Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Energiakereskedelmi vállalat lesz a szórakoztatóipari óriás Disney-ből s más nagyvállalatokból, például a techóriásokból. Úgy tűnik ugyanis, hogy ezek a cégek közvetlenül belépnek az energiakereskedelembe az elszálló áramárak miatt. Azaz nem csak energiahasználók lesznek, hanem elsősorban saját igényeik alapján adják-veszik azt a jövőben. A Disney saját energiakereskedőt alkalmaz, míg más nagyvállalatok az önálló, megújuló energiákat hasznosító termelő erőművekre esküdnek.
Meredeken emelkednek az áramárak az Egyesült Államokban, aminek egyik fő oka – erről a kérdéskörről az Origón is több alkalommal írtunk – a mesterséges intelligencia térnyerése, a nagy teljesítményű számítástechnikai adatközpontok számának növekedése, valamint a tisztaenergia-infrastruktúrák gyártásának felfutása. Ezek önmagukban mind nagyon energiaigényes iparágak – különösen, ha az energiaszolgáltató vállalatok fejlesztéseit „fantomlétesítmények” energiaigénye nehezíti. Csakhogy a technológiai vállalatok mellett más nagyvállalatoknak is szükségük van energiára, a növekvő árak miatt viszont jelentősen növekednek költségeik. Ez a Disney mellett sok céget arra késztet, hogy közvetlenül bekapcsolódjon az energiakereskedelembe.
Fotó: JOE RAEDLE / GETTY IMAGES NORTH AMERICA
Új fegyvert élesítenek a nagyvállalatok, neve: saját energiakereskedelem
Az amerikai lakossági villamosenergia-árak 2021 óta közel 40 százalékkal nőttek, a drágulás pedig azokban az államokban volt a legnagyobb mértékű, ahol a legtöbb adatközpont működik. Virginiában – ahol 666 adatközpont található, ez a legtöbb az országban egy államra vetítve – az árak 2024-hez képest 13 százalékkal ugrottak meg, ami a második legnagyobb arány Illinois után. Utóbbi államban, ahol 244 adatközpont üzemel, 15,8 százalékos volt a növekedés.
A főként nagy technológiai vállalatok által telepített adatközpontok kormányzati prioritása is igen előkelő, ugyanakkor épp ezért lényeges, hogy mind a lakossági fogyasztók, mind az adatközpontokat telepítő vállalatok tudjanak mint kezdeni a kialakult helyzettel.
Különös álláshirdetést adott fel a Disney
Az első vonalban ott vannak a technológiai óriások, melyek most új eszközhöz nyúlnak, hogy kordában tartsák energiaköltségeiket. Ez az önnálló energiakereskedelem eszköze. A techcégeket pedig szorosan követik a más iparágban működő, de ott meghatározó óriások.
Egy nemrég megjelent felhívás szerint a Walt Disney most teljes munkaidős energiakereskedőt keres floridai központjába, az Orlando közelében található Walt Disney Worldhöz, hogy a kereskedő a lehető legjobb kondíciók szerint vásároljon energiát a létesítmény számára.
A kereskedő feladata lesz a kedvező árakon vásárolt energia biztosítása napi és órás áramvásárlásokkal.
A Disney azonban csak a legújabb szereplő ebben a gyorsan terjedő trendben – tér ki rá az Oilprice összeállítása. Egyre több nagyvállalat – alakít ki saját belső kereskedési, fedezeti és beszerzési csapatokat, hogy házon belül kezeljék az egyre drágább és ingadozó villamosenergia-piacot, ahelyett hogy brókereken keresztül kötnének többéves fixáras szerződéseket. Különösen a Big Tech-csoport, vagyis a világ legbefolyásosabb technológiai vállalatai, a digitális gazdaságban meghatározó
- az Alphabet (Google),
- az Amazon,
- az Apple,
- a Microsoft, és
- a Meta (Facebook), valamint néhány kínai óriás tartozik ebbe a körbe.
Ezek a cégek így gyakorlatilag mini energiavállalatokká válnak:
olyan szinten kereskednek és fedezik maguk az ezzel kapcsolatos üzleti kockázataikat, ami korábban csak közműszolgáltatókra és nyersanyag-kereskedőkre volt jellemző.
Például a Meta Platforms nemrég kérelmet nyújtott be az amerikai hatóságokhoz Atem Energy nevű leányvállalatán keresztül, hogy engedélyt kapjon villamosenergia-nagykereskedelemre. Ha a Meta közvetlen piaci szereplővé válik, hosszú távú szerződéseket köthet új erőművekkel, legyenek azok szélerőművek, naperőművek vagy gázerőművek. Ha pedig egy adatközpont kevesebb áramot fogyaszt a vártnál, vagy a piaci árak kedvezőek, a vállalat vissza is adhatja a többletet a nagykereskedelmi piacra, azaz energiakereskedőként értékesítheti azt.
Más technológiai óriások – Amazon, Alphabet és Microsoft – szintén működtetnek saját energiakereskedési csapatokat. A hatalmas kiskereskedelmi láncok – például a Walmart és a Target – több ezer telephelyükön működnek összetett energiamegállapodások alapján, míg a szálloda- és élménypark-üzemeltetők, köztük a Marriott, a Hilton, valamint a Comcast tulajdonában működő Universal parkok, szintén hasonló rendszereket építettek ki az üzemeltetés kiszámíthatóbb energiaellátása és a tervezhető költségek érdekében.
Fotó: Unsplash
Gigantikus energiaüzleteket kötnek a mindenki által ismert nagyvállalatok
A mesterséges intelligencia körül kialakult láz és az általában véve is növekvő energiaigény ugyanakkor komoly hátszelet ad a megújulóenergia-szektornak is. A Clean Energy Buyers Association (CEBA) friss jelentése szerint a vállalati vásárlók 2014 és 2024 között több mint 100 gigawattnyi tisztaenergia-kapacitásra kötöttek szerződéseket – ez a teljesen újonnan telepített megújuló kapacitás 41 százaléka ebben időszakban vizsgála. A cégek nemcsak a hosszú távú, stabil árakat szeretnék biztosítani, hanem a karbonkibocsátásuk csökkentését is.
A Microsoft 2024-ben rekordot döntött: több mint 10,5 gigawatt megújuló energia kapacitásra írt alá szerződést Európában és az Egyesült Államokban, ami minden idők legnagyobb vállalati PPA-megállapodása.
A beruházások összértéke közel 12 milliárd dollár, az építkezések pedig 2026-ban indulnak.
A PPA-szerződések hosszú távra, akár 20 évre is szóló zöldáram vásárlási szerződéseket jelentenek, amiknek egyrészt az áram vásárlója oldalán van jelentősége (kiszámítható áron megújuló forrásból származó energia), másrészt a termelő egység beruházójának jelentenek megtérülést, biztonságot arra, hogy nem hibába valósítja meg termelő létesítményét.
Az Amazon tavaly három nukleáris energiára vonatkozó szerződést is aláírt, majd 2024 szeptemberében az Amazon Web Services és a Gentari 80 megawattos szélerőművi projektre kötött megállapodást Tamil Naduban, Indiában. A projekt évente 300 000 megawattóra megújuló energiát termel majd, és várhatóan 2027 közepén lép üzembe.
A Meta is komoly lehetőséget lát a nukleáris energiában adatközpontjai számára – igaz, miként megírtuk, a közelmúltban az egyik nukleáris projektjüknek egy veszélyeztetett méhfaj megóvásának célja tett keresztbe.
