Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Megnyitott az első magyarországi Mere, azaz itteni, immár helyesírásnak megfelelő átírással megjelenő nevén az első hazai Basket Plus üzlet, az orosz hátterű Szvetofor-csoport ultradiszkont üzlete. A tulajdonosi háttér alapján ténylegesen a vállalatcsoport szerb ágához tartozó első magyar Basket Plus üzlet Budapesten a Besence utcában – a légi közlekedés világából ismert kifejezéssel élve – az „ultrafapados” kialakítással, hanem azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy egyes árucikkekből már a nyitást követő néhány nap alatt kifogytak. Ez azonban nem hibát, hanem a magyar vásárlók lelkesedését mutatja. Egyetlen üzlet persze nem lehet kihívója a nagy magyarországi kiskereskedelmi láncoknak, de a terv az, hogy az első Basket Plus ne sokáig legyen magányos zászlótartó.
A Méta utcáig érő vásárlói sor, hosszú várakozás a pénztáraknál, rogyásig pakolt bevásárlókocsik, és – ha jók a munkatársak becslései, de erről később – több tízezer forintos kosárérték jellemezte a Basket Plus megnyitását követő első néhány napját – de az üzlet első hétvégéjét biztosan. Az Origón megjelent cikkek tanulsága szerint – kis túlzással – a mitikus idők homályába vész az, amikor először lehetett hallani az orosz Mere hazai piacra érkezéséről, a végül Basket Plus néven induló boltlánc körüli érdeklődés azonban nem csillapodott. Az Origo megnézte, mire képes az ultrafapados diszkont, és azt is megtudta: még a vállalatnál sem számítottak ekkora vásárlói érdeklődésre. A spórolást a nagy mennyiség egyszerre történő megvásárlással összekötő bolt könnyen válhat sokak új kedvencévé, ám várhatóan olyanok is lesznek, akiket később legfeljebb a kíváncsiság visz oda.
Fotó: Havran Zoltán
Basket Plus: központon kívül, civilizáción innen
A Basket Plus iránti felfokozott érdeklődés több dolog miatt is figyelemre méltó. Az egyik az, hogy anélkül, hogy a szónak pejoratív kicsengést adnánk, a Besence utca üzlet tényleg Budapest külvárosában található, ami önmagában még nem irányjelzés, de az már az lehet, hogy a XVIII. kerület lakóövezetének szélén, főként ipari-kereskedelmi egységeket koncentráló övezetben helyezkedik el. A közelben egyébként Lidl, Aldi is található, s csak egy ugrás a soroksári Auchan és az azzal szemben álló pesterzsébeti Tesco – két „ősi” monstumáruház a hazai hipermarket-szcénában.
S bár a Basket Plus tömegközlekedéssel is gond nélkül megközelíthető, kiépített járdán, bőven az épített környezet határán belül maradva, az igazi az, ha autóval gördülünk ide.
Erre van is parkolóhely, az 50 saját helyett 41 további megszerzésével sikerült bővíteni, s a Basket Plus szlogenje amúgy is a nagytételes vásárlásokra buzdít mindenkit – ha csak egy-két apróság kell az esti vacsorához, azt nem itt fogjuk beszerezni, pláne nem a város másik végén lakva.
Másrészt az érdeklődés azért is figyelemre méltó, mert a vállalat nem csapott különösebb hírverést a nyitásnak. Mint az Origo a helyszínen megtudta, a környéken terítettek szórólapokat, és nem budapesti, regionális jellegű rádióban ment néhány hirdetésük is, de a többit a közösségi média – jelesük a TikTok – elintézte. Szerintük ennek köszönhető – mondta a helyszínen a neve mellőzését kérő üzletvezető –, hogy minden eddigi nyitvatartási napon nagy tömeg volt, különösen hétvégén.
Tudunk olyan vásárlóról, aki Szolnokról érkezett, csak azért utazott fel, hogy megnézze az üzletet, és persze vásárolt is
– mondta a bolt munkatársa lapunknak.
Fotó: Havran Zoltán
Azt ugyanakkor meg kell erősíteni, anélkül, hogy hosszasan leragadnánk a kérdésnél: a Mere / Basket Plus a külsőségeket illetően valóban az ultrafapados modellben utazik, azaz szinte semmilyen dizájnelem, kényelmi funkció nincs az üzletben. Az egyetlen „cicoma” a telekhatáron álló, a cégjelzést megjelenítő zászlók (bár ezek részben az autósok tájékoztatását is szolgálják), s talán az sorolható ide, hogy a bevásárlókocsik fogantyúján is megjelenik a cég neve.
Fotó: Havran Zoltán
Az ultrafapados modell azonban nem csak a külsőségekről szól, vagy arról, hogy az áruk raklapokról, illetve ipari polcrendszerekről szedhetők a bevásárlókocsikba. (Utóbbiakból egyébként alig 50 darab van, a boltvezető szerint „anélkül nem szívesen engedünk be senkit”, pedig a vásárlók száma indokolhatja a többletet, igaz, akkor az üzlettér válna még zsúfoltabbá.)
Hanem arról is, hogy nincsenek más láncoknál már látott digitális megoldások, beléptetőkapuk, önkiszolgáló kassza, az applikációról nem is beszélve.
A Basket Plus szó szerint közvetlen kapcsolatot akar teremteni az árucikkek és a vásárlók között, az olcsóság érdekében úgy, hogy a beszállítói láncból a lehető legtöbb szemet kihagyja, és ahogy látjuk – személyesítsük meg egy pillanatra az orosz hátterű ultradiszkontot – magára sem költ sokat.
Fotó: Havran Zoltán
A néhány pénztárral felállt üzletben látott vásárlói érdeklődés alapján alighanem ez a néhány kassza kevés lesz, bár a bővítés nyilván jelentős költséggel járna.
A takarékos megoldásokra viszont ennél látványosabb példa a hűtőszoba, azaz az a kb. 15-20 m2-es eladótér az üzlettéren belül, ahol a felvágottak és más, hűtést igénylő termékek kaphatók.
Nincs külön hűtősor, hanem minden hűtendő áru a szoba belső polcaira kerül, ez alól csak a fagyasztást igénylő termékeknél (halfilé, hasábburgonya, fagyasztott tőkehús) térnek el, melyek hűtőládái a hűtőszoba előtt sorakoznak.
Fotó: Havran Zoltán
Ezen a ponton érdemes ugyanakkor megjegyezni: a Basket Plus spártaian lecsupaszított (valójában fel sem öltöztetett) üzlete csak a mostani nívóba „beleszületettek” számára lehet esetleg kirívó. Amikor a mostanra meghatározó német diszkontláncok piacra léptek Magyarországon, némelyikük ha nem is ennyire csontvázszerűen lesuvickolva, mint a Basket Plus, de hasonló „raklapos koncepcióval” kezdte meg működését, illetve őrzött meg abból valamennyit mostanáig.
Persze egy élelmiszer-jellegű kiskereskedelmi üzletnél az elhelyezkedés mellett előbb-utóbb a legfontosabb kérdés az árak, valamint a minőség és a kínálat kérdései lesznek.
Fotó: Havran Zoltán
Nem a bolt, hanem az árucikk teremt közvetlen kapcsolatot a vevővel
A Basket Plus a kínálatban is megerősítette a „Mere-hírnevet”, azaz a legtöbb termékcsoportból általában egyféle kapható az üzletben, ami épp annyira saját (fantázianevű) márkás terméket jelent, mint más láncok nem márkázott termékei. Vagy még márkát sem, mert például a hasábburgonya hasábburgonya, és akinek ez nem lenne elég, annak elég kézbe vennie az átlátszó zacskóba csomagolt terméket, aminek a csomagolásán csak a legszükségesebb információk találhatók, afféle kötelező minimumként.
Bolti sétánkon megnéztük több, árréscsökkentéssel érintett termék árát, ezekről a cikkünkben szereplő galériában fotókat is talál. Például
- almát kilónként 362 forintért árul Basket Plus (egyfélét),
- vöröshagymát kilós zsákban 289 forintért;
- a tejből pedig UHT-t, 1,5 százalékos zsírtartalmút találtunk 279 forintért, azaz csak a helyét, mert épp kifogytak belőle, ahogy a sajtokból is.
Bennünket is meglepett a vásárlói érdeklődés, nem számítottunk, hogy ennyien érkeznek az első napokban. Ezért mostanra néhány árucikkből a bolti készlet kifogyott, de folyamatosan érkeznek a szállítmányok
– mondta a boltvezető, aki általában beszélt egy-egy termék átmeneti bolti hiányáról, nem konkrét árucikket megnevezve. Szavai alapján azonban különösen nagy az érdeklődés a húsokra és a felvágottakra – miközben néhány alapvető élelmiszert, például étolajat, lisztet, cukrot egyelőre nem találni a boltban, de jelzésük szerint a terv az, hogy ezek a cikkek is a megjelennek az állandó kínálatban.
Érdekes volt látni, hogy eközben pangasius halfilé (1526 forint kg-os csomagáron) éppúgy kapható a boltban, mint – a vásárlók által már „agyontúrt” dobozban látott – néhány textiltermék is, illetve fehérneműk. A Basket Plusz 1214 forintos kg-onkénti áron adja a sertés műbeles virslit, 2119 forintért a debreceni kolbászt, s mint a boltvezető elmondta: a húsáruk jellemzően magyar beszállítóktól érkeznek, a tőkehús például a Picktől. Húsáru pedig minden nap érkezik a Basket Plusba.
A termékkínálatot nem reprezentatívan, mint inkáb szúrópróbaszerűen átnézve kijelenthető, hogy a Basket Plusz merítése széles:
a holland gyártmányú fagyasztott hasábburgonya mellett bulgáriai savanyúság konzervet, szlovén gyártmányú babot, magyar előállítású papír zsebkendőt egyaránt találtunk a kínálatban.
Hasonlóan vegyes képet látni a háztartási áruk – tisztító- és tisztálkodószerek, takarítóeszközök – kínálatánál.
A legérdekesebb tétel talán – tekintve a hangsúlyosan fapados jelleget – az a likőrféle, amely a szintén nem túl tág szeszesital-kínálatban jelenik meg, és „csokis tejszínhab” ízt ígér (lásd a cikk végén galériánkban a képet). Mintha nem is egy vállaltan és hirdetetten funkcionális üzleti koncepcióra épülő bolt, hanem egy belvárosi italüzlet kínálatában látnánk (a termékeket azonban nem kóstoltuk vagy próbáltuk).
Fotó: Havran Zoltán
Jövőre Basket Plus-hullámot prognosztizálnak az első üzletben
A boltban nyilatkozó vásárlók többsége elégedettnek látszott, pusztán egyikőjük említette, hogy gyanakodva figyeli a minőséget, amivel „nincs megelégedve”, bár elmondása szerint első alkalommal járt a boltban, és még nem vásárolt semmit.
Pontos átlagos kosárértéket még nem számoltunk az eddigi vásárlások alapján, de volt olyan vevő, aki 42 000 forintnál is többet hagyott a kasszánál úgy, hogy az általa megvásárolt árucikkekért máshol 100 000 forintot is fizetett volna” – állította a boltvezető.
Statisztikát még nem látott a munkatársaival ezért, ezért egyelőre becslik, hogy mennyi lehet az átlagos kosárérték, ami szerinte 35 000 forint felett lehet – ehhez azért az kell, hogy a 40-50 ezer forintos vásárlási értékek ne elszórva, hanem rendszeresen teljesüljenek a kasszáknál.
„A legolcsóbb üzletláncnál minimum 20 százalékkal olcsóbbak vagyunk, de van, ahol a mérték eléri vagy meg is haladja az 50 százalékot. Ilyen például a 24 tekercses toilet papír, vagy az 5,6 literes mosógél” – mondta az üzletvezető.
Galéria: Nézze meg galériánkat az új szuperolcsó diszkontláncról!
1/48
Vásárlók a Basket Plus áruházban
Maradva a vásárlói reakcióknál: ha azok a lesznek többségben, akik – mint a lapunknak válaszolók többsége most – az árakat és a minőséget is számára kedvezőnek tartja, elképzelhető, hogy fel kell pörgetni azt a bizonyos boltnyitást, amit most már itt-ott lehet hallani.
Jövőre Budapesten 15 új üzlettel bővülne a hálózat, és ezenfelül vidéki helyszíneken is megjelennének a Basket Plus üzletek
– nyilatkozta lapunknak a bolt képviselője azon felvetésre válaszolva, hogy bár az első néhány nap sikere ez alapján jelentősnek tekinthető, de egyetlen bolt nyilvánvalóan nem tudja megtörni, vagy legalább átrajzolni a hazai kiskereskedelmi térképet. A Basket Plus üzletvezetője úgy látja: minden esély megvan arra, hogy máshol is az első bolt kapcsán tapasztalt érdeklődés kísérje az üzletnyitást, egyszerűen azért, mert a vásárlók más láncok áraihoz képest tényleg jelentős összegeket takaríthatnak meg – igaz, szerintük is elsősorban akkor érdemes a Besence utcai üzletet felkeresni, ha nagy mennyiségben vásárolnának.
Az üzletben arra számítanak, hogy a forgalmuk az ünnepek közeledtével ennél is nagyobb lesz, és helyt tudnak állni a környéken már üzemelő más diszkontokkal és hipermarketekkel szemben.
Így látják a Basket Plust a vásárlók
A megszólított vásárlók között meglepően nagy arányban voltak olyanok, akik nem a kerületből vagy szomszédos városrészből keresték fel a Besence utcai üzletét, hanem - megerősítve a boltvezető elmondását a szolnoki vásárlóról - csak az üzlet miatt távolabbról is odautaztak.
Két nyugdíjas hölgy a 17. kerületből jött el a Besence utcába. Egy idősebb férfi közelről, Pesterzsébetről érkezett, de ítélete szerint a bolt kínálata nem jó minőségű termékekből áll, hozzátéve, hogy az oroszországi üzletekről készített közösségi oldalakon megjelenő videókban sokkal szélesebb és jobb minőségű választék tűnik fel. Egy fiatal pár tagjai elmondták: a Lidl és az Aldi üzleteibe járnak vásárolni, de amit itt láttak, az „jobb árban”, és valószínűleg nem utoljára járnak itt. Beszéltünk olyan vevővel, aki Pécelről érkezett rokonát meglátogatni, és tudatosan illesztette programjába, hogy egyúttal felkeresi a Basket Plust. Egy másik fiatal pár pedig megpakolt kosarat tolva autójuk felé elmondták: nem Budapesten laknak, hanem dolgozni járnak a fővárosba, és ezt kihasználva döntöttek úgy, hogy kipróbálják az új diszkontlánc első üzletét.