Megújul a Hévízi Tófürdő – vidám életképek a világon egyedülálló gyógyfürdő történetéből

Vágólapra másolva!
A Hévízi Gyógyfürdő központi épülete műszaki okok miatt 2025. március 18-tól nem fogadja a vendégeket. A napokban azonban döntés született, miszerint hamarosan megkezdődhet a Hévízi Tófürdő ikonikus épületének újjáépítése, és egy modern fürdőkomplexum létrehozása. Galériás összeállításunkban káprázatos fotókat mutatunk a tófürdő történetéből.
Vágólapra másolva!

A Hévizi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava és egyben a régió legismertebb turisztikai attrakciója. A tóhoz tartozó fürdőház 2005-ös átadása után húsz évvel azonban statikai problémák léptek fel, ezért az épület 2025 márciusa óta zárva tart. A napokban ugyanakkor jó hírt közölt Hévíz polgármestere: Naszádos Péter bejelentette, hogy 2026 márciusában nemzetközi tervpályázatot írnak ki a Hévízi Tófürdő és a kórház fejlesztésére, 2027 a kiviteli tervek éve lesz, a tényleges fejlesztés pedig 2028-ban elindulhat – számolt be róla a Termál Online

A Hévízi Tófürdő és a Festetics Fürdőház (középen) látképe. Fotó: MTI/Varga György
A Hévízi Tófürdő és a Festetics Fürdőház (középen) látképe. Fotó: MTI/Varga György

A Hévízi Gyógyfürdő tavon a cél egy modern fürdőkomplexum létrehozása

2027-ben kezdik el a jelenlegi fürdőház bontását és ebben az időszakban készítik majd elő a teljes projektet, amely nemcsak a központi épület, hanem a teljes tófürdő megújulását tűzte célul. A jelenlegi elképzelések szerint 2028-ban kezdődik majd meg a kivitelezés, melynek első üteme a tófürdő új épületének felépítése lesz, ez után kerül majd sorra a kórház és a gazdasági épületek felújítása. 

A projekt célja, hogy a kontinensen egyedülálló gyógytó infrastruktúrája és környezete is újjászülessen

– írta a Termalfurdo.hu

A fürdő november óta téli nyitvatartás szerint látogatható, időkorlátos belépővel, egészen február 8-ig. A termál tóban való szabadtéri fürdőzés mellett a Fedett Fürdő és a Terápiás Centrum is látogatható. A belépés a Festetics Fürdőházon keresztül történik, a belépők pedig a szauna- és a wellness részleg területén is érvényesek. Azért, hogy elejét vegyék a hévízi Tófürdőt érintő álhíreknek és városi legendáknak Hévíz városa decembertől rendszeresen nyilvánosságra hozza majd a gyógytó állapotára vonatkozó adatokat.

Kattintson a galériára, hogy lássa a vidám életképeket a Hévízi Tófürdő történetéből!

Hévíz, Hévízi Tófürdő, HévíziTófürdő, felújítás, galéria, 2025
Hévíz, Hévízi Tófürdő, HévíziTófürdő, felújítás, galéria, 2025
Hévíz, Hévízi Tófürdő, HévíziTófürdő, felújítás, galéria, 2025
Hévíz, Hévízi Tófürdő, HévíziTófürdő, felújítás, galéria, 2025
Hévíz, Hévízi Tófürdő, HévíziTófürdő, felújítás, galéria, 2025
Hévíz, Hévízi Tófürdő, HévíziTófürdő, felújítás, galéria, 2025
Hévíz, Hévízi Tófürdő, HévíziTófürdő, felújítás, galéria, 2025
Hévíz, Hévízi Tófürdő, HévíziTófürdő, felújítás, galéria, 2025
Hévíz, Hévízi Tófürdő, HévíziTófürdő, felújítás, galéria, 2025
Hévíz, Hévízi Tófürdő, HévíziTófürdő, felújítás, galéria, 2025
Hévíz, Hévízi Tófürdő, HévíziTófürdő, felújítás, galéria, 2025
Hévíz, Hévízi Tófürdő, HévíziTófürdő, felújítás, galéria, 2025
Hévíz, Hévízi Tófürdő, HévíziTófürdő, felújítás, galéria, 2025
Hévíz, Hévízi Tófürdő, HévíziTófürdő, felújítás, galéria, 2025

A Hévízi Tófürdő története:

Az első, még téglalap alaprajzú, két épületrészből álló fürdőépületet 1795-ben építtette a tó fölé Gróf I. Festetics György földbirtokos. A gyógyvíz jótékony hatásainak híre 1801-ben már Bécsbe is elért, egy 1818-as beszámoló pedig már említi a fehér tavirózsák jelenlétét a tóban, melyekhez 1898-ban további indiai fajokat telepítettek. Míg az 19. század első felében a tó környéke csupán nádas, lápos területekből állt, addig az 1850-es évektől tudatosan építették a szebbnél szebb szállóépületeket– írták Hévíz városának honlapján

1858-ban megkezdődtek a tó körüli fásítások, a fürdőépületek modernizálása, és a tóparti vendégépületek kialakítása, de sokan az akkor még jóval szélesebb hévízi kifolyót használták fürdőzésre. 1905-től Reischl Vencel bérlő mindent elkövetett, hogy Hévízt nemzetközi fürdővárossá fejlessze. Munkásságát pedig siker koronázta, hiszen 1911-ben a város megkapta a „gyógyfürdő jellegű település” címet. 1926 után a fejlesztések ismét új erőre kaptak: megépült a jellegzetes tóparti Fürdőépület, valamint 1932-ben üvegtetőt kapott a főépület, ami ezzel teljesen fedetté vált. 

1930-ban már 7 szálloda, 11 vendéglő és 40 villa állt a községben, az éves szinten csaknem 16 ezer vendéget pedig változatos kulturális élet fogadta. 

1948-ban, az addig Festetics-tulajdonú Tófürdőt és minden kapcsolódó épületet, parkot államosítottak, és megkezdődött az állami üdültetés időszaka. 1952-ben létrehozták a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, és még ebben az évben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították Hévízt. Az idegenforgalom a 70-es években olyan mértékben megnövekedett, hogy további minőségi szállodák építése, valamint a Tófürdő épületeinek újjáépítése is szükségessé vált. A korábbi kupolás épületeket 1977-től folyamatosan vörösfenyő borítású, tornyos épületek váltották fel. A teljes felújítás 1985-re fejeződött be, de a vendégek nem sokáig élvezhették az új létesítményt, mert az egy tűzvész következtében 1986. március 3-án teljesen megsemmisült. Az új épületek végül 1989-ben készültek el, de még ezt követően is többször felújították, bővítették a létesítményt.

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!