Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Döntött a parlament a 14. havi nyugdíj bevezetéséről. Az újabb plusz juttatást a 13. havi nyugdíjhoz hasonló ütemezéssel vezetik be, azaz a következő években egy heti juttatással növelik az időskorúak ellátását. Mindeközben a Tisza Pártnak készült baloldali megszorítócsomag egyik szerzője máris arról beszél, hogy „tiszta őrület” az intézkedés, amelyet szerinte „öt percen belül el fognak venni”.
Szerdai rendkívüli ülésén megszavazta a parlament a 14. havi nyugdíjat 2026-tól. Az intézkedéssel több lépésben építik be az időskorúak ellátásába a kifizetést. Az újabb plusz juttatást hasonló ütemezéssel vezetik be, mint korábban a 13. havi nyugdíjat. Így 2026-ban a februári nyugdíjjal együtt érkezik a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj egyheti összege. Ez az első részlet átlagosan körülbelül 65 ezer forint pluszt jelent a nyugdíjasok számára. A tervezett ütem szerint a 14. havi nyugdíj teljes összegét 2029-ben kaphatják kézhez az érintettek – írta meg a Magyar Nemzet.
A Tisza Párt öt percen belül elvenné a 14. havi nyugdíjat is
Orbán Viktor miniszterelnök október végi Facebook-videójában jelentette be, hogy lesz 14. havi nyugdíj. A kormányfő akkor azt mondta: a kabinet már dolgozik a 14. havi nyugdíj bevezetésén. Nem egészen másfél hónappal a bejelentés után az Országgyűlés el is fogadta a javaslatot, így jövő év februárjában már meg is kapják az időskorúak a juttatás első heti részét.
Ám Lengyel László már most arról beszélt a Klikk TV műsorában, hogy a 14. havi nyugdíj „tiszta őrület”, amelyet szerinte „öt percen belül el fognak venni”. Ezzel a Tisza Párt gazdasági programjának egyik szerzője gyakorlatilag megerősítette, hogy Magyar Péter pártja kormányra kerülve megszüntetné a Fidesz által bevezetett juttatást.
Nem meglepő Lengyel kijelentése, ugyanis korábban már a 13. havi nyugdíjat is kritizálták a Tisza körüli szakértők. Arról nem is beszélve, hogy a napvilágot látott terveik szerint láncfűrésszel esnének neki a jelenleg működő nyugdíjrendszernek. A titkosnak szánt baloldali megszorítócsomagban arról értekeznek, hogy a választások után, már 2026 szeptemberétől drasztikusan átalakítanák a nyugdíjrendszert. A tervezet lényege, hogy az állami garancia helyett piaci alapra helyeznék a hangsúlyt, a pályakezdőket pedig kötelezően magánnyugdíjpénztárakba kényszerítenék, ahol a fizetésük 10-15 százalékát kellene befizetniük. Ezzel nemcsak a biztonságot vennék el, de egy új, 2,5 százalékos sarcot, úgynevezett „szolidaritási járulékot” is a magyar emberek nyakába varrnának, amelynek pontos ellentételezése a dokumentumból nem is derül ki.
A Tisza-csomag szerzői egyébként úgy érvelnek, hogy hosszú távon vissza kell szorítani az állam felelősségét, és a nyugdíjrendszert piaci befektetésekre kell alapozni. A készítők – köztük Surányi György és Felcsuti Péter – azzal támasztják alá hajmeresztő tervüket, hogy a magánnyugdíjpénztárak vagyonfelhalmozása 20–30 éven belül elérheti a GDP 40–50 százalékát, ami jelentős forrást biztosítana a hazai tőkepiacnak. A kritikusok szerint azonban ez a modell nemcsak a jelenlegi, szolidaritáson alapuló állami nyugdíjrendszert számolná fel, hanem teljesen kiszolgáltatná a nyugdíj-megtakarításokat a magánbiztosítók profitéhségének.
A Tisza Párt balliberális sokkterápiát hajtana végre a magyar nyugdíjasokon
Egyébként Magyarországon már volt kötelező magánnyugdíjrendszer 1998 és 2011 között, amely végül óriási költségvetési hiányt okozott, miközben a hozamok a gyakorlatban jóval elmaradtak a várttól. E kettőből tevődött össze a magánnyugdíjpénztárak óriási extraprofitja. Nem mellékes tényező, hogy a balliberális kormányok a hatalmas költségvetési hiány ellenére is ragaszkodtak az emberek számára előnytelen konstrukcióhoz.
Az pedig végképp a hab a tortán, hogy a Tisza Párt holdudvarában nyüzsgő szakértők a fentiek emellett további megszorításokat is felvetettek. Ilyen volt például
- a 13. havi nyugdíj megvágása,
- a Nők40 kedvezmény eltörlése,
- valamint egy 10–20 százalékos nyugdíjadó bevezetése is.
