Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A lakossági állampapírokhoz hasonlóan az államkötvények is a megtakarításaink értékmegőrzésének, vagy értéknövelésének biztos eszközei, ugyanis az állam garanciát vállal a visszafizetésükre. A magyar államkötvényeknél azonban nem elég a kamatokat összehasonlítani, illetve meghatározni azt az időtávot, amelyre szeretnénk befektetni, hanem ennél több tényezőre kell odafigyelni, alaposabb ismereteket igényel és piaci szempontból nagyobbak lehetnek a kockázatai.
A lakosság által is vásárolható, de elsősorban intézményi befektetőknek szánt állampapírok közé a diszkont kincstárjegy (DKJ) mellett a magyar államkötvény (MÁK) tartozik – ez utóbbinak a legfőbb jellemzőit mutatjuk be.
Fotó: Shutterstock
Akár a lakossági álampapírokra, az államkötvényekre Magyar Államkincstár (MÁK)-nál vásárolva az állam garantálja a tőke és a kamatok visszafizetését, ami korlátlan, így ez az egyik legbiztonságosabb befektetés. Ha más forgalmazónál vásárolunk, a Befektető-védelmi Alap (BEVA) garantálja a kifizetést 100.000 euróig, de a Kincstárnál a garancia összeghatár nélküli, mivel a MÁK-nál vezetett számlára az állam garanciája vonatkozik.
Az állampapír befektetés a magyar piacon az állami garancia miatt szinte teljesen kockázatmentes, különösen, ha a Magyar Államkincstár (MÁK) felületén vásárolunk.
A Money.hu összefoglalója szerint magyar államkötvények fontos tulajdonsága, hogy a kamaton kívül a vételi és az eladási árfolyammal is számolni kell, emiatt önmagában a kamat becsapós lehet, mert az árfolyamkülönbség függvényében a tényleges hozam nagyban eltérhet tőle.
Az árfolyamot a WebKincstáron és a MobilKincstáron, valamint az állampapír.hu-n lehet megnézni a kincstári árfolyamjegyzés Magyar Államkötvények füle alatt.
Magyar államkötvény kontra lakossági állampapír
A lakossági állampapírokhoz képest szembetűnő, hogy az eladási nettó árfolyam nem minden esetben 100 százalék, hanem lehet akár például 80 százalék is. Ennek örülhetünk, mivel egy 100 százalékos névértékű állampapírhoz olcsóbban jutunk hozzá. A lakossági állampapírokkal ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
Ám olyan államkötvény is létezik, amelyet drágábban, mondjuk 105 százalékos árfolyamon lehet csak megvenni. Ez azt jelenti, hogy
- egy 10.000 forintos államkötvény
- 10.500 forintba kerül (plusz a felhalmozott kamat).
Természetesen ennek is megvan az oka: aki többet hajlandó érte fizetni, az a magasabb hozam reményében teszi ezt.
Ha viszont lejárati idő eladnánk az államkötvényünket, akkor jó eséllyel csak a névérték egy meghatározott százalékát kapjuk vissza (plusz a felhalmozott kamatot).
Vagyis itt már nem csupán egy 0,5-1 százalékos visszaváltási díjról beszélünk, mint a lakossági álampapíroknál a lejárati idő előtti visszaváltás esetén, hanem a névértéknél jóval alacsonyabb rosszabb áron lehet csak eladni ezeket a befektetési termékeket.
Előfordulhat az is, hogy a névértéknél többet fizetnek érte, de ez inkább a kivétel.
Ezeket kell figyelembe venni államkötvény vásárlásakor
Az államkötvényeknél tehát kellő alapossággal kell eljárni. Figyelembe kell venni, hogy milyen árfolyamon tudunk hozzájutni bizonyos államkötvényekhez, azok mekkora kamatot fizetnek, változó vagy fix kamatozásúak-e, milyen hozamkörnyezetre számíthatunk hosszú távon, és végül az is sokat számít, hogy milyen áron tudjuk majd eladni. Az árfolyam gyakran és sokat változhat.
Ez a befektetési forma tehát már komolyabb tapasztalatot és odafigyelést igényel, mint a lakossági állampapírok vásárlása.
Ezen kívül az államkötvények futamideje jellemzően hosszabb, mint a lakossági állampapíroké: 10-15-20 év is lehet. Természetesen a tényleges futamidő azon is múlik, hogy mikor vásároljuk meg. Vehetünk természetesen olyan államkötvényt is, ami ennél rövidebb időn belül lejár.
A biztos mindenképpen az, ha megvárjuk a lejáratot, mert akkor megkapjuk a 100 százalékos névértéket, más kérdés, hogy a hosszú futamidő miatt lehet, hogy nagyon sokat kell erre várni.
