Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Miközben Magyarország mentességet kapott az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók alól, Románia és Szerbia finomítói leállásokkal és fizetési blokkokkal néznek szembe. A Lukoil miatt a régió energetikai egyensúlyát most kormányzati beavatkozások, sürgősségi rendeletek és akár tulajdonosváltások is formálhatják.
Szemben Magyarországgal, a románok és a szerbek nem kaptak mentességet az amerikai szankciók alól, amelyeket az orosz energiahordozókra vetettek ki. Ezért, a román kormány kedden sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi a Lukoil vállalattal kapcsolatos nemzetközi szankciók érvényesítését. A törvényjavaslat egy „kiterjesztett felügyeleti” mechanizmust vezet be, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy közvetlenül beavatkozzon a szankciók által érintett román vállalatok tevékenységébe.
Fotó: Bloomberg via Getty Images/Oliver Bunic
A sajtóbeszámolók szeirnt, Romániában a Lukoil legfontosabb eszközei a Petrotel-Lukoil finomító és a Lukoil Romania hálózat, amely körülbelül 320 elosztóállomással rendelkezik, és mindkettő a svájci székhelyű Litasco vállalat tulajdonában van. A Petrotel finomítója már hetek óta karbantartás alatt áll, ami azt jelenti, hogy jelenleg amúgy sem működik. November 21-től, a szankciók életbe lépésétől kezdve a finomítóval kapcsolatos kifizetések blokkolva vannak. Arról nincs információ, hogy mi történik a Petrotel körülbelül 500 alkalmazottjával.
Szerbia is térdre kényszerült. „Szerbia nem kapott engedélyt a NIS működésének folytatására, ezt követően pedig engedélyezte a pancsovai finomító leállítását” – mondta kedden Szerbia elnöke, Aleksandar Vucsics a Belgrádban tartott, az ország energetikai stabilitásáért és biztonságáért felelős szakértőkkel folytatott megbeszélést követően.
Elmondta, hogy Dubravka Đedović Handanović bányászati és energetikai miniszter értesíteni fogja a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot (NIS), hogy „nincs arra utaló jel, hogy az amerikaiak megadnák a finomító működési engedélyét”, ami – mint mondta – a finomító működésének leállásához vezet.
Vucsics tájékoztatása szerint, Szerbiának elegendő üzemanyaga van, csak az embereknek „más kutakra kell majd járniuk, olyanokra, amelyek nem tartoznak a NIS-hez”. A másodlagos szankciókkal kapcsolatban Vucsics rámutatott, hogy azok Szerbia teljes fizetési rendszerére vonatkoznak, és az állami kőolajszármazék-tartalékokat nem a NIS értékesítési pontjain keresztül fogják teríteni, mert így az egész ország szankciók alá kerülne. Hozzátette, hogy a kormány a hét végéig engedélyezi az amerikai szankciók hatálya alá tartozó, orosz tulajdonú NIS olajtársaság fizetéseit és tranzakcióit, a másodlagos szankciók kockázata ellenére is. Az Egyesült Államok október 9-én vezetett be szankciókat a NIS ellen annak többségi orosz tulajdona miatt.
Magyarország mentesül az amerikai olajszankciók alól
Az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók életbelépése akár két-háromszoros rezsiköltséget és ezerforintos benzinárat is okozhatott volna Magyarországon is. Az Orbán–Trump-találkozón a miniszterelnök viszont elérte, hogy Magyarország mentességet kapjon a szankciók alól. Az elmúlt napokban pedig folyamatosan csökkent az üzemanyag ára a magyar kutakon.
Felmerült a Mol neve is a vevők sorában
Vucsics a múlt héten azt nyilatkozta, hogy Belgrád 50 napot ad a Gazprom Neftnek és a Gazpromnak, hogy eladják a NIS-ben lévő részesedésüket, különben a kormány átveszi az irányítást, és ajánlatot tesz a felvásárlásukra. Szerbia számíthat Magyarországra az energiaellátásának biztosításában, ezért a Mol decemberben 2,5-szeresére növeli a kőolaj és a kőolajtermékek szállítását Szerbiába, így segítve a nehéz helyzetbe került szomszédos országot – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter belgrádi látogatásán. Sajtóhírek szerint, a szerb NIS irányító csomagjának értéke nagyjából 1,41 milliárd dollár, ami Vucsics szerint a leállás miatt csökkenhet. A Mol neve pedig korábban Orbán Viktor és Vucsics találkozója után is felmerült, mint esetleges vevő.
Volt ajánlat a Lukoilra, a svájci Gunvor vezére bele is bukott
A svácji Gunvor kivásárolta Torbjorn Tornqvist vezérigazgató szerződését, miután a vállalat kudarcot vallott a Lukoil nemzetközi eszközeinek megvásárlására irányuló ajánlatával - közölte a svájci kereskedőház hétfőn. A „vezetés által vezetett kivásárlási ajánlat” keretében Tornqvist „teljes tulajdonrészét eladta egy jelenlegi alkalmazotti csoport javára, akik a jövőben teljes mértékben birtokolják a vállalatot” – áll a Gunvor közleményében. A kivásárlására körülbelül egy hónappal azután került sor, hogy a Gunvor visszavonta a Lukoil nemzetközi eszközeinek megvásárlására irányuló erőfeszítéseit, miután az orosz vállalatot az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szankciókkal sújtotta. Az Egyesült Államok elfojtotta az üzletet, a Gunvort „a Kreml bábjának” nevezve.
