Ha a perfelvételi szakban beszerzett szakvéleményt egyik fél sem vitatja, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat ítéletet, ami illetékkedvezménnyel járhat. Ez gyorsítja az eljárást, de kockázatos is lehet, mert bizonyítási igény esetén nem alkalmazható. Kiemelten fontos lesz minden ügyben mérlegelni a helyes pertaktikát.
• Perelhúzás szankcionálása: Bevezetésre kerül, hogy pénzbírság szabható ki perelhúzó magatartás esetén. Fontos, hogy minden beadvány releváns és tömör legyen, különben szankcióval járhat.
• Keresetváltoztatás szigorítása: A keresetváltoztatás lehetősége valamelyest szűkül. Ráadásul a Kúria a közelmúltban kiadott egy Jogegységi Határozatot is a tárgyban, ami szintén szigorítja a keresetindítási határidőn túli mozgásteret. A kereset irányának helyes megválasztása ezért még inkább kritikus stratégiai kérdés, mert később már nem korrigálható.

Az adópereket érintő változások jövő év január elsejétől lépnek életbe 
Fotó: Szabó Gábor / Origo

„Az új eljárási szabályok mellett az adóperek előkészítése és menedzselése még nagyobb körültekintést igényel. A beadványoknál tömörebb és célratörőbb szövegezést vár majd el a bíróság, mind a felperestől, mind az alperestől. A perek egyértelműen fel fognak gyorsulni, a hibázási lehetőség tovább csökken. A megfelelő stratégia és a tudatos taktika a perek során még jobban felértékelődik” – emeli ki a januártól életbe lépő változásokkal kapcsolatban Séra Gergely, az EY adóeljárásokkal és adóperekkel foglalkozó területének vezetője.

Mikor éri meg perelni az adóhatóságot, és mikor nem?

Az idei év egészére vonatkozó adatok természetesen még nem állnak rendelkezésre, de az tudható, hogy 

2024-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mint másodfokú adóhatóság döntéseivel szemben indult peres eljárások pertárgyértéke az elsőfokú bíróságokon összesen közel 59,2 milliárd forint volt, míg az idén október 31-ig induló peres eljárások pertárgyértéke valamivel meghaladta a 72,6 milliárd forintot.

A NAV-tól kapott tájékoztatás szerint tavaly összesen 830, míg idén október 31-ig 687 peres eljárás indult az elsőfokú bíróságokon.

Az adójogviták kialakulásának kockázatát az adózók egyébként sok esetben jelentősen mérsékelhetik, ha a revízió során együttműködnek a hatósággal. Ha az ellenőrzés az adóhatósággal való együttműködés ellenére is olyan eredménnyel jár, amivel az adózók nem értenek egyet, akkor élhetnek jogorvoslati lehetőséggel.

A perindításra ennek ellenére sok esetben nem kerül sor, mert míg ez a nagyobb vállalatoknál szinte automatikus az adójogi viták esetén, addig a közepes, illetve kisebb méretű cégeknél inkább csak akkor fordul elő, ha különösen jelentős értékről van szó. Ilyenkor egyrészt a vállalkozások általában figyelembe veszik, hogy nem érdemes olyasmiért pereskedni, ami nem éri meg, másrészt egy elvesztett adóper nem csak anyagi, hanem reputációs károkat is okozhat egy cég számára. Visszatartó hatása lehet a statisztikai adatoknak is, hiszen a NAV a vele szemben indított adójogi perek túlnyomó részét megnyeri.