Itt vannak a számok: így emelt fel a ChatGPT egész szektorokat és ejtett le másokat

Egyre több adat mutatja, hogy a mesterséges intelligencia megoldások, különösen a ChatGPT megjelenése, vízválasztó lehetett a piacokon, és ebből adódóan az egész gazdasági életben. A néhány éve startolt ChatGPT után a technológiai szektorok pénzügyi teljesítménye elképesztő emelkedést mutatott, miközben más szektorok hozama jelentősen elmaradt azoktól. Nézzük, kiken-miken lendített a ChatGPT, és kik azok, akiket ebben a tekintetben a süllyesztőbe küldött!

A technológiai fókuszú szektorok messze felülmúlták a szélesebb tőkepiaci teljesítményt ChatGPT megjelenése óta, amit egy mesterségesintelligencia-vezérelt befektetési hullám hajtott. Az olyan, félvezetőiparhoz kapcsolódó vállalatok pedig mint az Nvidia vagy a Broadcom, rendkívüli hozamokat értek el a mesterséges intelligencia (MI) infrastruktúrák iránti robbanásszerű keresletnek köszönhetően – miként az Origo megírta, idén nyáron ennek köszönhetően az Nvidia a történelem első 4 ezer milliárd dolláros vállalatává vált. A Visual Capitalist a Deutsche Bank adatgyűjtése nyomán bemutatja, hogy a ChatGPT megérkezése valóban mélyreható változásokat indított el az amerikai tőkepiacon, a befektetések világában.

A tőkepiacon jól látható, hogy alapvető változásokat hozott a ChatGPT indulása óta eltelt néhány év (illusztráció)
Fotó: JEAN-MARC BARRERE / Hans Lucas

Elképesztő befektetési hullám indult el a ChatGPT megjelenése után

2022 végén, a ChatGPT indulásával kezdődött meg az elmúlt évtizedek egyik legintenzívebb technológiai befektetési ciklusa. A tőke gyorsan áramlott azokhoz a vállalatokhoz és szektorokhoz, amelyek várhatóan profitálnak az MI-infrastruktúra, a felhőszolgáltatások, az adatközpontok, és a digitális megoldások terjedéséből. Az alábbi áttekintésben látható, hogyan teljesítettek az egyes nagy amerikai részvénypiaci szektorok 2022. november 30., vagyis a ChatGPT indulása óta – elképesztő számok következnek.

Nem túlzás ugyanis az a kijelentés, hogy az „MI-boom” átrendezte a piaci erőviszonyokat. Ezt jól mutatja, hogy a kommunikációs szolgáltatások szektora vezette a mezőnyt 185 százalékos hozammal. Ezt több cégé, de főként a Meta közel ötszörös erősödése hajtotta. 

Az információtechnológia 157 százalékkal követte, amit a chipgyártók és a felhőszolgáltatók MI-fejlesztésekben betöltött kulcsszerepe magyaráz.

A fogyasztói diszkrecionális (vagyis a nem alapvető fogyasztási cikkek, hanem például az autók, luxusholmik kategóriáját jelentő) szektor szintén jelentősen felülteljesített. Ebben a szektorban szintén nagy jelentősége volt az MI megjelenésének, amivel hatékonyabb munkavégzés, nagyobb jövedelmezőség volt elérhető. Ezek az eredmények összességében azt mutatják, hogy a MI-hullám nemcsak a félvezetőipart, hanem több kapcsolódó iparágat is alapjaiban formált át.

Nézzük meg ezt az adatok alapján készített alábbi grafikonon ábrázolva, az S&P500-as index vállalatainak eredményével együtt:

Elképesztő hozamkülönbségek mutatkoznak az egyes szektorokban a ChatGPT indulása óta (amerikai adatok)

A szektorok teljesítménye mögött persze ott húzódik a vállalatok teljesítménye is. A mesterséges intelligencia által generált keresletből senki sem profitált annyira, mint a félvezetőipari óriások, amit a cégek brutális hozamnövekedése is mutat.

Az Nvidia elképesztő mértékű, hozzávetőlegesen 1020 százalékos hozamot ért el a vizsgált időszakban, ami a legnagyobb növekedés volt a jelentős amerikai vállalatok körében. 

A Broadcom hozama több mint 700 százalékkal emelkedett, ami jól tükrözi vezető szerepét a hálózati hardverek terén. A Western Digital és a Meta is kimagasló teljesítményt nyújtott, az egyik közel, a másik több mint 500 százalékos erősödéssel. Érdemes ezeket az adatokat is megmutatni grafikonon:

 

A hagyományos szektorok lemaradtak

Ha a süllyesztőbe nem is küldte a ChatGPT megjelenése a hagyományos szektorokat, de jó látható azok lemaradása a hozamokban. A technológiai ralival szemben a defenzív (a ciklikusságnak kevésbé kitett) és kamatérzékeny szektorok lényegesen visszafogottabb növekedést mutattak, és itt vissza kell utalni az előbbi grafikonra, az azon látható adatoktra. Így

• a közműszektor 42 százalékos, 
• az egészségügy 23 százalékos, míg
• az alapvető fogyasztási cikkek szektora mindössze 20 százalékos hozamot értek el. 

A nyersanyagszekor (ideértve a bányászatot is) még gyengébben teljesítettek, részben a magasabb kamatszintek és a lassuló ipari kereslet miatt.

Az energiaipar csupán 9 százalékos növekedést produkált a kedvezőtlen nyersanyagpiaci feltételek következtében.

 Összehasonlításképpen: ugyanezen időszak alatt az S&P 500 index 80 százalékot emelkedett.